Címerhatározó/Nehéz címer

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Nehéz család címerével foglalkozik.


Nehéz címer.JPG

A Nehéz család címerleírása (Siebmachers Wappenbuch).

Wappen: Mann, einen Rosenkranz über d. Kopf schwingend. – Kleinod: Die Schildfigur. N. J. (VIII. 115) erwähnt ein Geschlecht Nehéz v. Sárosfalva, aus welchem Peter u. Georg, sub d. 1468, von Nabuchodonosor Nankenräuther, die Burg Éleskö käuflich an sich bringen. (Siegel d. d. Tokay, 1685 und d. d. 1706 des Valentin Nehéz). Nemák v. Kis-Chlivény.

Címer: Ember egy rózsafűzért a fej fölött ívelve tart. – Sisakdísz: a pajzsbeli figura k.u. (N.J.)(VIII. 115) megemlít egy nemes sárosfalvi Nehéz familiát, akik közül Péter és György 1468-ban Nankenräuther Nabuchodonosor-tól vették meg az éleskői várat.

(Pecsét: Tokajban 1685 és 1706 években, használva Nehéz Bálint által)[1]

„Adományozó uralkodó neve: III. Ferd. Kelet helye és ideje: Bécs, 1649. febr.4. Kihirdetése: Torna 1648 (Korábban történt a kihirdetés, mint az adományozás? Sajtóhiba? megj. Sz.J.) Nyoma: Szepsi” (Csoma József: Abaúj-Torna Vármegye Nemes Családjai. Kassa 1897. a függelékben 657-666. l.)

Az első írásos említést 1367-ben találjuk Johannes nevű tagjáról. A dokumentum szerint Aracha-i (Zala megye) Gergely, a pécsi püspök mohácsi hivatalának a titkára volt, majd 1381-ben találkozhatunk vele még egyszer.

A Fehér megyei Berente községben 1426-ban birtokos a Nehéz család. Joannes nevű családtagja a fehér megyei nemesi kongregáció tagja volt.

A század közepén a család különböző nevű (Blasius,Paulus, Dionisius ) tagjainak csak a nevét ismerjük, családi kapcsolataik nem deríthetők ki.

A század folyamán sokszor szerepel Péter, akit hol jelző nélkül, hol kolontári, hol kozmafalvi előnévvel illetnek, Lehet hogy azonos a korompai és sárosfalvi előnévvel szereplő királyi emberrel, de lehet, hogy több Péter élt azonos időben.

Egy Péter 1460-ben a heves megyei Kelecsen - ben birtokos, 1469 -1470-ben a Veszprém megyei Hodoska, Lak, Aracsa, Neszele, Gébárt, Kolontár községekben, a Zala megyei Tót-Dörögd, Homokkomár, Bodych községekben birtokolt.

1484-ben Vas megyében kozmafalvi Nehéz családot említenek.

Fejér, Veszprém, Zala, Vas megyei előfordulásuk ellenére a családot később Pozsony megyei eredetűnek mondták. Trencséni birtoklásuk kezdete igen zavaros.

Az egyik család Mátyás király (1443-1490) korára eső ténykedését periratokban lehet nyomon követni. A dokumentumok a család vagyonszerzését, ezzel kapcsolatos pereskedéseit, esetenként hatalmaskodásait mutatják.

Ebből a családból az,1458 és 1494 közötti években, három testvér korompai Nehéz Péter, sárosfalvi Nehéz György és István szereznek meg falvakat vagy adományként, vagy zálog fejében. A szerzésben még Simon és Mihály neve is felmerül, majd később István fia, János neve is.

1499-ben a Hont megyei Bori községet Nehéz Simon bírja, majd másfél évszázad múlva Nehéz Gábor veszíti el.

Két vár, Éleskő vár (1464) és Lednic vár (1475) és tartozékai is a birtokukba kerülnek egy időre.

Ebből az időből ismert a család címere, de megnemesítésükről csak két évszázad múlva van adat.

Mivel nagyobb tulajdonaik főleg Nyitra és Pozsony megyékben voltak, birtokaik alapján főleg sárosfalvi és korompai előnévvel szerepelnek, de előfordul a lednicei előnév is.

Péter, aki 1465-ben komáromi, 1472-ben pécsi várnagy volt, több esetben járt el királyi emberként. Utód nélkül halt meg.

A tizenhetedik században a család számos megyében hagyott - össze nem illeszthető - nyomokat a dokumentumokban.

A család lakhelyei ill. ténykedési területe főként Nyitra, Abaúj-torna és Hajdú megyékben voltak

Nyitra megyében Joannes, Georgius és Michael neve ismert. Nehéz Anna és Judit nemes emberekhez mennek férjhez Abaújban.

1649. febr.4.-én III.Ferdinánd adományozott a Nehéz alias Posonyi Andrásnak és testvéreinek nemeslevelet, melyet Torna megyében hirdetnek ki. Nincs hivatalos magyarázatunk a Posony ragadványnévre, hacsak nem az általánosan említett Pozsony megyei származás. Ezzel a névvel ma is élnek családtagok pl. Budapesten. [2]

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[3]

Rövidítések

Lásd még: