Címerhatározó/Rigyác címere
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként Rigyác község címerével foglalkozik.
Címer és pecséttani kutatások eredménye
A címer és pecséttani kutatás forrásanyagát - a község történetéből a levéltárban és a megjelent településtörténeti anyagokban - csak a fontosabb nemesi családok heraldikai szempontú története, valamint a fellelhető írott forrásokon meglévő pecsétlenyomatok képezik.
A pecséttani kutatások eredménye, Zala Megyei Levéltár:
- Átnéztük a Zala Megyei Levéltárban található, Megyefőnöki Általános Iratok 1849-50." mindhárom dobozát. Ezek között az anyagok között olyan iratok szerepelnek, amelyeken a községek bírói, esküdtjei és jegyzői nyilatkoznak a "fegyver és rögtön ítélési bíráskodást tartalmazó rendelet" kihirdetéséről, 1849 október hóban. Ebben az iratgyűjteményben Rigyác községre vonatkozó nyilatkozatot nem találtunk.
- Ugyanebben a Megyefőnöki Általános Iratok 1852. év 613. doboz" nevű iratgyűjteményben található egy másik iratcsoport, melyben a községek elöljárói a község vagyon kezelése" tekintetében* állítják ki a bizonyítványt". Sajnos Rigyác községről ilyen bizonyítványt (amelyen szerepelnek a községek 1852 évi pecsétjei) itt sem találtunk.
- A Zala megyei Levéltár IV.250. ZALA VÁRMEGYE FŐISPÁNI HELYTARTÓJÁNAK IRATAI 1864. 50. doboz 5090/1864 Főispáni Helytartó Rögtönítélő Bíróságok Felállításáról Iratgyűjteményben sem találtunk Rigyác községről feljegyzést.
- A Zala megyei levéltárban községenként! adatgyűjtés pecsétlenyomókkal" címmel található egy olyan forrásanyag, amely tartalmazza Zala Vármegye településeinek pecsétlenyomóit. 1879-ben egy tervezett településtörténeti kézikönyv kiadásához gyűjtöttek az írók adatokat, az akkori jegyzőktől, ahol kérték a falu pecsétjének bemutatását is. A községről készült kimutatás" fénymásolatát mellékeljük. Az iraton megtalálható Rigyác község 1879 évi címeres pecsétlenyomata" A lenyomaton a következő kép látható. Eketaliga mögé középen gereblye, balról kasza, jobbról cséphadaró van állítva. Körben - az eszközöket körülvéve - RIGYÁCZI KÖZSÉG PECSÉTJE felirat szerepel.
Felsenfeld Ignác keze nyomát- készült pecsétek gyűjteménye alapján a megyei levéltárban (1900-1913) címeres lenyomat nem, de címer nélküli pecsétlenyomat található.
A pecsétlenyomaton a következő felirat olvasható:
ZALA VÁRMEGYE RIGYÁCZ KÖZSÉG 1908.
Nemesi családok címereinek leírása: Inkey család: kék pajzsban hármas zöld halmon jobbjával görbe kardot, baljával hajánál fogva levágott török fejet tartó, jobbra fordult arany oroszlán. Sisakdísz: a koronából kinövő két fekete sasszárny közt ezüst buzogányt tartó, jobbra nyúló páncélos kar. Takaró: kékŹarany, vörös-ezüst.
Batthyány család: (a család 1481. évi címere, mely a grófi és hercegi rangemelésekkor öt sisakkal bővült) kék pajzsban magasan kiemelkedő természetes színű szikla tetején arany fészekben kiterjesztett szárnyú, két fiát feltépett melléből folyó vérével tápláló jobbra fordult pelikán. A szikla alján zöld hármas halomból kinövő, szájában aranymarkolatú kivont kardot ferdén tartó jobbra fordult arany oroszlán. Az ősi címernek sisakdísze nem volt.
Benyovszky család: kék mezőben zöld hármas halom közepén arany korona, azon fekvő ezüst félhold nyugszik, végein arany csillagokkal. Sisakdísz: a pajzsbelihez hasonló félhold és csillagok, ezen felül a félholdból kiemelkedve két strucctoll leng.
Rigyác község 2000. évi címerterve az alábbi szempontok alapján készült
A jelképek jelentése:
A tárcsapajzs kétszer jobbharánt osztott. A pajzs vörös színe a település nevének jelentésére (veres, vörös) utal. Rigyác község határának északi része dombos, erdős, szőlővel beültetett, a déli terület sík szántó. A címerpajzsot szelő második zöld mezőben található arany tölgyfalevél a falut övező erdőség, az erdőgazdálkodás jelképe. Az osztott címer felső mezejében látható arany szőlőfej Rigyác község északi részén fellelhető szőlőhegyekre utal. A pajzs harmadik mezejében az arany búzavirág, a község déli sík szántóföldjeinek a szimbóluma.
A pajzson szereplő jelképek, a szőlőtermesztés, az erdőgazdálkodás, a földművelés, Rigyác község történelmében jelentős szerepet játszottak, és hozzátartoznak a községben élő emberek életéhez napjainkban is.
A történelmi Magyarország városainak és községeinek címeres pecsétgyűjteménye az Országos Községi Törzskönyvbizottság határozatai alapján (1898-1913) a településekről címeres pecsét, illetve címerleírás nem található. (A kiadványt a Központi Statisztikai Hivatal adta ki 1999-ben. Szerkesztette: Tóth Árpád.)
A Zala megyei levéltárban Z.m.L. XV. 9. Pecsétnyomók gyűjteménye XIX. - XX. század" hivatkozással őrzik a múlt századból ránk maradt fém és gumi pecséteket, és lenyomataikat.
Magyar Országos Levéltár:
A budapesti levéltárban RIGYÁC községről V./5. fejezet alatt megtalálható a község pecsétjének egy újabb, címeres vörös-viaszból készült lenyomata. A lenyomaton RIGYÁCZ H.M (Helység) felirat olvasható eke és csoroszlya köré írva.
A címertani kutatások eredménye
NEMESI CSALÁDOK
A település első írásos említése 1411-ben: Rygyatch. Szerb-horváth eredetű elnevezés, közszó jelentése: veres, vörös. A XV. - XVI. században a források több nemesi család jelenlétét is említik, ezek közül a legnagyobbak a Both és a Répási család, A török uralom alatt sokat szenvedett a település lakossága, 1600.-ban teljesen el is pusztult a jobbágyfalu. Az 1690-es összeírás szerint több kisebb nemes birtoka volt a terület. A XVIII. század elején az Inkey család tulajdonába került. Az uradalom birtokszervezete korán kiépült. 1728-ban külön említették ispánját. A földművelés és az állattenyésztés az Inkey család birtokain rohamos fejlődésnek indult. A település lakosságának száma is"olyan jelentősen meg növekedett a XVIII. század második felében, amely szükségessé tette saját templom építését. A római katolikus templom 1774-re készült el Inkey Boldizsár adományából. A XVIII század végén a határ nagy része még az Inkeyeké. Legjelentősebb földesura az 1879-es közigazgatási tájékoztató szerint Inkey Kálmán volt, aki 1875-76-ban fényűző kastélyt építtetett, mely ma is a község éke.
1876-tól, már az elhunyt nagybirtokos özvegye, Inkey Kálmánné született Szemző Lujza a tulajdonos. Inkey Kálmán lánya - Inkey Valéria - Batthyány Pál császári és királyi kamaráshoz ment feleségül, így a bírtok Batthyány Pálné örököseié, majd a XLX. század végén a Benyovszky családé lett. Még 1935-ben is 1300 kat. holdat birtokolt a gyönyörű kastélyt uraló Benyovszky család.
A címer leírása:
A címerpajzs kétszer jobbharánt osztott tárcsapajzs.Felső vörös mezejében arany lebegő szőlőfürt, középső zöld mezejében két lebegő arany tölgyfalevél két arany makkal, alsóvörös mezejében lebegő arany búzavirág látható. A címerpajzs felet fekete betűkkel lebegő RIGYÁC" felírat szerepel.
A zászló leírása
A zászlólap - arányában a zászlórúd felöl nézve 1 : 2 arányú téglalap - fehér mezőben középen, mint tengelyen foglal helyet az Önkormányzat címere.. A rúddal szemközti rövidebb oldalon arany rojt van. Az Önkormányzat címere felett lebegő, fekete hímzett betűkkel RIGYÁC" felirat szerepel. [1]
A falu címerének ábrája a Címerhatározóban még nem szerepel
Külső hivatkozások:
Irodalom:
Lásd még: