Címerhatározó/Nikolits címer

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Nikolits, Nikolics családok címerével foglalkozik.

rudnai Nikolics báró

Szerb eredetű család, mely 1690 táján költözött Magyarországba. Első ismert (őse Nikola, máskép Nikolics Miklós; kinek fiai Emánuel, Péter, és Szlavon, 1694 márc. 26-án címeres nemeslevelet nyertek I. Lipót királytól. Péter dédunokája Nikola, máskép Nikolics János eszéki lakos részére Pest vármegye 1778 febr. 4-én nemesi bizonyságlevelet adott ki. Utóbb 1783 ápr. 18-án Nikolics János nemességét a legfelsőbb helyen is elismerték. János a délmagyarországi kincstári javak elárverezése alkalmával Ivánkovics Tódorral együtt 1782-ben megvette a rudnai birtokot s miután vevőtársát kielégítette, az egész uradalom egyedüli birtokosa lett. Gyermektelen lévén, 1804 aug. 10-én nevének és nemességének átruházásával örökbe fogadta Belcsics Jánost, mely alkalommal a rudnai uradalom birtokában megerősítést nyert. a királyi oklevél kiemeli ez alkalommal, hogy Nikolics János császári királyi asztalnok, aranysarkantyús vitéz, Torontál, Temes és Szerém vármegyék táblabírája, a török és a francia háborúk alatt tetemes áldozatokat hozott s a népfelkelési pénztárnak kamat nélküli kölcsönt adott. Örökbefogadott fia János (†1830) terjeszté tovább a családot. Fiai: János, Péter és Sándor 1840 máj. 21-én a Rudnai előnevet nyerték V. Ferdinánd királytól. Utóbb I. Ferencz József császár 1854 nov. 18-án Nikolics Jánost és fiait Milost, Feodort és Mihályt osztrák bárói rangra emelte. János (szül. 1810, †1880.) neje Obrenovits Erzsébet hercegnő (szül. 1816, †1848). Fiai: 1. Milos (†1863.), 2. Feodor (szül. 1836, †1903, febr. 27.) 1861-ben a párdányi, 1865-ben a zsombolyai választókerület országgyűlési képviselője, 1882-1886-ban Bosznia és Hercegovina országos kormányzójának polgári adlátusa, 1882-ben v. b. t. t., 1884 május 4-én az I. osztályú vaskorona-rend vitéze, 1886-1896 Nagykikinda város országgyűlési képviselője volt, 1890-1902-ben a karlóczai szerb kongresszuson, királyi biztosként vett részt. 1886 febr. 10-én kelt legfelsőbb elhatározással bárói rangját Magyarországra is kiterjesztették. Fia: Feodor (szül. 1871.) a magyar főrendiház örökös jogú tagja Rudnán birtokos. 3. Milán (†1840.) 4. Mihály (szül. 1841.) Maczedónia helységben birtokos. 1905-ben legfelsőbb engedéllyel örökbe fogadta Thierfelder Jánost, aki Obrenovi előnévvel osztrák bárói rangot nyert. 5. Mladen (†1849.) A bárói rangot nyert János testvérei: Péter (szül. 1817, †1878.) fia Iván és Sándor (szül. 1825, †1893.) a Temes-Begavölgyi vízszabályozó társ. igazgatója, majd Pancsova és Versecz városok főispánja. Fia: Sándor m. kir. belügym. titkár, a közig. bíróság elnöki titkára. Címer: (bárói) kékben aranymarkolatú görbe kardot tartó aranyoroszlán. Sisakdísz: veres csőrű és lábú fehér galamb, csőrében hármas zöld olajágat tart. Takaró: kékarany. Jelmondat, kék szalagon, arany betűkkel: „Virtutum Nexu.”

Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

kékesi Nikolits

Bazil 1797 máj. 21-én nyert címeres nemes levelet, melyet 1798 jan. 3-án tartott közgyűlésen hirdettetett ki. Fia, Dániel 1820-30-ban Temes vármegye szolgabírája, fiai Emil és Sándor 1848-ban és 1861-ben szolgabíró, majd postamester (†1869). Emil fia Emil posta és távírda főtiszt.