Címerhatározó/Kisfaludy címer

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként a Kisfaludy családok címerével foglalkozik.


kisfaludi Kisfaludy[szerkesztés]

Kisfaludy címer.PNG
KISFALUDI KISFALUDY KÁROLY (1788-1830) halotti címere.png

A család őse Miklós (1204-1239) csanádi és pozsonyi főispán, még II. Endre király uralkodása alatt szerzett birtokokat a mai Temes vármegye területén, melyeket részben Lőrincznek hagyományozott. Tőle származik a jelenleg is virágzó Kisfaludy-család. A tatárjárás alatt azonban elpusztultak a Temes megyei birtokok, melyek elvesztek a családra nézve. Hat évszázad multán a család új ága ismét letelepedett a vármegye területén. Gusztáv (szül. 1816, †1861) vasvármegyei esküdt; fiai: Zsigmond, Kálmán és Miklós a XIX. század hatvanas éveiben költöztek Temesvárra. Zsigmond és Kálmán (szül. 1845) ügyvédek Temesvárott. Miklós Temes vármegye aljegyzőjeként kezdte hivatalos pályáját és később a bírói pályára lépett. Zsigmond 1903-ban igazolta nemességét Vas vármegye nemesi igazolványa alapján.

Baják:

A címer leírása: Csücskös pajzs kék mezejében zöld hármashalmon zárt arany koronán álló fekete holló felemelt lábában hátradöntött ezüst kettős keresztet tart." A sisaktakaró jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös. A sisakdísz: sisakkoronából kinövő három ezüst strucctoll. A címerpajzs mögött jobb és bal oldalról 2-2 aranyszegélyes és arany csúcsos sárga zászló, l-l arany ágyúcső, alatta pedig 7 db ágyúgolyó van.4

JEGYZETEK
1. A régi nemesi családhoz tartozó Kisfaludy Mihály (1744-1826) Győr vármegyei főszolgabíró és Sándorfy Anna ötödik fiaként hatévi katonáskodás után mint költő, novellaszerző, drámaíró és festő működött. 1822-től az Auróra című folyóirat szerkesztője, 1830-ban az OMGE titkára lett. 1830. XI. 17-én megválasztották az akkor alakult MTA nyelvészeti szakosztályának rendes tagjává. Bars és Bereg vármegyék táblabírája volt. (Nagy L: VI. köt. 263., Szinnyey: VI. köt. 400-405., Életrajzi Lexikon I. köt. 921.)
2. Téten (Győr vm.) született, Pesten halt meg, és 1830. XI. 23-án itt is temették el, a Váci úti temetőben. Az életrajzai születésének dátumát rendszerint II. 5-re teszik. (Uo., Révay Lexikon XI. köt. 679.)
3. A család eredeti, Zsigmond király által 1419. I. 8-án Passauban adományozott címerében a holló ezüst mezőben korona nélküli fekete hármas halmon arany latin keresztet tart. A módosulásokat nyilván a magyar címer motiválhatta. (Siebmacher: 317. [263. tábla], Turul. 1884/3. 105.)
4. A címer mögötti trófeumok Kisfaludy Károly katonai pályájára utalnak. 1803-ban a győri katonai nevelőintézetbe került. Részt vett a napóleoni háborúkban. 1804. X. l-jén (a 32. gyalogezredben) kadét, 1805. IX. l-jén zászlótartó, 1809. II. 16-án alhadnagy, 1809. VIII. 23-án főhadnagy lett, majd 1811. VIII. 15-én kilépett a hadseregből. (Uo. mint az 1. jegyzet.)

  • Irodalom:

Kisfaludy László: A kisfaludy Kisfaludy család története (Régi magyar családok 2. Debrecen, 2004)[1]

Irodalom: BAJÁK LÁSZLÓ: CÍMEREK A GYÁSZSZERTARTÁSOKON, HALOTTI CÍMEREK A 19. SZÁZADBÓL. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 35-36. 1997. 177-178.[2]

  • Külső hivatkozások:

Rövidítések


Lásd még:

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs