Címerhatározó/Medveczky címer

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Medveczky család címerével foglalkozik.

---

medveczei és kisbisterczai Medveczky

Medveczky címer, Medzihradsky Adolfnak (1835-1919) az árvai nemesi családok címereit ábrázoló 1910-11-es címerrajzaiból

A család katolikus és evangélikus ágra oszlik. A katolikus ág címerein a medve kettős keresztet tart. Adományleveleik az 1280-1290-es évekből valók. Újabb adomány 1393-ban kelt. A család többféle néven fordul elő: Lavrovics, Tomovics, Kaftan, Bär, Medve, Medvey, Medvessy, Ursíni stb.[8]

++++

Árva vármegyéből származik. Tagjai közül János (†1869) Temes várm. főszolgabirája, utóbb alispánja. Fia János kir. járásbíró volt Újaradon. Antal 1831-ben hirdettette ki nemességét Temes vármegyében. Fia: György vármegyei esküdt.

• Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

• 
  Magyarország családai című művében Nagy Iván a következőképpen írja le a család címerét: „A család czímere – mint itt a metszvény ábrázolja – a paizs kék udvarában ágaskodó medve, első jobb lábával kivont kardot, a balban kettős keresztet tartva. Ugyan ilyen medve emelkedik ki a paizs fölötti sisak koronájából is. Foszladék jobbról arany-kék, balról ezüst vörös. Azonban e czímert így csak a medvezei székhelyen lakozó kath. ág használja, a kisbisztereczei evang. vallású ág a medve által tartott keresztet czímerében nem viseli.”
• 
  E címer tökéletesebb és korhűbb ábrázolása a Siebmacher féle címergyűjteményben is megtalálható, azonban a medve színe itt sincs jelölve. A címer az úgynevezett élő heraldika korába nyúlik vissza és ezért a medve fekete kellett, hogy legyen.[1]
• 
  A család tagjainál fellelhető címerek általánosságban barna medvét ábrázolnak, de ezek a címerek mind jócskán a hanyatló heraldika korából valók. Készítésük ideje a XIX. századra esik, némely megye levéltárában is találni ilyen címert.[2]
• 
  Van olyan ága a családnak, mely címerében nem a kettős keresztet, hanem latin keresztet visel.[3]
• 
  A Siebmacher féle címergyűjteményben még egy címer szerepel, amelyen a medve mindkét lábával buzogányt tart. Ennek a címernek eredetét még nem ismerjük. A címer Kassán a Szent Erzsébet Dóm baloldali mellékoltárának ablakán is megtalálható.[4]
• 
  A XVI. században címeres nemes levelet nyert a család. Nagy Iván erről így ír: „1593-ban nemes Medveczky János és neje Somogyi Kata, és leányaik Anna és Borbála czímeres nemes levelet nyertek Rudolf királytól, mely kelt Prágában febr. 1-én; ez oklevélben ily czímer adatott: az 1. és 4-ik osztály arany udvarában elvágott fekete sas-fejek kinyujtott nyelvvel láthatók; a 2. és 3-ik osztály kék udvarában hármas zöld hegyen három fehér rózsa virúl. E czímert jelenleg a Medveczky család nem használja,…”
• 
  Medveczky Illés címere 1611-ből, aki Trencsénbánon volt evangélikus lelkész, majd Lőcsén tanár. A címerpajzsban méz után fára mászó medve látható méhekkel. Egyelőre e címer eredetét sem ismerjük.[5]
• 
  A család egy legújabb polgári címert is magáénak mondhat 2003 februárja óta, melyet szlovákiai ág jegyeztetett be Pozsonyban.[6]
• 
  Végül még ide kívánkozik az ősi birtok, Medvecze falu címere. Ezt a falut a Medveczky család ősei alapították a XIII. században és természetesen teljes egészében a család tulajdonában volt. Ennek megfelelően a községi címer is a Medveczkyek családi címerét mintázza kisebb eltéréssel. A község lakossága egyébként ma is 90%-ban Medveczky, de 1968 óta már nem önálló település, hanem Turdossin városának része.[7]

Külső hivatkozások: [9]

Rövidítések

---

Lásd még:

• Címerhatározó