Címerhatározó/Kacskovics címer
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Kacskovics család címerével foglalkozik.
daruvári Kacskovics
[szerkesztés]
Trencsén vármegyéből származott család, a melytől annak igazolását nyerte, hogy (állítólag Mátyás királytól - 1465-ből - eredő) nemeslevele elveszett. József trencsénbeni jegyző, Bálint fiának, Jánosnak fia és fiai: János, József, Ferencz, Mihály és Benjámin 1814 szeptember 9-én kapnak címeres levelet. Vármegyénkkel az első összeköttetései a családnak még a század elején kezdődtek. József ekkor már számvevő volt a kéthelyi uradalomban. Mihály (szül. 1776) hirdettette ki nemességét 1815 november 6-án. Mint több uradalom ügyésze, tekintélyes helyet foglalt el a vármegyében, melynek táblabírája volt. Tevékeny munkálkodásával nagy gazdagságra tett szert. Feleségével, Svastics Mária Judittal (ház. 1808) nemzett gyermekei: Ignácz, Sándor-Vincze, Károly (szül. 1821), Mihály (szül. 1826) és Anna (Felsőeőri Nagyné). Ignácz (szül. 1817) 1843-ban kaposvári főszolgabíró, 1846-ban főjegyző; Sándor (szül. 1820) mocsádi földbirtokos felesége Erős Krisztina; Károly (szül. 1821) felesége Antal Petronella; Mihály (szül. 1826) utóbb béndeki birtokos, neje Goszthony Ida. Ferencz, Mihály bátyja, felesége Tamaskovics Borbála után Nógrád vármegyében birtokos, fiuk Ágoston (szül. 1791) szintén Somogyba szakadt, a hol nejével, Szalay Juliánnával Patalomban lesz birtokos, 1843-ban Kaposvárott lakik, mint ügyvéd. Fiaik: Boldizsár (1826-1909) és János (1829-1874), Benjámin előbb mernyei káplán, 1815-ben súri plébános. János, a címerszerző legidősebb fia, részt vett a napóleoni hadjáratokban, nyugalomba menvén, a lembergi katonai rokkantintézet felügyelője lett; Woycziechowska Magdolnától való leánya, Éva, 1820 előtt Hanke Antalné. E családból származott Kacskovics István is, Szabolcs vármegye táblabírája és a Semsey család jószágigazgatója, a ki 1836-ban Czinege (később Daruvári Daruváry) Ferencczel és Hoffmann (később Daruvári Reményi) Ignácczal a kamarától felkérte az akkor Temes, most Krassó-Szörény vármegyében fekvő Daruvárt. Azonban a reá eső vételárrészt, 22.384 frt 5 3/8-kr.-t le nem fizetvén, bekövetkezett halála után özvegye, Bárczy Teréz és gyermekeik: Anna Ferdinandy Mihályné, Mária Blaskovics Kálmánné, Imre, András és János cs. kir. hadnagy 1844-ben kénytelenek voltak a felkért harmadot a kincstár kezére visszabocsátani. Ebből az időleges daruvári birtoklásból ered az újabban felvett „Daruvári” előnév használata. Címere: négyelt pajzs, a jobb felsőben jobbra az alsó kék mezőben balra fordult, nyakán nyíllal elölről átlőtt, mindkét első lábával aranyhegyű rúdon balra lengő fehér zászlót tartó aranyoroszlán. A jobb alsó és bal felső ezüst mezőben leveles aranykoronán lángokból kiemelkedő főnix. Sisakdísz: a koronából kinövő jobbra fordult arany oroszlán. Takarók: kék-ezüst, vörös-arany.
Nemességüket 1465-ben, a családi hagyomány szerint Mátyás királytól nyerték el.
Kacskovics József Trencsénben volt jegyző (édesapja Kacskovics János, nagyapja Kacskovics Bálint).
Gyermekei : János, József, Ferenc, Mihály, Benjámin.
Kacskovics János katona volt. Részt vett a napóleoni hadjáratokban, majd a lembergi katonai rokkantintézet felügyelője lett. Felesége Woycziechowska Magdolna, gyermekük Éva.
Kacskovics József tiszttartó volt a kéthelyi uradalomban.
Kacskovics Ferenc Nógrádban volt földbirtokos. Felesége Tomaskovics Borbála. Fiuk, Ágoston (*1791) Patalomban szerzett birtokot, felesége Szalai Julianna volt.
Kacskovics Benjámin pap lett. Mernyén káplán, majd Súron plébános volt.
Kacskovics Mihály (1776-1855) ügyvéd, több uradalmat képviselt, a legjelentősebb megbízója Esterházy herceg volt.
1808-ban házasságot kötött Svastics Máriával.
Gyermekeik : Ignácz (1817), Sándor, Vince (1820), Károly (1821), Mihály (1826), Anna.
Munkájából megvagyonosodván birtokot vásárolt Mocsoládon, ahol barokk kastélyt építtetett 1814-ben. (Bővebben: www.mocsolad.com )
A Kacskovics család nemességét megerősítő okirat 1815-ben került kihirdetésre Kaposvárott és Balassagyarmaton.
Kacskovics Mihály később több birtokot is vásárolt. Szerzett javait felosztotta gyermekei között.
Erről a Pesti Napló 1855./1577. száma írt.
Hátrahagyott iratai megtalálhatók a Somogy Megyei Levéltárban IV.29. fondszám alatt.
Fiai közül Ignácz 1843-ban kaposvári főszolgabíró, 1846-ban főjegyző volt, Sándor Mocsoládon lett birtokos, Mihály Nagybajomban és Béndeken szerzett birtokot.
Második Kacskovics Mihály (1826-1908 ) 1853-ban vásárolta meg Béndeket a Pongrácz családtól és ott gazdálkodott.
Ő építtette a kúriát - és valószínűleg a klasszicista templomot is - 1854 és 1857 között.
Goszthonyi Idával (nagybajomi birtokos család leánya) kötött házasságot. Öt gyermekük született. [1]
++++++++++
Gőzsy:
Trencsén vármegyéből származott a család. Somoggyal való kapcsolatuk a XIX. század elejére vezethető vissza, ahol is Mihály 1815. november 6-án hirdettette ki nemességüket. Mint több uradalom ügyésze, nagy tekintélyt vívott ki Somogyban, melynek táblabírája is volt. A későbbiekben a család tagjai több ízben országgyűlési képviselői is voltak megyénknek. A XX. században jelentős volt Kacskovics Zoltán felsőmocsoládi, Kálmán gyugyi, Lajos magyaratádi birtoka.
A család címere: csücsköstalpú négyeit pajzs, melynek első vörös mezejében balra, a negyedikben jobbra fordult, nyakán nyíllal átlőtt, mindkét első lábával arany rúdon fehér zászlót tartó, kétfarkú arany oroszlánok állnak. A második és a harmadik kék mezőben zöld halmon lángokból kiemelkedő főnix. A rostélyos sisak felett lévő koronából jobbra fordult, zászlót tartó arany oroszlán nő ki. A takaró jobbról vörös-arany, balról kék-ezüst.[2]
- Irodalom:
Gőzsy Zoltán - Gőzsy Gáborné: A somogyi levéltár üvegablakai. Nemesi címerek a Somogy Megyei Levéltár üvegablakain. Kaposvár, 2000. 74-75.[3]
- Külső hivatkozások:
Lásd még: