Címerhatározó/Lehotszky címer
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Lehotzky, Lehoczky család címerével foglalkozik.
[szerkesztés]királylehotai Lehoczky
[szerkesztés]
A Királylehotai, Kisrákói és Bisztricskai Lehoczky család Túróc vármegye legősibb családainak egyike, mely átágazott sok vármegyébe. 1361 óta a Liptó vármegyei Királylehota örökös urai is. A család régen németes írásmóddal, TZ-vel: Lehotzkynak írta a nevét, a XIX. század végétől a legtöbben Lehoczkynak, magyar helyesírással: CZ-vel írják magukat, és csak a Trianon utáni idők óta írják magukat a Királylehotán élők, szlovák helyesírás szerinti: TSZ-szel a nevet. A legtöbb Lehoczky a család Kompozitorátusi hitbizományi központjában, a liptó vármegyei Királylehotán élt! Királylehota helység a Királyhavas alatti részen, a Vág és Boca folyók összefolyásánál keletkezett a XIV. század előtt. Mivel királyi birtok volt, ezért a Liptói Registrumban nem szerepel. Egyed De Ganh, (Hank nembéli Egyed) és fiai: Barnabás, Miklós és Kristin, Nagy Lajos királytól, örökös jogon kapta használatra a királyi területeket 1361-ben, minden használati eszközzel, minden örököseik számára. Majd ezt megerősítette 1390-ben Zsigmond király is, és I. Ferdinánd király is ezt megerősítette, új adományban 1552-ben. A területen lévő falu neve: LEHOTA jelentése = IRTVÁNY. Az irtvány szó az erdő szabadon maradt fényes, tisztás területe, ezért a Lehota szó a német Liecht, fény szóval hozható kapcsolatba, mely így ment át a lengyel és cseh-morva nyelvekbe is. A Felvidéken létrejött Lehotákat , latinul Skultétiáknak, = Soltészságoknak is nevezték, mert a legtöbb ilyen irtvány erdőbirtokosa egyúttal erdei, szabad bíráskodás joggal is bírt. Mivel az ősidőkben itt az erdőkben nem volt közigazgatás. Királylehotai Egyedet a XIX. század utáni időben némelyek tévesen Soldo Egyednek is nevezték, és keverték a Túróc megyei Trebosztót adományba kapó De Cholto Márton apjával, Egid de Choltoval. A Choltói család gömöri család. A királylehotai adománylevélben Egid de Ganh név szerepel, az oklevélen törés van, ezért sokan, tévesen az itt lévő neveket: Egyed fiai Barnabás, Miklós, Hank és Kristinnek olvasták, de az 1390. évi oklevélben Hank Barnabás van írva, melyből nyilvánvaló, hogy Hank nemzetségből valók. A Szepesi Kapitulációs Lista bejegyzése is : HANK FAMILIA.
Lásd a részleteket a családról:
[szerkesztés]Az első királyok óta Túrócban és Liptóban határőrző Hank nemzetségből (familiából) származó család, mely a Prónay család levéltáróban szereplő adatokból következően, a vele azonos familiából eredő Prónay, és a Beuch Hank Polkótól származó Pongrácz, Szentiványi, Pottornyay és Szmrecsányi, valamint Nádasdi Baán családokkal együtt "királyi jobbágyok" vagyis királyi nemesek, vagyis közvetlenül a király alá tartozó nemesek voltak. Mely nemesség aztán birtokadományozásokkal lett okiratban láthatóvá a mai idők számára. A hagyomány szerint a határon lévő sziklahelyőrségeken őrködve védték a határt Lengyelország felől, ahol a Magyarországra menekülésük előtti régi birtokaik voltak, és ahonnan származott a nemzetség. Az ősök Géza fejedelem idején Magyarországra menekültek, amikor Premysl II. Bolesló és sógora, Mieskó Krakkói herceg elfoglalták birtokaikat, és 995-ben Libice várában II. Boleszló cseh herceg meggyilkolta a fehérhorvát (lengyel) eredetű morva hercegi háznak, a Slavnik hercegi hánakz fejét, és az ott vele lévő családját! A herceg rokonai, az ősök, Magyarországra menekültek. Géza fejedelem idején kaptak itt az északi részen szálláshelyet, és innen védték a Magyar határt, Lengyelország irányából. Ilyen őrhely volt a Királylehotánál lévő Vachtár is, ahol az ősök és katonáik őrködtek, és itt is erdei soltész bíráskodási jogokkal rendelkeztek, csakúgy mint Csernakou erdőben is, és a már korábban is Túrócban és Liptóban szerzett erdőbirtokaikon is. Csernakou erdő és helység a Körmöcbányától északra lévő terület, más néven később Muthna erdő. Mely területén volt Csernakou helység is. Ma Csremosnót feltételezik ennek a helységnek. Muthna erdőt a XIII. század második felében a Muhnai és Csepcsényi család-nemzetség kapta adományba, mely szintén korábban is itt élt a Hank familiával sokszoros házassági rokonságban.
A Királylehotai és Kisrákó Lehoczky család ugyanaz a család
[szerkesztés]A XIX. század végén némely téves munkák kezdték két családnak venni ugyanazt a családot. A két családi címer miatt kezdték két családnak venni, mivel Lehotzky András Shemmatographiajában is, és Nagy Iván Magyarország családai című könyvében is a rák hátán álló daru címer úgy szerepel, mint a család ősi címere, melyet IV. Béla adományozott a Túróc vármegyei Kisrákó birtok adományozásakor. Csakhogy IV. Béla nem adományozott címert, mivel akkor még az nem volt szokásban. Elolvasható IV. Béla Csernyiknek szóló adománylevelének a szövege itt: ...https://lehoczkynemzetseg.hupont.hu... Valójában csak 1563-ban adományozta a rák hátán álló darut I. Ferdinánd király, I. Miksa királlyá koronázása után, ugyanakkor amikor a rokon eredetű, szintén Hank nemzetségből eredő Prónay családnak is a daru címert adta, csak ott a daru egy sziklacsúcsin ülő koronában áll.
Ekkor a Lehoczkyaknak úgy adományozta I. Ferdinánd király az új címert, mintha azt már IV. Béla király adományozta volna. Az ekkor kiadott nemességmegerősítő okirat úgy írja, hogy IV. Béla király ezt a címert a család törzselődeinek: Beke, Csernyik és Lorknak adományozta, Znió váránál tett őrködési szolgálataikért. Mivel ekkor adta Kisrákó birtokát, és az adomány szimbólumaként, az éberség jelvényét, a darut, és Kisrákó birtok nevére célzólag egy rákot adományozott a daru alá.
A nyakán átlőtt szárnyak közt ágaskodó szarvas, alatta a pajzsban a nyilazó vitéz, felette holddal és csillaggal, szintén " éberség jelvénye" ugyanúgy ahogy a daru is. A hold és csillag is éberséget jelképez. A nyilazó vitéz, a szépen megfestett címerképeken jól látszik, hogy körvonalában ugyanaz, mint a fél lábon álló daru. Aki skiccelve rajzolja fel a két ábrát, világosan láthatja, hogy a daru és a nyilazó vitéz ábrája körvonalában ugyanaz, tehát egyik címer a másik címerből lett. Minthogy a daru címer adományozott címer, valószínűbb, hogy a daruból lett a vitéz, és a teljes címer stílusához és tartalmához igazodva jött létre az ábra. Az eredeti hagyománycímer maga a sisakdíszben lévő szarvas lehetett, - Túróc megyében sok család címerében szerepel a nyakán nyíllal átlőtt szarvas, különféle variációkban, mint például a Draskóczy címerben, a Velics és Vladár címerben is. A túróci családok hagyománya szerint IV. Béla kis csapatának egy megsebzett szarvas mutatta meg a gázlót a Sajó folyón, amikor a Muhi csata után a tatárok elől menekültek. (Lásd alább a Lehoczky címer fejezetben Báró Lehoczky Márton tábornok címerképének variációjában a daru nyaka is nyíllal át van lőve az ábrán. Ez a szarvas nyakát átszúró nyílra utal. Az eredeti címerben nincs a daru nyakát átszúró nyílvessző!)
Tudni kell, hogy mi a különbség a hagyománycímer és adományozott címerek között! Az ősibb címerek azok hagyománycímerek, vagyis a nemesek saját maguk által választott címerei voltak, csak később vált szokássá a király általi címeradományozás. Magyarországon 1326-ban adományoztak először címert, egy sólymot, de azt is csak szövegleírásban, képi ábrával csak a XIV. század végétől adtak ki okleveleket! Tehát a szarvas ősi címer az egy önként felvett címer, melynek kizárólagossági jogot a szokásjog adott,- az I. Ferdinánd király által IV. Béla király nevében adományozott címer pedig adománycímer, mely a heraldikai könyvekben szerepel,- míg a szarvas a régi heraldikai könyvekben nem szerepelt! Az Országgyűlési Könyvtárban is Lehoczky címszó alatt ez van: a Királylehotai, Kisrákó és Bisztricskai Lehoczky család címere (Rák hátán álló daru).
Tehát a család történetéről röviden: A királylehotai, kisrákói és bisztricskai Lehoczky, Lehotzky és újabban Szlovákiában Lehotszky család egy és ugyanaz! A Hank nemzetségből ered, úgy mint a Prónay család amelynek őse Rechk comes és a Lehoczkyak ősének, Csernyiknek az apja Kozma, akik testvérek lehettek... És unokatestvéreik voltak a szintén Hank nemzetségbeli Beuc Hank Polko = Hank Bence aki lengyel- fia Lőrinc, és annak fiai akiktől az Óvári és Szentmiklósi Pongrácz, Pottornyay, Szmrecsányi, Szentiványi, és Nádasdi Baán csalások erednek. Csernyik IV. Béla király szárnysegédje volt a Muhi csatában, kb. 16 évesen, és kitartott mellette a nehéz napokban is, úgy mint az osztrák herceg fogságában is. IV. Béla Csernyiknek adományozott oklevelének szövege itt: ... https://lehoczkynemzetseg.hupont.hu...
Csernyik fia Ábrahám volt és Péter, aki elesett később a Prónayak oldalán. (Vrin fia Péter) Ábrahám fiai voltak Rákóuchi Pál és Hanknembéli Egyed. Kis-Rákói= De Rakouch = Rákóci = Kisrákói Pál fiai voltak Jakab pap és Lőrinc (Lásd a Túróci Registrumban: Super Terra Rakouch) -és Kisrákói Pál fia Péter, aki el akarta adni kisrákói birtokrészét, de testvére Lőrinc tiltakozott ez ellen a Túróci Convent előtt, György, Márton és Jakab fiai neveikben, 1398-ban. Péternek a fia volt Kisrákói János.
Hank nembéli Egyed Királylehotán volt vadászmester, aki a fiaival, Barnabással, Krisztiánnal, és Miklóssal 1361-ben adományba kapta örökös használatra, minden örökösei számára, a Vág folyó, a Liptói megyehatár és a Boca folyó közti hatalmas királyi terültet, minden ott lévő eszközzel. Lásd az adománylevelet és a részleteket itt: ...https://lehoczkynemzetseg.hupont.hu... Egyed fiának, Barnabásnak maradt csak utódja, egy lánya, Dorottya, akit 1388-ban megszöktetett a hradeki várnagy, Orosz Mihály, aki így próbálta megszerezni hozományként Királylehotát. Azonban "Hank Barnabás" kitagadta a lányát, és 1390-ben Zsigmond királytól megerősítő, új adományt kért Királylehotára, Zsigmond király pedig megerősítette fejedelmi elődjének, Lajos királynak adományát a királyi területekre, Hank Barnabás minden örökösei számára!
Hank Barnabás az unokaöccseit tette örököseivé, fiává fogadva őket, így lettek Kisrákói Györgyből, Mártonból. Jakabból és Jánosból Királylehota örökös urai,, így lett minden Lehoczky egyszerre Kisrákói és királylehotai urak is. 1475 körül már Kisrákót Királylehota után átkeresztelte a család Kis-Lehotára, vagyis mai nevén Lehotkára. A XVI. század elején még felváltva nevezték magukat Kisrákóinak is és Lehoczkynak is. A Lehoczky név Királylehota neve után lett. (Lásd eredetileg Kisrákói Lehoczky = Kisrákói Királylehotai!)
1551-ben a szomszédos Hradek várának úrnője és a szomszédos Szentiványiak is sértették a birtok jogait, elfoglaltak birtokrészeket, ezért 1552 februárjában 5 főnyi családi követség ment Bécsbe I. Ferdinánd királyhoz, aki a régi királyi adományokat megerősítette, és új adományban helyreállította a család birtokjogait, melyet a következő évben beiktatással megerősített a vármegye, a szomszédok jelenlétében, és a birtokjog be lett vezetve a Szepesi Kapitulációs listába! Ez időtől a családi kompozitorátusi hitbizományban a Lehoczky család tagjai közösen bírták a hatalmas. 60 ezer holdnyi területet. Aranybányával, erdőkkel, folyókkal, patakokkal, hegyekkel, halászásra és őrlésre alkalmas helyekkel stb. A családot egy családi választott igazgató és négy ülnök vezette. Később az erdők nagy részét a kincstár bérelte tőlük, és a bányákhoz használták a fát. Részleteket és adatokat lásd itt: ...https://lehoczkynemzetseg.hupont.hu...
1511-12 ben. Kisrákói Lehoczky Máté megvásárolta 200-200 aranyforint örök áron a Selmeczi (Senicei) Tholtoktól a túróci Bisztricskai negyedrészeiket, mely területet még 1349-ben a Tholtok őseinek, anyai unokatestvéreinek ajándékozott Beke fia János, akinek nem volt fia,- és az unokatestvérei fegyvertársai voltak a Csák Máté elleni harcokban, amely tettekért kapta ő adományba 1326-ban Villa Bisztrichát I.Károly királytól. Mivel Beke Csernyik testvére volt, erre a jogra hivatkozva vásárolta meg Lehoczky Máté Bisztricskát. Az Ő örököse volt a később Túrócban élő ág, II. György ága és I. András ága. A Soltvadkerti ág I. László ágán (Lackovje ágon) lévő III. György ága, melyen volt Báró Lehoczky Márton tábornok is!
Az itt az oldalon látható címerkép nem túl szépen megfestett kép, szebb címerábrákat, és a családtagok pecséteit, valamint az adományleveleket is itt találod:..https://lehoczkynemzetseg.hupont.hu...
Árva megyében az Alsókubini ág és a Lehoczky-Dedinszky ág élt!
A Királylehotai adománylevelek szövegeinek magyar fordításai:
[szerkesztés]Az 1361. évi adománylevél szövegének magyarra fordítása:
"Mi, Lajos, Isten kegyelméből Magyarország Királya, megemlékező okiratban elrendeljük, s ugyanezen irat értelmében mindenkivel tudatjuk, hogy a Minekünk tett hűséges szolgálatainak ellenszolgáltatásaként Egyednek(,) Miklósnak és Barnabásnak, Kirisztián de Ganhnak, ugyancsak Egyed fiainak, /értsd: nemeseinknek!/akik vadászatainkon, velünk vadászván állandóan megmutatták nekünk, és tanújelét adták áldozatkészségüknek és bátorságuknak; - ezért nekik adjuk a Mi Vág és Boca folyók között elterülő királyi földjeinket és erdeinket, valamint a Király-Havas csúcsától a Baczuchi havasok között lévő hegyeket, /egészen/ a Liptónak nevezett vármegye határáig, használatra ,- a mindenféle hozzávaló tartozékokkal együtt odaajándékozzuk minden jövedelmével nevezett Egyednek, Barnabásnak és Krisztiánnak, Ganh Miklósnak, ezért övék a tulajdon és az ő örököseiké s azok utódaiké örökkön örökké, örökös jogon, visszavonhatatlanul ők birtokolják. Kiadva Zólyom-Lipcsében a Keresztelő Szent János születése ünnepéhez legközelebb eső hétfőn. Az úr 1361. esztendejében. / Ez 1361. június 28. napjára, hétfőre esett!/
Tehát az adománylevél azt mutatja, hogy a királyi vadásztársaság tagjai voltak, az Udvarhoz tartoztak, ezért adja ajándékba a király a hatalmas, valójában gyakorlatilag korábban is a birtokukban volt területet. 1361-ben Keresztelő Szent János ünnepe alkalmából. Valószínűleg a "Szentivánéj" ünnepek szórakozásai között tartottak egy nagy vadászatot is, ennek az emlékére adta a király a hatalmas adományt, örök időre. A királyi földek a vármegyétől független területek voltak. Tehát ez a birtok "szabad birtok", nem közönséges nemesi birtok, nem tartozik teljesen a megye alá. -
Read more: https://lehoczkynemzetseg.hupont.hu/2/2oldal-a-csalad-adomanylevelei-es-kiralylehota#ixzz7D62idtDs
Az 1390. évi adománylevél szövegének magyarra fordítása:
"Mi, Zsigmond, Isten Kegyelméből Magyarországnak, Dalmáciának, Horvátországnak Királya, Morvaországnak és Brandenburgnak őrgrófja, és átadója ezen megemlékező okiratnak, melynek értelmében elrendeljük és Mindenekkel tudatjuk, akiket csak illet. A nekünk tett hűséges szolgálatok ellenszolgáltatásaképpen Hank Barnabásnak Egyed fiának, - ugyanazért, amiért régen a Felséges Fejedelem, Lajos Úr, Magyarország Királya, Uralkodó elődünk, tiszteletreméltó és boldog emlékezetű vadászatain vele vadászván állandóan megmutatta bátorságát, ügyességét, és ígérete szerint tettrekészségét a későbbiekben is minden igyekezetével megmutatta azt, ezért a mi Királyi Erdeinket, csakúgy, mint Földjeinket a Vág és Bocza folyók közt, egészen a Liptónak nevezett vármegye határáig, csakúgy, mint régen Lajos Király Úr adta azt Egyed szülőnek és Krisztiánnak, valamint /ac= és!!!/Miklósnak, előbbi Hank Barnabás bátyáinak őmaguknak, azon Hank Barnabásnak aki hozzánk fordult, és az ő utódainak és azok örököseinek adjuk Örökkön örökké mindenféle tartozékokkal és jövedelmekkel odaajándákozzuk ugyanazon Erdőket, valamint Földeket és a hozzátartozó jövedelmeket örök időre és visszavonhatatlanul, ők bírják és birtokolják. Ezt ezzel az okirattal bizonyítjuk. Kelt: Zólyom-Lipcsében, Péter és Pál Apostolok ünnepe utáni hatodik napon. Az Úrnak 1390. évében." /1390. július 5. Péntek/
Read more: https://lehoczkynemzetseg.hupont.hu/2/2oldal-a-csalad-adomanylevelei-es-kiralylehota#ixzz7D637Sbi1
Az 1552. évi adomány szövegének magyarra fordítása:
"Mi, Ferdinánd Római Király, Magyarországnak, Csehországnak, Dalmáciának, Horvátországnak Királya, Ausztria Főhercege, Burgundia Hercege, Morvaország Őrgrófja, megemlékező okiratban elrendeljük, ugyanakkor ezen oklevél szerint Mindenkivel tudatjuk, akiket csak illet, hogy a Mihozzánk forduló hűséges nemeseinknek egyenként és családi követségben közösen benyújtott alázatos kérését meghallgattuk, úgy mint Királylehotai Lőrinc, András, István, Mátyás és Ambrus kérését, mint akik nekünk és a Szent Koronának előbb is hű szolgálatokat tettek, ezután Világossá tették előttünk, hogy különböző időkből és helyekről származó oklevelekkel tudják bizonyítani, azt hogy teljesen az övék Királylehota falu a Liptónak nevezett vámegyében, ahol a faluhoz tartozó terület egy külön járást képez, - ahol csendben és nyugalomban, a szomszédaikkal barátságban akarnak élni Lőrinc, András, István, Mátyás és Ambróz, úgy ahogy elődeik is békében éltek, ők is ugyancsak nyugalomban akarnak élni, emellett bemutatták a Királylehota falura vonatkozó dokumentumokat és okiratokat, ami kevés megvolt, azonban szintén ezt megelőzően háborúság és kisebb békétlenség támadt a birtok jogát illetően a szomszédokkal, és elveszítettek részeket a birtokaikból, ezért a veszteségek kiküszöbölésére a Mi teljes Királyi Jogunkkal visszaadunk mindent ami bármely módon Királylehota faluhoz és alá tartozik, - a Mi Minden Tekintélyünkkel visszaadjuk azt ami a birtokhoz tartozik, mindent ami ott hasznot hoz, minden megművelt és megműveletlen, bevetett és bevetetlen földeket, szántóföldeket, réteket, legelőket, hegyi tisztásokat, erdőket, ligeteket, hegyeket, völgyeket, vizeket, patakokat, tavakat, halászhelyeket, malmokat és örlésre alkalmas helyeket, és minden bármilyen néven létező, megfelelő velejáró hasznot, amely a jogos határon belül alá tartozik, ott található, ott előforduló régi részek, kénytelenek voltunk meghallgatni Királylehotai Lőrinc, András, István, Mátyás és Ambróz kérését; - ezért ami övék és összes utódaiké, visszavonhatatlanul, újból odaadjuk a fent nevezett javakat, odaadományozzuk új adománnyal örök időre és visszavonhatatlanul a falut és a hozzátartozó fent említett területeket, javakat és kiváltságokat. - Kiadva az oklevél a Mi Bécsi Székhelyünkön az Úr 1552. éve februárjának 10. napján, a Mi római királyságunk huszonkettedik esztendejében, egyéb királyságainkban uralkodásunknak pedig huszonhatodik évében. - Ferdinánd és Oláh Miklós egri püspök."
Ezután 1553. február 27-én a Szepesi Kapituláció Ferdinánd király parancsa szerint beiktatta az új adományba az adományosokat, és a régi határok szerint kijelölte az új adomány alapján a birtok határait. Jelen voltak a kijelölt személyek: a király képviselői, a vármegye képviselői, és a tanúként felkért szomszéd birtokosok. Ezt a beiktatást írásba fektették. Az iraton olvashatók a jelen volt személyek nevei.
Ez 1559-ben be lett vezetve a Szepesi Kapitulációs Listába.
A családi követségben megnevezett Lőrinc, András, István, Mátyás és Ambrus után a többi családtagok külön-külön is kaptak adományt Maximilián királytól a külön-külön vagyonaikra is.
Lőrinc, András, István, Mátyás ás Abmróz adomány-megerősítést szerző családi követek beazonosítása a nagy családfán: Minthogy nem betűrendben vannak a keresztnevek, ennek oka a születési sorrend tekintélye kell, hogy legyen! Így összevetve a nagy családfa adataival ekkor, 1552-ben a Lehoczkyaknak két fő ága volt: az I. Táblán álló I. György leszármazottai és a IV. Tábla élén álló András ágazata. Így, mint I. György ágának képviselője van jelen a kb. 1490 és 1500 között született Lőrinc, és a vele azonos nemzedékbe tartozó, szintén kb. 1490 körül született András, ki a IV. tábla élén látható. Minthogy a családfa tábláján látható /ha pontos!/az, hogy Lőrincnek Márton fia utód nélkül halt meg, de testvérének Mártonnak lehet a fia István, mint 30 év körüli képviselője ezen ágazatnak;- Mátyás pedig, mint a IV. tábla ágazatának 25 év körüli képviselője, azonos az itteni tábla élén látható, és előbb említett András családi követ unokájával, Mátyással. /András fia Máténak fiával!// De a latin Mathias név Máténak is fordítható esetenként!// - Ambróz pedig lehet, hogy István testvére. /Vagy a IV. Tábla hiányos és ott kéne keresni!/ Mindenesetre így mindkét fő ág képviselve volt!
Read more: https://lehoczkynemzetseg.hupont.hu/2/2oldal-a-csalad-adomanylevelei-es-kiralylehota#ixzz7D63gnWg1
- Irodalom: Horváth Sándor: Túróczi és Liptói Registrum Magyar Történeti Társulat 1902
Mályusz Elemér: Túrócz vármegye kialakulása, vámhelyei és forgalma - budavári Tudományos Társulat 1922
Nagy Iván: Magyarország családai
Kempelen Béla: Magyar nemes családok
Borovszky: Magyarország vármegyéi- Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye kötet
Ph.Dr Vitek és Bizub: Királylehotai Lehotsky familia-szlovák nyelven 2008.
Szluha Márton: Lipto megye nemesi családai 2005.
Sykura Jan: St. Miestopicne dejiny Turca, Topografische Gesichte von Turiec, Túróc vármegye helytörténete,- Brtislava
Slov.Akademia vled a Unemi 1944.
Rechk Comes és rokonsága levéltár
Csernyik adománylevele Terra Rakouch- 1244. Beniczky levéltárban és a Nemzeti Levéltárban
Lehotzky András: Stemmatographia 1798 Pozsony
Királylehotai adománylevelek közölve :https://lehoczkynemzetseg.hupont.hu..
Királylehotai birtokbejegyzések a szepesi Kapitulációs Listában - Nemzeti Levéltár, fényképei láthatók itt:
https://lehoczkynemzetseg.hupont.hu..
Lehoczki Henrik és Lehoczky Miklós: Kisrákói rokonság 2017.
- Külső hivatkozások: Lehoczky József: Az Alsó-, Felső-, és Királylehotai Lehotai Lehoczky nemzetség története:
...https://lehoczkynemzetseg.hupont.hu...
kisrakói Lehoczky
[szerkesztés]
A Királylehotai és Kisrákói Lehoczky család ugyanaz a család!
[szerkesztés]A királylehotai előnévhez birtokjelző címerként a sisakdíszben nyakán nyíllal átlőtt szarvas látszik, széttárt sasszárnyak közt, pajzsában pedig nyilazó vitéz, felette hold és csillag, az éberség jelvényeként.
A Kisrákói előnévhez birtokjelző címerként a rák hátán, fél lábán álló daru, egyik lábában kövecset tartva, mint az éberség jelvénye áll Kisrákó földjén, sisakdíszében ugyanaz a daru. Ezt a címert I. Ferdinánd király adta 1563-ban a családnak, nemességmegerősítő oklevelében, melyet I. Miksa király koronázásakor adott ki. Az adománylevél szövege szerint: IV. Béla nemességet, előkelőséget és a darut adta, az "éberség jelvényeként" (=Insignis Vigilae) a család törzselődeinek: Beke, Csernyik és Lorknak, Znió váránál tett őrködési szolgálataikért! Kisrákó birtokadományának jelképeként. 1283-tól Bisztricskán is birtokolt a család. Valójában IV. Béla nem adott címert, és az adománylevele Csernyik számára szól, melyben Terra Rakouchot adja neki 1244. nov. 22-én, a meghalt Mefrik birtokát adja neki és örököseinek, örökös időkre! Az adománylevél szövege: "Béla, Isten kegyelméből Magyarország, Dalmácia, Horvátország, Bosnyákország, Szerbia, Galicia, Lodoméria és Kunország királya, Krisztus valamennyi hívőjének, aki ezt a levelet majd megtekinti üdvösséget a való üdvözítőben. Királyi fenséghez illendően híveinket és fegyveres kezet adó védelmezőinket gazdag adománnyal jutalmazzuk, amelyet viszonzásként az országnak javáért szólított nagyszerű tetteikkel kiérdemelték, gazdátlan birtokot adományozni tartozunk. Mostantól kezdve, mindenkinek tudomására hozzuk az olyannyira minden jelen élőnek, mint amennyire az utódoknak is, az ezen sorokban meghatározott akaratunkat, hogy Csernyik, aki ifjú éveitől fogva mindvégig hírhozóként híven és ragaszkodóan szolgált minket, és hogy ezáltal az ő hűségét megismervén szándékozunk mindezen napokért hűséges szolgánkat a jajunkban nyújtott hűségének és szolgálatának viszonzásául a szokott módon, bizonyos Meffriknek örökös nélkül maradt földjét neki ajándékozni, a Rákócnak/Rakouch/nevezett, Turóc tartományban található, gazdátlan földterületünket, hívünknek és az ő örököseinek szakadatlanul öröklődő birtokául. Akinek földbirtokba iktatását hívünk Thetus ispán személyesen megtette. Ezen földterület első határa kezdődik az északi rész felől ott, ahol a Blatnyica folyó a Turóc folyóba torkollik; innen tovább a földrész felemelkedik ugyanezen folyó mellől keletre egészen a Ribe folyóig; ugyanezen folyón át a földrész elvezet dél felé, és ott van a határ fordulópontja a szántóföldek alatt, egy bizonyos Vörös Fenyűfának nevezett helynél; innen elvezet a nyugat felőli részhez, ahol a határ egészen a Borfának nevezett pontig tart; onnan aztán elirányul egy Hradek nevű kicsike dombváracskához; és erről a helyről a már említett Turóc folyónál záródik, és ezen a módon állapítandó meg az eredeti határ.
Ahogyan pedig ezen adománynak mindvégig állandó és szakadatlanul folytatódó, senki által és soha bármikor, bárki idejében sem lehet érvénytelenítéssel visszakövetelni, akaratunkat ezen levelünkben kiállított adományunk sértetlen maradását kettős pecsétünkkel ellátva megerősítjük.
Kelt az Úr kegyelméből az ezerkettőszáz negyven negyedik esztendő novemberének 10. napján. Uralkodásunknak pedig tizedik évében."
---A hitelesítő pecsét, aláírás a másolt levél alján hiányos, annak csak a felső széle látható.
A fenti adománylevelet igazolta a Turóci Convent az 1391. évi adománylevél-felülvizsgálatok kapcsán felvett jegyzőkönyvben is.
Eltérés a keltezéseknél: Julianus naptár november 10. = október 23. Gergely naptár szerint december 10. = november 22.
A fenti fényképen látható oklevélpéldány Beniczky Márton pribóci levéltárában őrzött hiteles másolata az eredeti oklevélnek.
A Magyar Nemzeti Levéltárban őrzött példányt pedig valószínűleg a Znióváraljai Premontrei Székesegyház Scriptoriumában másoltatták. Ennek a szövegét -főleg a második felében- gyakori szórövidítések /sablonos kifejezések/ tarkítják.
Az oklevél nyomtatott szövegéről készítette Lehoczki Henrik a fordítást, és a kódexbetű felnagyított képével egyeztette.
A hátoldali szöveg fordításában :" Nagj Rakovach adománya együtt létrejött határvonlakkal Czernek részére. Lerakandó a Kezdetekhez!" -sajnos olvashatatlan aláírással és dátum nélkül. (Lehoczki Henrik közlése) Fordította Lehoczki Henrik, és Lektorálta :Dr. Kredics László Könyvtárigazgató
Az Oklevél szövegéből látszik, hogy a mai Nagyrákó falu is a Terra Rakouch birtokon volt. és 1 évvel korábban kapta az adományt Csernyik, mint a Zanasán birtokot a Rakovszkyak elődei, László és Márton, udvari káplán, 1245-ben. A Zanasán birtok, kelet felől körülölelte Rákóc birtokot. Ezt a területet 1283-ban elfoglalta a Rakovszky ősöktől erővel " Urinnak testvére Lorand (frater), de azt nekik IV. László király visszaadta. / Túróci Registrum Super Zanasan/ A szövegkörnyezetből következik, hogy Urin keresztnév = Csernyik = Fekete = Uriel -az alvilág fölött őrködő arkangyal keresztnév. Prónay levéltárban írva: Vrin! Az itt írt Lóránd , valójában Lork = Kozma fia Lauren comes! "Zanasán" vagy "Zakuzsán" birtokterület neve Lork birtokfoglalása után lett "Nagyrákó birtok", amikor azt visszakapták a Rakovszkyak, akik ekkortól írták magukat "De Nagy Rakow"! A Nagyrákó falu az "Terra Rakouch"= "Kisrákó birtok" területén volt! Lork, vagyis Kozma fia Lauren comesnek aztán, a nagybátyja, Rechk Comes szerezte meg a királytól, a visszavett Zanasán birtokért cserében Kisbystricskát, ahova unokaöccsét Rechk Comes iktatta be. Kisbysztricska későbbi neve Jahodnik lett, mely ma Túrócszentmárton része, és 1410 körül Lork ágának kihalása után a királyra visszaszállt. Valószínűleg azért nem tudták érvényesíteni öröklési jogukat Csernyik utódai, mert IV. László adományait az 1292-es országgyűlés rendelése szerint vissza kellett volna adni a koronának, de a Prónay család is, és Kozma fia Lauren comes (Lork) utódai is III. Endre akaratából megtarthatták a kétségbevont birtokokat, mint a Prónayaknál Trebosztót és Lork utódainál Kisbysztricskát =Jahodnikot. Ekkor, 1410-1420 között volt Királylehotai György 10 éves pere is, a Túróci Convent előtt, a szomszédos Szentiványakkkal a Bocai aranybányák ügyében. valószínűleg a Jahodniki öröklésrőli igénynek a lemondása volt az ára , hogy 1420-ban, a Túróci Convent a Királylehotai-Szentiványi vitánál a határt a Boca patakban jelölte meg. Kozma fia Lauren comes /Lork / 1299-ben tanú volt az unokatestvérével, Rechk fia Pál comessel együtt a Pongráczok ősének Seraphilnak a Máriássyak ősével szembeni perében Werbiche birtok ügyében, ahol tanúskodtak, hogy Scenmiclus, Zemerchen, Nadosd, Domanyulese, az ősi, öröklött birtokuk, és sohasem tartozott Werbichehez.. A király úgy rendelte, hogy 60 hozzájuk hasonló Szepesi és Sárosi nemessel közösen tegyenek erre esküt! A pertől elálltak a Máriássyak, és a király elengedte a 60 nemes esküjét. Ekkor Kozma fia Lauren comes és Rechk fia Pál comes nyilatkoztak, hogy a birtok nem őket illeti, hanem Seraphil comest. Ezek a Rechk comes és rokonsága levéltárban olvasható adatokból következnek a rokoni összefüggések! A mai Bisztricskát, régi nevén Villa Bisztychát pedig Beke fia János kapta 1326-ban adományba I. Károly királytól, mert a Csák Máté elleni harcokban az oldalán harcolt, a Zólyomi várat védve, Danch mester familiárisaként. Fegyvertársai voltak, anyai unokatestvérei a Selmeci Tholtok ősei, akiknek 1349-ben, a Túróci Convent előtt odaajándékozta a birtokot, mert nem volt fia. Ezt a területet vásárolta meg az ősi rokoni jogra hivatkozva Kisrákói Lehoczky Máté 1511-12-ben 200-200 aranyforintért.
A Znió váránál tett őrködési szolgálat a királylehotai Wachtár határőr helyőrség őrzésére vonatkozik, mert a család itt őrizte a határt az első királyok óta.
Lehoczky Márton tábornok bárói címerének negyedelt mezőiben is a rák hátán álló daru szerepel!- Márton tábornok 1705. évi bárói címere, mely Pest vármegye levéltárában található: négyfelé osztott pajzs; - az első és a negyedik mezőben a kisrákói címer: a rák hátán álló daru;- a második, vörös mezőben arany, kettősfarkú oroszlán karmaiban arany napot és csillagot tart; míg a harmadik mezőben zöld hármas-halmon, vörös háttéralapon fekete sasszárny előtt fehér kettős-kereszt. Sisakdísz a pajzs fölött kettő látható: az első sisak koronájában páncélos vitéz áll két kezében török lófarkas zászlókat lenget; a másik sisak koronájából egy páncélos kar nyúlik ki, kezében török kardot /jatagánt/ fog s vele a lenti, vízszintes irányból felfelé suhint. Az eredeti bárói címerben a daru nyaka nincs nyíllal átlőve, de itt is, mint a család sok ms, daru címerében is, a daru nyaka át van lőve nyíllal, mert ez a nyakán nyíllal átlőtt szarvasra utal. Ezzel jelezték, hogy ugyanannak a családnak a címere. Read more: https://lehoczkynemzetseg.hupont.hu/1/lehoczky-nemzetseg-kezdo-oldala#ixzz7D5yxX428
Az 1563. évi címerben is a daru kék mezőben, ezüst vízen áll, melyben vízszintesen vörös rák látható. A sisakdíszben a daru. Címertakarók kék-arany, és vörös-ezüst.
Lásd a címerrajzokat és a részleteket még itt fent a Királylehotai Lehoczky címszó alatt is, és itt: https://lehoczkynemzetseg.hupont.hu
- Irodalom: Horváth Sándor: Túróczi és Liptói Registrum Magyar Történeti Társulat 1902
Mályusz Elemér: Túrócz vármegye kialakulása, vámhelyei és forgalma - budavári Tudományos Társulat 1922
Nagy Iván: Magyarország családai
Kempelen Béla: Magyar nemes családok
Borovszky: Magyarország vármegyéi- Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye kötet
Ph.Dr Vitek és Bizub: Királylehotai Lehotsky familia-szlovák nyelven 2008.
Szluha Márton: Lipto megye nemesi családai 2005.
Sykura Jan: St. Miestopicne dejiny Turca, Topografische Gesichte von Turiec, Túróc vármegye helytörténete,- Brtislava
Slov.Akademia vled a Unemi 1944.
Rechk Comes és rokonsága levéltár
Csernyik adománylevele Terra Rakouch- 1244. Beniczky levéltárban és a Nemzeti Levéltárban
Lehotzky András: Stemmatographia 1798 Pozsony
Királylehotai adománylevelek közölve : https://lehoczkynemzetseg.hupont.hu..
Lehoczki Henrik és Lehoczky Miklós: Kisrákói rokonság 2017.
- Külső hivatkozások:
https:/lehoczkynemzetseg.hupont.hu
Lásd még: