Címerhatározó/Nagyharsány címere

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként Nagyharsány címerével foglalkozik.


A Nagyharsányi Polgári Dalárda jelvénye, 1909

Nagyharsany 265.jpg

Nagyharsány község

(Baranya megye)

Klasszikusan ívelt, középen kékkel és arannyal „vágott” dombor pajzs felső felének kék mezejében arannyal maratott természetes színű (zöld) hegy, melynek csúcsán egytornyú, ormos bástyás arany vár áll. A pajzs alsó mezejének közepén természetes színű, hat sziromlevelű (kikerics) „lebeg”.

1765 lakosú község a Villányi-hegység déli lejtőinek szomszédságában, Siklóstól 8 km-re fekszik. A település közelében található a harkányi gyógyfürdő, a máriagyűdi zarándokhely és a Szársomlyó természetvédelmi területe. Itt zajlott le a török kiűzését döntően befolyásoló nagyharsányi csata 1687. augusztus 12.-én. A falu műemlékké nyílvánított temploma a XIII. századból való, barokk formáját 1782-ben kapta (tornyát 1900-ban emelték). A templom kertjében Sztárai Mihály szobra áll. A Szársomlyó-hegy elhagyott mészkőbányájában a helyszínen faragott alkotásokból szoborparkot alakítottak ki. Magyarországon egyedül itt terem a tavaszi kikerics. Nagy érdeklődésre számot tartó program a júliusi lóverseny, valamint az európai bordalfesztivál koncertjei (szeptemberben). [1]

  • Irodalom:

A település címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[2]

[3]

Rövidítések

Lásd még: