Címerhatározó/Kocsisok céhének címere

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a kocsisok és fuvarosok céhének címerével foglalkozik.

---

Győri országos kocsisok

A győri országos kocsisok céhének pecsétje, 18. sz, Xántus János Múzeum, Győr

Leírás

Sárgarézből készült, egy anyagból esztergálták hasáb alakú nyelét és nyomótömbjét, melynek vésete a hatósági bélyegzőkkel rokonítható. Azzá teszi a világos köriratszerkesztés és a belső mező sima felületét uraló birodalmi címer. Ezt a kétfejű birodalmi sas feje felett lebegő házi koronával ékesítették, valamint a sas mellén az ún. lotharingiai címer, a középen húzódó cölöpben az osztrák uralkodó család ún. genealógiai címere is helyet kapott. Felirata: „EHRSAHMERAABER LANDKUTSCHER ZUNFT”.

[1]

A győriországos-kocsiscéh (fuvarosok) zászlója, 1769, Xántus János Múzeum, Győr

Leírás

A fakóvörös zászló megjelenése 17. századi eredetre vall. A zászlóképet és a köréje csoportosított címereket és jelvényeket összefogó keretdísz rokokó stílusa megerősíti a datálás helyességét. A kikopott vetülékfonalak miatt felhasadozott szövet már a használat korában is javításra szorult, alsó csúcsát eltérő színű anyaggal pótolták, melyre aztán a zászlót díszítő arany virágszálakat ráfestették. A zászlókép feletti, C vonalú elemekkel keretezett ovális pajzsokon a magyar koronás címert és a birodalmi címer kétfejű sasos címerelemét helyezték el, ez utóbbit később szürke színű viaszos papírral leragasztották. A zászlókép alatt, hasonlóan a címerek medalionjaihoz, a szakmát jelképező utazókocsi és utazóláda képét helyezték el, mindkét oldalon más típusút. Közöttük az A oldalon a céh megnevezése, a B oldalon az akkori mesterek névsora szerepel. A oldalon: „Zunft Fahn Deren / Ersamen Und Bur(gerlichen). / Landgutscher / Meistern in Raab”; B oldalon: „Math(ias): Reiner Zechmeister / Christian Csany / Josephus Bodo / Georgius Gyöngyösi”. A zászló A oldali képe Illés próféta jellegzetes ikonográfiai megjelenítése. A lovakat és szekeret körülölelő lángok vörös fényében a próféta éppen indul, fejét és tekintetét az égre irányítva, ahonnan az Úr hívó szava a mennybe szólítja. Az ábrázolás témája, a lovak és a szekér képe egyértelműen kapcsolódik a „Landgutscher”-ek munkájához. Az 1726-os céhlevél előírásainak megfelelően a B oldali ovális zászlókép olajfestménye a Szent Család egyiptomi menekülését ábrázolja. A hagyományos ikonográfiai kompozícióban a dús vegetáció és a komor fellegek sötét hátteréből világosabb derengéssel, élénkebb színű ruházattal tűnnek szembe a jelenet alakjai. A rávetődő fény a kisdedet karján tartó Mária lendületesen lépő alakjára irányítja a figyelmet. A mellette haladó József markáns, szakállas férfiarca, energikus útmutató karmozdulata jó kezű mesterre vall. A mellette ballagó málhahordó öszvér figurája és az utazás témája kapcsolja az ábrázolást a fuvarosok tevékenységéhez. A kép színkezelése, a mozdulatok és arckifejezések állapot- és jellemábrázoló ereje művészi kvalitású.

[2]

• Irodalom:

A címer ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

Rövidítések

Lásd még:

• Címerhatározó