Címerhatározó/Pok nemzetség címere

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Pok nemzetség címerével foglalkozik.


Pok nembeli Miklós címere

A nemzetségből származik a meggyesaljai Móricz vagy Morócz és a Puky család.


A Pók nemzetség - Győr vármegyének egyik legrégibb birtokosa - a XIII. század második felében telepszik le Szatmár vármegyében. E nemzetség móriczhidai ágából származott I. Miklós (1270-1319), a ki a IV. Béla és István 572 ifjabb király között támadt versengés közepett, házassága révén az utóbbinak táborában volt, éveken át száműzve lévén szülőföldjétől, megkedvelte a Szamos mellékét, a hol otthonra talált.

1280-ban apósától Aranyosmeggyest nyerte, melyhez csakhamar újabb birtokokat szerzett, mint Sárközt, Avasfalut, Vámfalut, Pallagot, Ujvárost; 1297-ben zálogba vette Romándfalut, mely 1347-ben végleg utódainak birtokába került.

Miklósnak fiai Móricz (1319.) (a ki visszatért a Dunántúlra s a bakonyi ispánságot viselte) és István voltak. Ezeknek fiai Simon és II. István, kik közül az 1331-39 között történt osztály alkalmával az utóbbi nyerte a szatmár-vármegyei birtokokat, a melyekhez csere útján 1339-ben Görbedet, Miklóstelkét és Hagymást is megszerezték. Simontól származik a vármegyének a XV. században egyik leggazdagabb birtokos családja: a Meggyesaljai Móricz vagy Morócz család.[1]

A Bizáki és Mérgesi Puky (Póky) nemzetség családfája, 1933

A Pók-nemzetség első történeti nyomát Karácsonyi János 1209-ben találja meg Móricnál, aki „II. Endrének igen kedves embere volt és az okiratokban mint de Puk szerepel”. Egy 1220-ban keletkezett irat szerint Márton, nádori rendelet folytán, az árpási besenyők és ezek főbírája közti egyenetlenség elintézésében bíráskodott. Utóda az 1234-ben élt Comes Farkasius de Puk, aki II. Andrástól Győr vármegyében Kába, más néven Szent-Mihály jószágot kapta szolgálatai fejében. A tatárjáráskor IV. Bélát egy tatár lándzsájától Pók-nembeli Móric mentette meg, és ezt IV. Béla pazar adományokkal jutalmazta. A [ Puky ] család birtokába került számos Győr, Sopron, Somogy, Zala, Nyitra, Nógrád, Gömör, Szatmár, Alsófehér, Kolozs és Szilágy megyei, valamint szlavóniai uradalom.

A nemzetség a 13. századtól három fő, a meggyesaljai, mérgesi és bizáki ágra szakadt. A bizáki ág abaúji család, mely Borsod, Nógrád, Zemplén és Heves vármegyékben is elterjedt. (Varga Zsolt: A Bizáki és Mérgesi Puky (Póky) nemzetség családfája. 2015.12.18.[2])


  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Pok_nemzets%C3%A9g


Rövidítések


Lásd még:

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs


Stop hand.svg Ezen kép(ek) és/vagy dokumentum(ok) nem GFDL licencű(ek), kereskedelmi célokra nem használható(k) fel.

A jelen sablonnal ellátott képek, dokumentumok magántulajdonban vannak. Kereskedelmi felhasználásukat jogszabályok tiltják. Bármely módú felhasználásukra a jogtulajdonos írásbeli engedélye szükséges!

The image(s) and/or document(s) on this page are not licensed under the GFDL. These are under a non-commercial-use only license.

Images under this license are in private property. The commercial use of these documents is prohibited by law. Every use needs a prior written permission of the copyright owners!