Címerhatározó/Lovasberény címere

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként Lovasberény címerével foglalkozik.


Lovasberény mezőváros pecsétlenyomata
A lovasberényi zsidó hitközség pecsétnyomó viaszlenyomata

HUN Lovasberény COA.jpg

Lovasberény címere úgynevezett beszélő címer, mert elbeszéli a község történetét. A település első írásos említése egy 1302-ben kiadott és 1419. évi átírásban fennmaradt oklevélben történik. Nevének magyarázatát korábban tévesen a "csere-bere" szóból származtatták. A "lovas" előtaggal együtt ez "lóvásárt" jelentett volna. A mai modern nyelvészeti, levéltári, történeti kutatások alapján Lovasberény nevének magyarázata a következő: a "berény" szó Levédiából származó ótörök eredetű népnév. A berény népcsoport tagjai honfoglaló őseinkkel együtt telepedtek le szerte hazánkban. Ezt bizonyítják Csákberény, Jászberény, Vörösberény, Mezőberény stb. települések nevei. A "lovas" előtag egyik magyarázata, hogy a "lovász" foglalkozásnévből származik. A másik valószínűbb magyarázat, hogy a község lakói királyi lovasok voltak, akik nem adóztak, hanem katonáskodással szolgálták a királyt. Ezeket a lovas katonákat hívták a székely határőröknél "lófő-székelyeknek". A címerben látható könnyűlovas tehát a község nevére utal. A páncélos nehézlovasság segédcsapataként szolgáló könnyűlovasságot nevezték később huszároknak. A huszárok feladata általában a felderítés, portyázás, üldözés volt. Magyar mintára (és magyaros öltözettel) csaknem minden európai ország hadseregében megszervezték a huszárcsapatokat. A huszár legrégebbi ábrázolása egy 1500 körül készült szablya hüvelyén maradt fenn. A címerpajzson szereplő lovaskatona ezen ábrázolás alapján került megrajzolásra. Az eredeti ábrázoláshoz képest csak egyetlen jelentősebb heraldikai változtatás történt: a vitéz pajzsára az Árpádházi királyaink kettős keresztje került. A kettőskereszt a királyi lovasokra utaló motívum.

A pajzsfőn látható három tölgyfaág jelentése szimbolikus. A tölgyfaág, vagy tölgyfakoszorúk általában a győztes csaták, vagy győztes hadvezérek szimbóluma. Itt e három tölgyfaág nem győztes csatákat jelképez, hanem Lovasberény történelmében három dicső eseménynek állít emléket. Az első dicső esemény: a HONFOGLALÁS, amikor a község területére a Kabar törzshöz tartozó berény népcsoport telepedett le. Ez az ótörök eredetű népcsoport később elmagyarosodott, tőlük származik Lovasberény neve. A törökök 1543-ban a falut feldúlták, az udvarházat felégették, a falu lakóinak nagy részét megölték, vagy elhurcolták rabszolgának. Ezt követően a község területe lakatlan, illetve hosszú ideig sikertelenek voltak az újratelepedési próbálkozások.

A második dicső esemény: a falu ÚJRATELEPEDÉSE. A Tolna megyei Bikácsról 1637-ben egy kisebb református közösség telepedett át Lovasberény területére. Az új lakók egy évtized alatt újra felvirágoztatták a települést.

A harmadik dicső esemény a község történetében, amikor Mária Terézia 1765-ben kelt rendeletében MEZŐVÁROSI rangot adományozott Lovasberénynek. Az oromdíszként szolgáló falkorona magyarázata: a település egykori mezővárosi rangját jelképezi.

A címer kiegészítésének magyarázata:

A címerpajzs kiegészítései nem csupán diszítő elemek, hanem Lovasberény történelméhez kapcsolódó hiteles történelmi motívumok.

A kiegészítések: Justicia és egy ezüst farkas. Az 1765-ös mezővárosi pecsét lenyomata nem maradt fenn. A későbbi, Justiciát ábrázoló pecsétjének körirata: LOVASBERÉNY MEZŐVÁROS 1836. A pecsét ábrája nagyon érdekes, mert megyénkben, de talán az országban is egyedülálló Justicia önkormányzati pecséten való ábrázolása. Ennek történelmi magyarázata: Lovasberény akkori földesura, gróf Cziráky Antal országbíró volt. A pecséten szereplő Justicia valószínűleg őrá utaló szimbólum.

Az ezüst farkas szintén a Cziráky-családra utaló motívum, amely a család címeréből származik. Az 1995-ös év kerek évforduló Lovasberény történelmében, mivel 230 évvel ezelőtt 1765-ben nyerte el a település a mezővárosi rangot. Ennek az évfordulónak kívánt a község önkormányzata méltó emléket állítani a község címerének, illetve történelmi motívumokkal kiegészített, ugynevezett "diszített" címerének megalkotásával.

Lovasberény zaszlo.PNG

A zászló leírása

A község zászlaja a címer főbb színeiből a vöröset és a fehéret (ezüstöt) ismétli. A zászló hosszanti irányban osztott. Felül vörös, alul fehér (ezüst) színű. A zászló közepén a község címere látható eredeti színeiben, tetején a falkoronával.

(Az összeállítás Szászi József: Lovasberény címerének és zászlajának tervezete című tanulmánya alapján készült.)

[1]

  • Irodalom:

ERDŐS FERENC: Lovasberény. Száz magyar falu könyvesháza. Budapest é. n. Megjelent a magyar állam millenniumára. Elektronikus megjelenítés: NKÖEOK Szerkesztőség - 2007

[2]

Külső hivatkozások:

[3]

[4]

Rövidítések

Lásd még: