Címerhatározó/Martonvásár címere
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként Martonvásár címerével foglalkozik.
Martonvásár város
(Fejér megye)
A címer leírása: Kék pajzsban, zöld talajon álló húsvéti bárány, mely jobb mellső lábával templomi labarumot tart. A keresztlécen bíbor színű lobogó lebeg. A bárány mindkét oldalán a talajból kinövő természetes arany színű kalász található. A bárány feje felett egy-egy ezüst színű ekevas és csoroszlya lebeg.
A címer története:
A martonvásári pecsét keletkezésének pontos ideje nem ismert, azonban valószínűsíthető, hogy a II. József által adományozott országos vásár tartására feljogosító privilégium után keletkezhetett.
A múlt század nyolcvanas éveiben Altenburger Gusztáv e pecsétet alapulvéve rajzolta meg - talán először - a martonvásári címert.
A húsvéti bárány Ábrázolása a Brunszvik család 17. századi protestáns eredetére utalhat, ez azonban csak feltételezés. A labarum eredetileg harci jelvény volt, majd győzelmi jelkép. A búzaszálak, az ekevas és a csoroszlya a település kiemelkedő földművelő tevékenységére utal.
Martonvásár város története
A legrégebbi településmaradványok a bronzkorból valók, de építkezések közben előkerültek kelte és római épületmaradványok is, továbbá avarkori temető.
Az írott emlékek közül legelőször a Fórum Martini, vagyis Márton Vására megjelöléssel találkozunk egy 1268. körüli oklevélben. Az idők folyamán több család birtokolta, majd visszaszállt a koronára.
A középkorban - közlekedési szempontból is - nagy jelentősége volt. A tatárjárás előtt az Esztergomba tartó ún. "baranyai út" vezetett itt keresztül, majd a tatárjárást követően megnövekedett a Buda-Martonvásár-Fehérvár útvonal jelentősége. Az 1700-as években a király Martonvásárt Beniczky Sándornak és feleségének adományozta. 1758. és 1761. között Brunszvik Antal Martonvásárt bérelte, majd megvásárolta. Malmot, épületeket építtetett, a mocsarakat kiszárította, a szántóföldeket megjavította.
A település 1789-ben mezővárosi rangot kapott. 1893-ban József főherceg birtokába került, aki a sörgyáros Dréher családnak adta el. A haladó gondolkodású Brunszvik család négy nemzedéken át maradt a birtokon. A kastély 1784-85-ben épült. Falai között vendégeskedett Beethoven, Erkel Ferenc, Mosonyi Mihály, Liszt Ferenc, Deák Ferenc és Batthyányi Lajos. 1883-ban épült óvodája jelenleg is működik. [1]
- Irodalom:
A város címerének ábrája a Címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Lásd még: