Címerhatározó/Nagyszőlős címere

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként Nagyszőlős címerével foglalkozik.


Nagyszőlős címere.jpg

"Napjainkban Magyarországon, sőt immár kishazánkban, Kárpátalján is reneszánszát éli a heraldika (címertan), és feléledt az érdeklődés a nemesi családok, illetve a települések, megyék történelmi gyökerei, valamint az ezeket megjelenítő címerek iránt, hiszen a rendszerváltás előtt uniformizált szocialista címerekkel is igyekeztek megfosztani múltjuktól, történelmüktől a közösségeket...

– A címerek története a középkorba nyúlik vissza, amikor a lovagi tornákon részt vevő, talpig páncélba öltözött, zárt sisakrostélyú lovagokat csak a pajzsukra festett családi címereik alapján lehetett megkülönböztetni – tekint vissza a múltba dr. Csatáry György, a Beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola történelemtanára, egyéb stúdiumok mellett a történelemtudomány egyik segédtudományaként számon tartott címertan (heraldika) előadója. – A nemesi, illetve az uralkodócsaládok címerei mellett pedig már a középkorban kialakultak a városok, valamint a mezővárosok címerei. Majd 1844-et követően az addig címerekkel nem rendelkező községek is immár magyar szövegű pecsétnyomót kaptak, melyeken éppúgy megjelenhettek a falvakat uraló földbirtokos családok nemesi címereinek az elemei, mint az adott települések jellemző vonásait kidomborító heraldikai szimbólumok, beszédes jelképek, mint például a különböző kultúrnövények vagy épp a különböző mezőgazdasági eszközök...

Ami viszont nem egy községünk újonnan létrehozott címerét illeti, sajnos, a címertervezők több esetben figyelmen kívül hagyták a heraldika évszázadok alatt kialakult szabályait, pedig amellett, hogy el kell fogadnunk a címeralkotói szabadságot, vannak olyan alapvető dolgok, melyekkel számolnunk kell – világít rá a szakértő. – Ráadásul sok új címer túlzsúfolt, noha csak a településekre legjellemzőbb szimbólumokat kellene megjeleníteni. Továbbá figyelembe kellene venni a falvak 1945 előtt használt pecsétjein szereplő jelképeket, különösen ha ősi, az évszázadok folyamán kikristályosodott címerformákról van szó.

Budapesten, a Magyar Országos Levéltárban is felfedezhetjük sok kárpátaljai település pecsétjét, amellett a Kárpátaljai Megyei Levéltárban, az egykori Bereg, az Ung és Ugocsa megyei anyagokban is rá lehet bukkanni az eredeti pecsétekre – magyarázza dr. Csatáry György. – Különösen a XIX. századi, illetve a XX. század eleji kataszteri térképeken láthatjuk viszont a községi címereket, mivel miután a földmérők elkészítették az adott falvak térképét, meghatározva a települések határait, azokra az ábrázolt és a szomszédos települések is ráütötték a maguk pecsétjét, elismerve a helységek között meghúzott határvonalak helyességét. A térképek tehát megvannak, "csak" dolgozni kellene velük, ám sajnos, a megyei levéltárban nem foglalkoznak olyan mértékben a történeti kutatásokkal, mint a magyarországi archívumokban...

Csatáry György mellett egy másik, a heraldika iránt érdeklődő, sőt címerfestéssel is foglalkozó történész, a salánki Kész Barna történelemtanár véleményét is kikértem címerkészítésügyben.

– A jó címer nem íróasztal mellett születik meg, hanem évszázadok alatt csiszolódik ki – szögezi le beszélgetőtársam. – Többek között ezért is kifogásolom, hogy egyes falvak új címerének a megalkotásakor nem néztek utána, volt-e egykor címere az illető településeknek, s azt sem tartom helyénvalónak, hogy nem kérték ki az érintett települések lakóinak a véleményét, tetszik-e nekik a tervezett címer. Ha valamely magyarországi vagy tágabb külföldi, nemesi származású család tagja felkeres, hogy fessem meg újra az elveszett címerüket, mindig utánanézek, maradt-e fenn leírás a címerről, vagy akad-e pl. pecsétgyűrű, melynek alapján rekonstruálhatni lehet a címerüket, s ezek alapján rajzolom meg azt.

Salánk község címerének megfestésekor Kész Barnabás segítségére volt, hogy oppidum, vagyis mezőváros lévén a település saját pecsétnyomóval és ősi címerrel rendelkezett. Az 1647-ből fennmaradt pecséten a címerpajzs három sárkányfogat és ugyanennyi csillagot tartalmaz, a XVIII. századból származó pecséten pedig három csillag ékesíti a pajzsot. Az elsőként említett címer egyébként azonos a régi salánki földbirtokos családok, a Gacsályiak, az Atyaiak, a Rozsályi Kunok, sőt az Erdély számára fejedelmeket is adó Báthory család címerével. A salánki református templomban ma is megtalálható az 1608-ban elhunyt Kun Gáspár szarkofágja, amelyiken kék címerpajzson sorakozik a három ezüst sárkányfog, valamint a három arany csillag. Így a község új címerét és annak alapján a zászlaját is a felsorolt ábrázolásokra támaszkodva festette meg.

– Ami pedig a Nagyszőlősi járás címerét és zászlaját illeti – folytatja beszélgetőtársam –, amikor benyújtottam az első helyet elnyert pályázatomat ezek megalkotására, a járás területével nagyjából egybeeső egykori Ugocsa megyének 1715-ben III. Károly király által adományozott címert vettem alapul. Ez kifejezi Ugocsa természeti adottságait, a szőlőtermő hegyeket, a tölgyerdőket, valamint az egykor tiszta vizű, halban vagy éppen rákban gazdag folyókat. Egyébként a címerekben minden heraldikai elemnek megvan a maga külön címertani jelentése...

A járás címerének az elfogadása előtt a benyújtott pályamunkákat több szinten is elbírálták. Az internetes szavazás eredményeit, a vállalatok kollektíváinak és a szakértői bizottságnak a javaslatait figyelembe véve, széleskörű társadalmi fórum és végül a járási tanács közgyűlése hagyta jóvá a járás címerét és a zászlaját. Hasonlóképpen kellene megvitatni a települések címerterveit is az érintett települések lakosságával. Sajnálatos módon, annak ellenére, hogy az általam javasolt és a községi tanácsi képviselőtestület által már 2007-ben elfogadott címer- és zászlótervezetet az idei falunapon felavattuk, hozzánk is kihozták az UMDSZ által készíttetett címert, amelyről a falu lakói közül a legtöbben – beleértve a polgármestert is – csak utólag értesültek egyik újságunk hasábjairól...

Végezetül pedig – visszatérve több falu új címerére – megjegyezném: körültekintőbben is eljárhattak volna az ügyben. Ha egy falunak nem is volt saját címere, alapul lehetett volna venni a hajdani földbirtokosok családi címerét..." (Lajos Mihály: Milyen a jó címer? Települések és jelképek. Kárpátalja, 2008. október 3., 403. szám [1])

  • Irodalom:

A címer ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

Rövidítések

Lásd még:

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs