Címerhatározó/Podolin címere
Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként Podolin (szlovákul Podolínec, németül Pudlein, lengyelül Podoliniec) címerével foglalkozik.
A város mai címere
Város Szlovákiában az Eperjesi kerület Ólublói járásában. A várost a Kunigunda hercegnő által betelepített németek alapították a tatárok által elpusztított egykori határőrhely helyén. 1244-ben "Podolin", 1256-ban "Podolincz", 1337-ben "Podolinum", 1412-ben "Podolinecz" néven említik. Fejlett kézművesipara, kereskedelme révén gyorsan fejlődött és 1292-ben már városi kiváltságai voltak és városfal védte. Ekkor kapta meg a fürdőépítés jogát. 1403-ban a lázadókhoz csatlakozott, ezért a király serege megostromolta. 1412-ben lett szabad királyi város, még ebben az évben Zsigmond király a lengyel királynak zálogosította el és csak 1772-ben került vissza magyar fennhatóság alá. 1415-ben itt alakult meg az első önálló felvidéki céh, a csizmadiáké. A 16. században már tömegesen alakultak meg céhei. A városnak csütörtöki napokom voltak a hetivásárai. 1553-ban 104 adózó polgára volt. 1642-ben itt nyitott Magyarországon először gimnáziumot és itt telepedett le a piarista rend. 1646-ban és 1664-ben járványok tizedelték a lakosságot. 1662-ben hatalmas árvíz pusztította. 1684-ben egy tűzvészben csaknem az egész város leégett. A 18. század közepén Podolinnak 231 polgára volt, közülük 106 volt a kézművesek száma. A 19. század-20. században ipar nélkül kisvárosi szintre süllyedt vissza, de régi arculatát máig megőrizte. 1828-ban 2140 lakosa volt.[1]
A 15. században már teljeskörű volt a városi közigazgatás. Ezért a Madonna helyett új pecsétet készítettek, benne nagy P betűvel, melyből minden oldalra fény tör elő.[2]
A város már a 13-14. százag fordulóján is használt pecsétet, körirata: Sigilium Civium de Pudlin. Pecsétképében a templom védőszentje, Szűz Mária. Ezt évszázadokig használták. A 16. században új pecsét készült, mely a 19. századig volt használatban. Körirata: Sigilum Judecis Podolinensis, pecsétképe nagy P betű, a Pudlin név kezdőbetűje. Azonban továbbra is előnyben részesítették a kis Jézust tartó Szűzanyát ábrázoló pecsétet, sőt ennek változatát ábrázolja a város 17. századi, 65 mm átmérőjű nagypecsétje is. Amikor a 19. század végén Magyarországon sor került az önkormányzati pecsétek egységesítésére a város ezen 17. századi pecsétet nyújtotta be a heraldikai rendezésre. Ezért a városi testület is ezt a címert választotta saját jelképéül, melyet a Szlovák Belügyminisztérium Heraldikai Bizottsága 1991. 11. 26-án fogadott el. [3]
- Irodalom:
A város címerének ábrája a Címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Lásd még: