Címerhatározó/Kesztyűscéhek címere

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a kesztyűscéhek címerével foglalkozik.


Győri kesztyűscéh[szerkesztés]

Győri kesztyűscéh pecsétje 1755.png

A győri kesztyűscéh pecsétje, 1755, Xántus János Múzeum, Győr

Leírás

Kisméretű, kovácsoltvas nyélre szerelt bronz nyomólappal készült 1755-ben. A pecsétlőlapon ovális pontvonalas keretben német nyelvű körirat: „SI(e)G(el): E(ines): E(hr)S(amen): H(andwerks): D(er): B(ürgerlichen): H(andschuch): M(acher): M(eister): I(n): D(er): K(öniglichen): F(rei): ST(adt): RAAB 1755”. A belső pecsétmező termékábrázolásaiból egyértelműen felismerhető a kesztyű és zászló képe is; azonban a középső, méreteivel is hangsúlyos kép akár bőrtarsoly vagy (a későbbi szakmai társulásra gondolva) szita képe is lehet.

[1]

  • Irodalom:

A címer ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:


Győri kesztyűs- és szitásmesterek[szerkesztés]

Győri kesztyűs- és szitásmesterek pecsétje 1840.png

A győri kesztyűs- és szitásmesterek pecsétje, 1840, Xántus János Múzeum, Győr

Leírás

Vaskos, gombban végződő fényezett fanyele széles réz szorítógyűrűvel kapcsolódik a vastag sárgaréz nyomólaphoz. Gyöngykerete alatt szabadon fut a körirat, magyar nyelvű rövidítésekkel szerkesztve. A pecsétlő felső részén ötágú korona található. Alatta két oroszlán a céhhez kapcsolódó szerszámokat és termékeket (fentről lefelé haladva: kesztyű, szita, dob) fogja. A pecsétkészítés idején az eredeti alapítású céh szakmai köre a szitásokkal bővült. Körirata: „AZ EGYE(sült): KESZ(tyűs): ÉS SZI(tás): MES(terek): P(ecsétje): GYÖR: 1840:”.

[2]

  • Irodalom:

A címer ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

Veszprémi kapcás- és kesztyűscéh[szerkesztés]

Veszprémi kapcás- és kesztyűscéh pecsétnyomója 1781.png

A veszprémi kapcás- és kesztyűscéh pecsétnyomója 1781-ből

Ezzel szemben a németes divat mestersége volt a harisnyakötők, illetve kapcások és kesztyűsök mestersége. 1781-ből maradt fenn veszprémi pecsétjük, bár 1794-ből Pápán is van tudomásunk „kapcakötő" céhről. A német feliratú négyelt pajzsban harisnya (gyapjú kapca), háromágú csévetartó, a tricot szabásához használt különleges formájú olló és kesztyű látható (237. kép). (206. lap)

Nagybákay Péter: Veszprémi és Veszprém megyei céhpecsétnyomók. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (1963.) 185-219.

[3] [4]

  • Irodalom:

A céh címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:



Rövidítések

Lásd még:

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs