Címerhatározó/Pékcéhek címere

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a pékcéhek és sütőcéhek címerével foglalkozik.

Győri pékcéh

A győri pékcéh pecsétje, 18. sz., Xántus János Múzeum, Győr

Leírás

Sárgaréz öntvénye, nyélmegoldása nagyon hasonlít az 1699. évi tipáriumhoz (lásd 23.). Körirata szintén német nyelvű: „SI(e)GELVM DER BECK(e)N ZEH ZV RAB”. Címerképe mívesebb vésetű és heraldikusabb megfogalmazású. A tekercsdíszekkel körített kerektalpú pajzsban a pékszakma termékeinek címerszerű elhelyezését találjuk. Középpontban a méreteivel is kiemelkedő ősi pékjelkép, a perec kapott helyet. Fölül kalács, balra két zsemle, jobbra kifli rajzát vésték.

[1]

A győri pékmesterek ládája, 1699, Xántus János Múzeum, Győr

Leírás

A láda homloklapja még őrzi az architektonikus elemek, a koncentrikus tagolás reneszánsz emlékét, de a díszítmények, a dús faragások, a korinthoszi fejezettel ellátott csavart oszlopok már egyértelműen barokk átfogalmazásban mutatják a céhláda reneszánsz elemeit is. A láda 45 fokos szögben elhelyezett, naiv megformálású oroszlántesteken nyugszik. A lábazatot hullámléc-szegély hangsúlyozza. A magas zokli megtartotta reneszánsz jellegét, de az akantuszlevelekből faragott rátét már feloldja a homlokzat épület jellegét. A kiugró csavart oszlopok is plasztikus hatásúak, a köztük meghúzódó — Szent Mihály arkangyalt (céh védőszentje) és egy szentet (uralkodói köpenyben van, fején korona, attribútumot tartó bal keze letörött) ábrázoló — szobrocskák testhelyzete is a barokk templomi szobrokra emlékeztet. Az előlap hangsúlyos főrészét a pékmesterség címere tölti ki, ugyancsak gazdagon faragott, oroszlánok által tartott, aranyozott koszorúval övezett ovális lapon levő péksüteményekkel: középen a méreteivel is hangsúlyos pereccel, mellette péksüteményekkel. A láda éleit és hátlapját teljesen beborítják a gondosan faragott akantuszlevelek. A síkok vonalát szinte felbontja a dús faragványok változatos felülete. Az oldallapokon elhelyezett kovácsolt fogantyúk egy-egy levelekkel körített, már-már realisztikus, ijesztő emberfej szájából nyúlnak ki. A fedél domború-homorú ívelésű tetőszerű tagozatára minden oldalon egy-egy aprólékosan faragott, nagyobb akantuszlevél hajlik. A tető hullámléccel keretezett síkján a keresztet ölelő alvó kis Jézus faragott szobra fekszik. A fedél belső lapjára szerelték a négynyelvű, téglalap szamárhátív alakú borítólemezzel fedett reteszes zárszerkezetet. Mind a zárlemezek, mind a karéjos csuklópántok karcrajzzal díszítettek. Valamint a fedél lapjára vésték a készítés dátumát is: „16 99”.

[2]

Irodalom:

A céh címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

A Győr várbeli fehérpékek céhének pecsétje, 1699, Xántus János Múzeum, Győr

Leírás

Vaskos sárgarézöntvény, élein vágott csonka gúla alakú szárral, esztergált fanyélbe erősítve. Nyomólapján a levélkoszorú alatt fut a körirat, német nyelven: „DAS GRÖSERE INSI(e)GEL DER WEISBECKEN DER VESTVNG RAAB”. A mezőben kapott helyet az évszám: „1699”. A pecsétmező központi ábrázolása egy koronás Madonna, aki egyik kezében Jézust, másik kezében jogart tart. A pékek szakmai jelvényei — a védőszent arányaihoz képest mellékesen — kétoldalt elhelyezett péksütemények. Balra kalács és zsemle, jobb oldalra perec és kifli képét vésték. Sajátos ellentmondás, hogy az ugyancsak 1699-re datált céhládájuk (lásd 113.) remekdarab, míg tipáriumuk igénytelen vésnöki munka. A bélyegző és a láda keletkezési évéhez közvetlenül kapcsolható szervezeti dokumentum nem áll rendelkezésre.

[3]

Irodalom:

A céh címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

Győri polgári (német) fehérpékcéh

A győri polgári (német) fehérpékcéh zászlója, 1833, Xántus János Múzeum, Győr

Leírás

A győri fehérpékek céhzászlója szürkéskék selyemdamaszt. Mindkét oldalán aranyfestésű virágfüzér kíséri a fecskefarkas zászló szegélyét. Az ovális zászlóképeket a szegélyrojttal keretezték. Fölöttük kétoldalt a magyar koronás címer és a városcímer különös, háromkaréjos pajzsra helyezve látható, melyet pólyás korona zár. A győri címer érdekessége, hogy a védőszent, Szent István első vértanú bal kezében nem megszokott attribútumát, a mártírhalálát jelképező kődarabot, hanem a Szent Lőrinc attribútumaként ismert rostélyt tartja. Az attribútumok felcserélése nem véletlen, hanem a két mártír legendájának összefonódásából ered. A zászlókép alatt a címerek vonalában a szakmai jelképül szolgáló péksütemények realisztikus rajza szerepel. Balra nyúlánk kifli, alatta kettős zsemle, jobbra zömökebb kifli, ívében cipóval. Közöttük a zászlószentelés évének aranyfestésű számjegyei. Az ovális kép alsó ívét a gót betűs céhnév aranysávja és az évszám kíséri mindkét oldalon: „Die bürg(er)l(iche): Weissbäcker Zunft /1833.” Az A oldali zászlókép Immaculata-ábrázolása az ikonográfiájában általánosan elterjedt ismertetőjegyekkel felruházva jelenik meg, vagyis Mária földgömbön és holdsarlón áll, jobb lábával kígyó fején tapos, feje felett 12 csillag. A B zászlóoldal olajképe a céhpatrónust ábrázolja. A római öltözetben lebegő arkangyal személyét és főangyali hivatalát megszokott attribútumai — lángpallos és mérleg — teszik egyértelművé. Feltételezhetően a mérleg által — mely egyébként a jó és gonosz cselekedetek megmérettetésének szimbóluma — került a szent kapcsolatba a pékmesterséggel, melyre ugyancsak jellemző volt a pontos mérés, tevékenységük során termékeik súlyával kapcsolatban gyakran kiéleződött a vita a fogyasztókkal és a városi magisztrátussal. A kép ikonográfiai megoldásában már a 10. századtól elterjedt a legyőzött és a pokol tüzébe hanyatló sátán ördöggé alakuló figurája. A legyőzött gonosz fölött lebeg Szent Mihály alakja.

[4]

Irodalom:

A céh címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

Győri sütőcéh

A győri sütőcéh bokálya, 1740, Xántus János Múzeum, Győr

Leírás

Fehér ónmázas, színes mintás, habán kerámiaedény. Fent és lent félkörökből kialakított csipkeszerű díszítmény van, oldalán kék virágokkal. Elöl középen sárga színű perec, mellette vajas zsemlék, alul ovális, szélein halfarokhoz hasonló péksütemény, fent korona, alatta az „1740”-es évszám látható.

[5]

Irodalom:

A céh címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

A győri sütőcéh szállóhely jelvénye, 19. sz., Xántus János Múzeum, Győr

Leírás

Sárgaréz vázas, akasztókarikával fölerősíthető, fa üvegezett tárolóban függ a pékek fából faragott, aranyozott nemzetközi jelvénye: két álló oroszlán által tartott, nyitott koronás perec, kifli és cipó.

[6]

Irodalom:

A céh címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

Nyitrai pékek céhe

A nyitrai pékcéh címere, a 18. sz. vége

Irodalom:

NOVÁK, Jozef – ŠVEC, Ján: Cechové znaky. Bratislava: Mladé letá, 1975

A céh címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

Veszprémi pékcéh

A veszprémi pékcéh pecsétnyomói, 1779

A veszprémi pékeknek két német köriratú pecsétjét ismerjük 1779-ből. Mindkettőn ötágú korona alatt ízléses barokk keretben a pékek ősi jelvénye, a perec (Bretzel vagy Krinzel) foglal helyet, körülötte hosszúkás kenyér 2 gömbalakú kidudorodással (Timpenbrot!), piskótaalakú sütemény, császárzsemle és kifli (179. és 180. kép).

A perec, mint a legősibb nemzetközi pékjelvény már a XV. században megjelenik nálunk is egy budai pékmester töredékes sírkövén háromszögletű, gótikus pajzsba foglalva. A különböző formájú kenyerek és sütemények is megtalálhatók az európai pékcéhpecséteken, a veszprémiek császárzsemlyéje viszont nem elterjedt alak a sütemények között, a kifli pedig kifejezetten magyarországi forma. Az 1912-ben publikált 360 európai pékcéhpecsét közül csak a magyarországiakon, a pozsonyin és a pestin látható, bár a hagyomány szerint bécsi eredetű, 1683-ból Wendler Péter bécsi pékmestertől származik és eredetileg a török félhold kigúnyolására készült. A magyarországi pékcéhpecséteken kétségtelenül gyakran szerepel. Ott látható a másik Veszprém megyei pékcéhpecséten, a zirciekén is.

Nagybákay Péter: Veszprémi és Veszprém megyei céhpecsétnyomók. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (1963.) 185-219.

[7]

Irodalom:

A céh címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

Zirci pék- és molnárcéh

A zirci pék- és molnárcéh pecsétnyomója (XVIII. sz. vége?)

Ez a XVIII. század végéről való német köriratú pecsét a zirci pékek és molnárok közös pecsétje. Közepén primitív ábrázolásban a Madonna képe látható a holdsarló és a földgömb felett, feje fölött csillagkoszorúval, jobbján virággal, jobbra tőle a kifli és a kenyér, balra pedig a molnárok jelvénye, a malomkerék és a malomvas (181. kép). A bécsi pékek 1626. évi pecsétjén is a Madonna szerepel, a legtöbb magyarországi pékcéhpecséten is a Madonna egész vagy fél alakja látható a süteményeket ábrázoló pajzs fölött.

Nagybákay Péter: Veszprémi és Veszprém megyei céhpecsétnyomók. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (1963.) 185-219.

[8]

Irodalom:

A céh címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

C. R. pékmester

C. R. pékmester pecsétje, 18. század, Xántus János Múzeum, Győr

Leírás

Ezüstből készült, igényes negatív vésete a gyakorlati használatot feltételezi. A domború külső ívvel készült gyűrűsín arányos hajlatú vállal csatlakozik a peremesen szélesedő ovális gyűrűfejhez, melynek felületén a pecsétkép látható. A keretezett mezőben pálmaágakkal övezett, homorú mélyedésű ovális pajzson kapott helyet a pereces, koronás pékcímer, oroszlános tartóalapokkal. A pajzs fölött újabb levélkorona, mellette a monogram („C R”), melynek feloldása nem található a múzeum céhirataiban. A tárgy nagyon kevés adattal került nyilvántartásba. A pecsétlőlap mérete a 17. századi polgári pecsétekkel rokonítható.

[9]

Irodalom:

A céh címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

I. F. G. pékmester

I. F. G. pékmester pecsétje, 18. század, Xántus János Múzeum, Győr

Leírás

Sárgarézből készített kisméretű darab. Nyele ívelt, taggal illeszkedik az ovális nyomólaphoz és felül háromkaréjos profilba vékonyodik. A nyomólap sima keretén belül egyszerű vésetű kalács és perec képe alkotja a pékcímert, fölül háromágú koronával. Az „I. F. G.” monogram feloldása nem lehetséges. A tárgy Kecskédről került a bencés gyűjteménybe.

[10]

Irodalom:

A céh címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

T. R. pékmester

T. R. pékmester pecsétje, 18. század, Xántus János Múzeum, Győr

Leírás

Bronzból készült, formájában teljesen megegyezik az előbbi (lásd 51.), karéjos nyelű mesterbélyegzővel. A pékcímert ezen a dúcon oroszlánok tartják, a központba helyezett perec képét korona helyett kifli zárja. Alul kalács látható. E példány is a kecskédi plébános ajándékaként került a gyűjteménybe. Felirata: „T. R.”.

[11]

Irodalom:

A céh címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

Ismeretlen pékmester

Ismeretlen pékmester pecsétgyűrűje, 17. sz., Xántus János Múzeum, Győr

Leírás

Bronzból készült, erősen kopott pecsétlőlapjának csekély mélységű, karcszerű vésete nem valószínűsíti a gyakorlati alkalmazást. A pecsétképből csupán a homorú karéjokkal vágott sarkú négyzetes keret, némi rovátkás (olvashatatlan) szövegimitáció és a perec képe ismerhető fel.

[12]

Irodalom:

A céh címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

Rövidítések

Lásd még:

Címerhatározó, céhcímerek