Címerhatározó/Nagymegyer címere

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként Nagymegyer városának címerével foglalkozik.


Nagymegyer-címer.PNG

Nagymegyer (Veľký Meder) város Szlovákiában

Nagymegyer pecsétje

A város pecsétje

Városunk pecsétjéről a Komáromi Lapok 2. évfolyamának, 1880-ban kiadott 41.számában a következő megállapítás található: „Nagymegyer város pecsétje 300 éves.A pecsétben Nagy-Megyer felirat olvasható. A pecsét gömbölyű, benne egy dölt hal , illetve fölötte egy virág látható.” A továbbiakban a cikk írója a pecsét szinbólumait értelmezi:

A nagymegyeri kuriális nemesek pecsétje

„Az ott élő lakosság megélhetését nagymértékben a halászat biztosítja. A virág kifejezi, hogy a gyakori árvizek ellenére is fejlődött ez a hely,sőt miden kiöntés után virágzóbb lett...” A pecsét leírása nem pontos.Ha megnézük a nagymegyeri városi levétárban fennmaradt okiratokon a pecsét lenyomatokat, így pl. a város 1846 február 26-án elkészített szerződését gróf Zichy Istvánnal,ahol a városi pecsét jól kivehető, azt tapasztaljuk, hogy amit a Komáromi Lapokban megjelentetett cikk szerzője virágnak vélt,az a valóságban egy mindkét irányban elágazó fa. Nem véletlen,hogy 1985-ben, Püspöki Nagy Péter történész, ugyanezeket a szinbólumokat( hal és a fa) használja fel a város címerének megalkotásánál,amelynek felirata : ”NAGY-MEGYER VÁROS PECSÉTYE” volt. A településen a 19. század közepén egy másfajta pecsét használatával is találkozunk. 1740-ben megalakult városunkban a köznemesi tanács(elöljáróság). 1824-től külön pecsétet is használtak. A pecsét közepén balról jobbra egy kardot tartó férfi vele szemben pedig két lábon állóoroszlán, mely mancsában egy hátrahajló kardot tart.

A pecsét nehezen olvasható felirata :

„NAGY-MEGYER CURIÁLISOK PECSÉTTYE,1824.” Az első pecsét után a település pecsétjének fejlődését,formáját és feliratát befolyásolták az egyes történemi korok.

Nagymegyer város mai kör alakú bélyegzője a következő szöveget tartalmaza : „Mesto Veľký Meder „A bélyegző középső részén a város címere található.

A város címere

A város címere már sokkal rövidebb ,alig negyedévszázados történelmi múltra tekint vissza 1985-ben kérte fel az akkori VNB [Városi Nemzeti Bizottság - Mestský národný výbor] Tanácsa Dr. Püspöki Péter történészt a város címerének elkészítésére. A történész az országos heraldikai bizottság részére három variánst dolgozott ki. Ebből végül történelmileg a leghitelesebb változat mellett foglalt állást az akkori országos szakbizottság illetve a város vezetése.

A város címerében a pajzsmező két részre osztódik,vörös illetve sárga mezőre.A mindkét részben megjelenő szinbolumok, az elagazó fa és a hal egyértelműen Nagymegyer már a középkorban használt városi pecsétjéből átvett, kissé módosított szinbólumok. A hal szinbóluma,a halászat zserepét emeli ki a város történetében.Ezt a történelmi tényt Alapy Gyula: A csallóközi halászat története c. könyvében(Csallóközi Kiskönyvtár, Kalligram,1994) leirja:

„A várispánnak Megyeren kétszáz hold földje volt és tizenkét halászóhelye, melyeket Veyzhel(vejszehely)-nek neveznek,míg a megyeriek öt vejszehely birtokában vannak.”(25.old.) Majd egy további részben utal arra,hogy 1573 „ a Csiliz folyót Nagymegyer környékén a megyeri és szapi jobbágyok kötelesek harmadáért meghalászni.”(131. old.)

„A nagymegyeri halászatra vonatkozólag a község urbáriuma említi 1559-ben a Hészer nevű halastavat, melynek halászata a templomot illeti. Városunk címerében lévő szinbólum, eltérően az eredeti pecséttől, nem egyszerű hal,hanem a Nagymegyer környéki vizekben(Aszód vizeiben), a 16.sz. előforduló viza. Erre vonatkozólag is találunk érdekest megállapítást Alapy könyvében: „1569-ben Nagymegyeren sóztak be a királyi konyhára küldött 60 hordó vizát.” (109.old.)

A címerünkben található második szinbólum,az elágazó fa,erős gyökerekkel több fajta értelmezésre ad lehetőséget. A város kiváltságát Mátyás királytól nyerte,aki mikor először Nagymegyeren járt egy ilyen lombos fa alatta verte fel sátrát. Azóta az erdészház előtt díszelgő tölgy, a Mátyás-fa a különböző korokban is használt szinbóluma lett Nagymegyernek.

A városi lobogó

A városi címerrel együtt fogadta el a heraldikai bizottság a város zászlajának kivitelezését. A zászló a címerhez hasonlóan két részre van osztva, vörös és sárga mezőre. Középső részében található a város címere.[1]

  • Irodalom:

A város címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[2]

Rövidítések

Lásd még: