Címerhatározó/Petrovicz címer

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Petrovicz, Petrovics családok címerével foglalkozik.


Petrovics[szerkesztés]

Petrovics Péter pecsétje.jpg

Petrovics Péter pecsétje. Négyelt pajzs 1. és 4. mezejében koronából kiemelkedő farkas, a 2. és 3. mezőben sasszárny. A pajzs felett P(etrus) P(etrovith) betük. A Magyar Nemzeti Múzeum levéltárának eredeti példányáról rajzolta Mühlbeck Károly

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

"A barát [Fráter György] e közben czéltudatosan oda működött, hogy a fejedelemség szervezetét szilárdabb alapokra fektesse s a szertehúzó részek közt szorosabb kapcsokat teremtsen. Erdély akkor három, egymással nagyon laza összefüggésben levő részből állt. A régi tartományon és a három nemzeten kivül még ott voltak a tiszai vármegyék és a Temesköz a ráczokkal, kiknek élén Petrovics állt. A Temesközben, mint végvidéken, alkotmányos élet kevéssé fejlődhetett, a tiszai vármegyék pedig külön gyűléseken intézték ügyeiket. 1544-ben a barát megkisérté, hogy a három, csaknem önálló országrészt szorosabban egymáshoz csatolja. A királynéval augusztus 1-én Tordán országgyűlést tartatott, melyre a magyar vármegyék is meghivattak. Itt a barát mindhárom rész főbirájává választatott, s kincstartói tiszte szintén mindhárom országrészre kiterjesztetett. A rendek egyszersmind kimondották, hogy az egész államterületre nézve évenkint közös országgyűlés tartassék. Ez intézkedések a barát hatalmát kellőképen megszilárditották. Szüksége is volt rá magával Izabellával s amaz elégedetlen, fékezhetetlen, csak a maguk hasznát leső elemekkel szemben, melyek a királyné köré sereglettek. A leghatalmasabb volt köztük Petrovics, a temesi tartomány feje, több nagy uradalom és vár birtokosa. Egyszerű, műveletlen, inkább rácz, mint magyar ember. Amikor tehette, rácz politikát igyekezett folytatni. Legelől ráczjai jövőjét viselte szivén, amennyiben a Ferdinánddal egy izben inditott tárgyalásokban kikötötte, hogy a Jánostól nyert föld birtokát Ferdinánd is biztositsa nekik, esetleg pedig másutt telepitse meg őket, ha mostani területükről elűzetnek. Sőt lehetőnek tartotta, hogy Szerbia visszafoglaltatik, mely esetben azt kivánta, hogy a ráczoknak adassék, kik ott saját fejedelmet választhassanak. Petrovics mindig engedetlen, esetleg félelmes alattvaló maradt a barátra, kit szenvedélyesen gyűlölt s ki ellen Izabellával folyton fondorkodott." (Szilágyi: A magyar nemzet története, V.)

Petrovicz 1667[szerkesztés]

Petrovicz.JPG

Petrovicz Márton 1667. május 30., Laxenburg I. Lipót nemesség és címer általa: fia Pál, atyafia János, annak fia István

P 720 Petrovicz cs. Lad. RRR no. 20


Csergheő Géza: Petőfi Sándor származása és czímere. (Egy czímerrajzzal.) Turul, 1889/4. 185.

A múlt századbeli nemesi vizsgálat alkalmával Pozsony vármegye előtt egy nemesi levelet mutattak föl, melyből kiderűl, hogy Petrovics Mártonnak és Jánosnak, I. Leopold király Laxenburgban, 1667-ben czímert adományozott és hogy ezt Vág-Ujhelyen 1668 márcz. 21-én (feria quarta prox. post dominicam Judica) kihirdették.

A nemeslevél-szerző Márton utódai a következő czímert használták, ú. m.:

Kék mezőben zöld hármas halmon kivont kardot tartó könyöklő pánczélos kar, fölötte arany leveles korona. – Sisakdísz: a könyöklő kar. – Takaró: kék-arany és vörös-ezüst.*

Petrovics 1667.jpg

Levéltári adatok szerint,* a nemeslevélben említett Mártonnak két fia volt: Pál és György, a kik az 1754 szept. 29 és 1770 febr. 7-én kelt tanúvallatási jegyzőkönyvek szerint az 1754-ik év előtti időben Pozsony vármegyében Mátyásföldén Kajal helységben laktak. Közülök azonban György már az 1754-ik év előtti időben Nyitra vármegyében Agacsra származott, hol négy fia született; Márton, György, Tamás és János.

Minthogy a «Vasárnapi Ujság» 1887. évi 12. számának «Petőfiek Aszódon» czímű czikke szerint az meg van állapítva, hogy Petőfi öregapja, Petrovics Tamás, öcscsével Jánossal, 1770. év táján, szintén Nyitra vármegyéből, Vág-Ujhelyről, költözött át Aszódra: nem alaptalan a föltevés, hogy ezen Aszódra költözött Petrovics Tamás és öcscse János azonosak a Pozsony vármegyei levéltári adatok szerint Nyitra vármegyében Agacsony született Petrovics Tamással és Jánossal.

Azonban a levéltári genealogia szerint ezen Tamásnak már Pozsony vármegyében György és Jánosnak János nevű fia volt. Azért Tamás a Vasárnapi Ujságban említett házasságra Salkovics Zsuzsannával 1773-ban már csak mint özvegy ember léphetett. Ezen házasságból Mihály, István és János származott. Ezek szerint a genealogia a következő:

Petrovics családfa.jpg

Ez által Petőfinek a pozsonyvármegyei Petrovics családból való származása meg volna állapítva, ha felderítendő nem lenne még az is, hogy tudott-e valamit arról Petőfi atyja, Petrovics István, hogy atyja nemes származású volt s használta, vagy törekedett-e valamelyikük a nemesi privilégiumot használni?


  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

[1]


Rövidítések


Petrovics 1800[szerkesztés]

Petrovics Péter.JPG

Petrovics Péter, unokái Péter, Jakab, Pál, Mária 1800. március 21., Bécs I. Ferenc nemesség és címer P 820 Petrovics cs. Lad. RRR No. 146

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

[2]


Petrovics 1822[szerkesztés]

P. József a zágrábi püspökség hűbérese [ egyházi nemes ] 1822-ben hirdettette ki nemességét a Pozsega vármegyétől 1822 márc. 27-én nyert bizonyítvány alapján. A család a XIX. század első felében Kanak és Idvornok (Törzsudvarnok) helységekben bírt földesúri joggal.

  • Irodalom:


A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:



Muntyán másként Petrovics[szerkesztés]

Muntyán másként Petrovics János és Tamás mosniczai lakosok Temes vármegyének 1828 jan. 21-én tartott közgyűlésében hirdették ki nemességüket. János és Gergely pedig 1828 máj. 19-én. E család sarja Gyula (†1887) a Ferencz József-rend lovagja, a csáki járás főszolgabirája volt. Neje Nemespanni Ferenczy Ida.

  • Irodalom:

TEMES VÁRMEGYE NEMES CSALÁDAI. Néhai Lendvai Miklós anyagának felhasználásával írta: Reiszig Ede dr. In: Borovszky

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

Rövidítések


Lásd még:


Rövidítések


csudanoveczi Petrovics[szerkesztés]

Petrovics Vazul (Bazil) 1832. dec. 13-án kap kir. adománylevelet Krassó megyei Csudanovecz helységre, mely adomány-levél a nevezett megye előtt 1834. ápr. 24-én kihirdettetett. Csudanoveczet jelenleg is bírja a család.

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:

Rövidítések


Lásd még:


A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs

Rövidítések


Stop hand.svg Ezen kép(ek) és/vagy dokumentum(ok) nem GFDL licencű(ek), kereskedelmi célokra nem használható(k) fel.

A jelen sablonnal ellátott képek, dokumentumok magántulajdonban vannak. Kereskedelmi felhasználásukat jogszabályok tiltják. Bármely módú felhasználásukra a jogtulajdonos írásbeli engedélye szükséges!

The image(s) and/or document(s) on this page are not licensed under the GFDL. These are under a non-commercial-use only license.

Images under this license are in private property. The commercial use of these documents is prohibited by law. Every use needs a prior written permission of the copyright owners!