Címerhatározó/Márkus címer

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Márkus családok címerével foglalkozik.


vardódfalvi Márkus[szerkesztés]

Vardódfalvi Márkus.JPG

Vardódfalvi Márkus Mihály 1638. augusztus 9., Prága III. Ferdinánd nemesség és címer

R 64

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[1]


Márkus 1690[szerkesztés]

Márkus címer, 1690.png

Márkus János (I.), általa felesége Cora Dorottya és testvére László 1690. július 23-án Bécsben címereslevelet kapott I. Lipóttól, melyet 1691-ben Oszláncon, Bács vármegye közgyűlésén hirdettek ki, Hunyadi András jegyző jelenlétében.538 [538 MUO 194. Régi jelzet: 51/XXXI-1929. 38., Bihar megyei törzsanyag. Nob. 2.]

Armálisukat539 [539 605x776/120/132x111 mm.] I. Lipót király, Jaklin Balázs tinini püspök és Macholany János írta alá. Az oklevél függőpecsétje sajnos mára elveszett.

Arany keretben damaszkolt lila kárpit sarkaiban felül jobbra Magyarország, balra Csehország, fent középen a kétfejű császári sas, lent jobbra Horvátország, balra Dalmácia címere látszik. A lila alapon ovális zöld babérkoszorú által övezett damaszkolt sötétrózsaszín mezőre helyezték a címert: „Álló katonai pajzs, égszínkék színű, alját zöld mező foglalja el, melyre arany korona van helyezve, ebből vörös ruhába bújtatott emberi jobb kar könyöktől emelkedik és markában kivont kardját rázva látható. A pajzsra rostélyos vagy nyílt katonai sisak támaszkodik királyi koronával, ebből természetesen ábrázolt fekete egyfejű sas kitárt szárnyakkal, tátott csőrrel, széttárt farktollakkal, a mondott koronán állva szépen díszíti. A sisak tetejéről vagy csúcsáról innen sárga és tengerkék, onnan pedig fehér és vörös sisaktakarók vagy szalagok omlanak alá, amelyek a pajzs oldalait vagy széleit … körülfolyják és a pajzsot szépen … díszítik.”540 [540 „Scutum nimirum militare erectum coelestini coloris, fundum illius viridi campo interoccupante, super qu[o] [au]rea corona locata esse, ex eademque brachium humanum rubra manica indutum cubitotenus eminere ac in vola strictam frameam vibrare cernuntur. Scuto incumbentem galeam militarem craticulatam seu apertam regio diademate ex eoque nigram unius capitis aqu[ilam] … [na]turaliter effigiatum, expansis alis, ore patulo, caudaque deflexa, erecte dicto diademati insistentem proferente ornatam. A summitate vero sive cono galeae laciniis seu lemniscis hinc flavis et caeruleis illinc autem candidis et rubris in scuti partes seu …[extre]mitates … diffundentibus …[sc]utumque ipsum decenter … [ex]ornantibus.”]

Márkus János (I.) fia János (II.) szalontai lakos, az eredeti armálist nemességigazolás céljából a megyei deputáció előtt bemutatta 1725-ben, az 1755. évi investigáció során ugyanitt Mihály mutatta elő az oklevelet.541 [541 HBML IV. A. 1/j. 1. k. 106., 2. k. 105.] Az armális Schönherr listájában már szerepel.542 [542 Schönherr Gyula: Bihar vármegye levéltárában ırzött czímeres nemeslevelek. Turul, 1888. 4. 179.][2]

  • Irodalom:

Szálkai Tamás: Armálisok és armalisták a kora újkori Biharban. A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár egyéni címeres nemeslevelei (1535-1811) és nemesi iratai alapján. Debrecen, 2010. 104-105. (PhD értekezés) [3]


  • Külső hivatkozások:

Rövidítések

Lásd még:

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs