Címerhatározó/Lipovniczky címer

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Lipovniczky család címerével foglalkozik.


lipovnoki Lipovniczky[szerkesztés]

Lipovnoki Lipovniczky címer.jpg

Az Árpád vezérrel bejött 108 nemzetség egyikéből, a Lipovnok vagy Ipulnok nemzetségből származnak. Ipulnok régi magyar személynév, mely a 14. századtól kialakuló szlávajkú környezetben Lipovnokká vált, s a családnév is így lett Ipulnoky helyett Lipovniczky. Hasonlóan sok más felvidéki családhoz. Úgymint: mátyásfalvi Mattyasovszky, benyói Benyovszky, hrabovai Hrabovszky, medveczei Medveczky, praznóczi Práznovszky, závodjei Závodszky stb. Egy történész-levéltáros Lipovniczky [Lipovniczky István?] a 20. század harmincas éveiben dolgozta fel részletesen a család történetét. Ő Kond vezérig vezette vissza a családfát. A hivatalos adatok szerint az első ismert ős Bokon, aki Szent István király idején élt. A címerben látható jelenet egy Koros nevű őshöz kötődik. Ő nyitrai várnagy és zalai ispán volt. Egy medvevadászat alkalmával megmentette István herceg, a későbbi II. István király életét. Ettől az eseménytől kezdve számos tisztséget töltöttek be a leszármazottak, több birtokadományban is részesültek, mígnem egy János nevű ős a 16. század elején feleséggyilkosság miatt el nem vesztette az egészet. Mintegy 150 év elteltével találunk megint Lipovniczkyt a megyei tisztségviselők sorában. Ezt követően aztán számos magas rangú katonatiszt, képviselő, alispán kerül ki a soraikból. A legismertebb talán István, aki 1849-ben a császáriak által körülzárt Komáromi vár plébánosa, Klapka hű embere, később pedig nagyváradi püspök [valóságos belső titkos tanácsos , 1881-ben trónálló főpap és római gróf, a szent István rend és az I. oszt. vaskoronarend lovagja, a szent sír nagykeresztese]. A család birtokai eredetileg Nyitra vármegyében terültek el, később Bars- és Heves vármegyébe is áttelepültek egyes ágak, majd a világháborúk sodorták a családot Vác, Tata, Székesfehérvár irányába.[1]

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[2]

Rövidítések

Lásd még: