Címerhatározó/Kőművescéhek címere

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a kőművescéhek, kőfaragócéhek, kőrakócéhek, és építészcéhek címerével foglalkozik.


Győri kőművescéh[szerkesztés]

Győri kőművescéh zászlójának csúcsa, a 18. sz. vége.png

A győri kőművescéh zászlójának csúcsa, a 18. sz. vége, Xántus János Múzeum, Győr

Leírás

A zászlócsúcs aranyozott réz. Lándzsacsúcs alakú csúcsán csigavonalas díszítés látható. Középen ovális koszorúban kőművescímer látható: alul sáskaláb, rajta keresztbe helyezett kőműveskalapács és kőműveskanál, felül keresztbe tett vakolókanál és véső látható.

[1]

A győri kőműves temetkezési egylet zászlója, 1904, Xántus János Múzeum, Győr

Győri kőműves temetkezési egylet zászlója 1904.png

Győri kőműves temetkezési egylet zászlója

Leírás

A téglalap alakú, fekete-fehér rojtozással szegett fekete selyemzászló már lényegesen eltér a hagyományos céhzászlótípustól. A fekete, kettőskeresztes zászlócsúccsal ellátott rúdra helyezett hosszú selyem egyetlen díszítése — mindkét oldalon azonos — ovális fehér lapra fekete festékkel festett kőművesjelvény: csúcsára állított háromszögű vonalzó, vele szembe helyezett nyitott szárú körzővel. Alája a zászlószentelés évszámát festették. A jelvényt babérkoszorú fonja át. A zászló színe, diszkrét megjelenése már egyértelműen a temetkezési célokat szolgálja, a hagyományokból csupán a szakmai jelvényt mentette át. Felirata mindkét oldalon a címer alatt: „1904”.

[2]

  • Irodalom:

A céh címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:


Győri kőműves és kőfaragó mesterek[szerkesztés]

Győri kőműves és kőfaragó mesterek pecsétje 1618.png

A győri kőműves és kőfaragó mesterek pecsétje, 1618, Xántus János Múzeum, Győr

Leírás

Átfúrt végű, hasáb alakú réznyéllel, domború talppal készült. A nyomólap kerülete bővebb a pecséttalpnál. A pecsétlőlap ovális alakú, levélkeret és pontsor között körirat húzódik: „O(?) D(eren) T(?) M(aurer) V(nd) S(teinmetz) M(eister) I(n) N(?) T(?) A(?) F(estung) R(aab) 1 6 1 8”. Ennek teljes feloldása további kutatásokat kíván, hiszen a rendelkezésre álló céhiratok nem nyújtanak megfelelő segítséget. (XJM céh. 56.18.8.) A gyűjteményben lévő tipárium pecsétlőlapjának belső mezején hajló vonalú indadíszekkel körülvett két, karéjos talpú címerpajzsban a szakmai társulás két mesterségjelvényét vésték. A kőművesek címere vakolókanálon keresztbe tett kőműveskalapácsot, a kőfaragóké körzővel V alakban szembehelyezett sáskalábat ábrázol. A pajzsok felett Szent Rókus jellegzetes ábrázolása (rövid köpenyt és kalapot hord, kezében zarándokbot) látható a kenyeret hozó kutyával. A címertartók ezúttal emberalakok, melyek a két pajzs alatt állnak feltartott karokkal.

[3]

  • Irodalom:

A céh címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:


Győri egyesült kőrakó- és cserepes legények[szerkesztés]

A győri egyesült kőrakó- és cserepes legények címere 1846.png

A győri egyesült kőrakó- és cserepes legények címere, fa üvegezett tárolóban, 1846, Xántus János Múzeum, Győr

Leírás

Barnára pácolt, fa üvegezett tárolóban felfüggesztett, festett bádoglemez. A lemez sarkai lekerekítettek, felső szélén három lencse alakú lyukkal. Egyik oldalára nemzeti színű keretbe a karmelita épületegyüttes környékének stilizált ábrázolását festették. A téren kőrakó, a kolostor és a szemközti épület tetején cserepező munka folyik. A kép alatti fehér mezőben fekete betűs felirat: „E társulati czimet egyesült kőrakó és cserepes legénység / csináltatta 1846 ban ujittatta 1868dik evben. / Szemeti Liszka a micimérünknek Körözt anya / Fest: Hajdy F(?). junior”. A tárgy másik oldalán nemzeti színű keretben legényszegődtetési jelenet látható. Címeres, zöld terítővel letakart asztalon nyitott céhládát és céhes iratokat; az asztal körül öt, magyaros mentét viselő céhmestert ábrázoltak, akik az ajtón belépő legényt fogadják. A mesterek egyike felállva dokumentumot olvas. A jelenet alatti fehér mezőben fekete betűs felirat: „Éljenek cserepes és kőrakó mester uraink sokáig! / Kik legényi társaságunkat igy össze alkották; / Szomoru élet soká ne érje víg társulatunk által, / Béke, hív szeretet rozsaival fűzzön össze bennünk irántuk”.

[4]

  • Irodalom:

A céh címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:


Győri magyar építészcéh[szerkesztés]

Győri magyar építészcéh pecsétje 1723.png

A győri magyar építészcéh pecsétje, 1723, Xántus János Múzeum, Győr

Leírás

A pecsét nagyméretű sárgaréz nyomólappal rendelkezik, melyet ívelt oldalú, kovácsoltvas nyélre forrasztottak. A pecsétkép ábrázolása, szerkezete feltűnő hasonlóságot mutat a német céh pecsétlapjával (lásd 1.), minden bizonnyal annak mintájára készült. A mesterségjelvény ezúttal is a birodalmi sas mellére került, a német ácsokéval (lásd 1.) megegyező szerszámábrázolással (keresztbe tett szekercék, ezek alsó zugába vésett körző, fölöttük vonalzó). Védőszentként Szent József mellett ezen a lapon Immaculata szerepel. A patrónusok a céhcímer fölé szerkesztett koronás magyar címer két oldalán kaptak helyet. A dúc évszáma, az „1723”, az ugyanezen évben kiadott privilégiumot idézi. (XJM céh. 56.13.8.) Körirata latin nyelvű: „SIGILVM CEHE ARCHITECTORVM HVNGARICORVM IAVRIENSIVM”.

[5]

  • Irodalom:

A céh címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:


Hómezővásárhelyi kőmivesek[szerkesztés]

  • Irodalom:

A céh címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[6]


Nagyvázsonyi esztergályos-, asztalos-, kőműves- és ácscéh[szerkesztés]

Nagyvázsonyi esztergályos-, asztalos-, kőműves- és ácscéh pecsétnyomója 1802.png

A nagyvázsonyi esztergályos-, asztalos-, kőműves- és ácscéh pecsétnyomója 1802-ből

Hasonló ehhez a nagyvázsonyi fa- és építőipari céhek közös pecsétnyomója 1802-ből. Fent esztergályos körző fagolyóval, jobbra asztalos jelvény: gyalu, derékszög és körző, balra ácsjelvény: körző alatt keresztfejsze ácstisztító fejszével és ácsszekercével, lent pedig a kőművesek szerszámai: vakolókanál, kőműveskalapács és háromszög alakú mérőón foglalnak helyet (247. kép). (208. lap)

Nagybákay Péter: Veszprémi és Veszprém megyei céhpecsétnyomók. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (1963.) 185-219.

[7] [8]

  • Irodalom:

A céh címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:


Nyitrai kőfaragócéh[szerkesztés]

Kamenári.jpg

A nyitrai kőfaragócéh címere, a 18. sz. vége

  • Irodalom:

NOVÁK, Jozef – ŠVEC, Ján: Cechové znaky. Bratislava: Mladé letá, 1975

A céh címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:


Székelykeresztúri II. ipartársulat[szerkesztés]

Székelykeresztúri II. ipartársulat 1860.png

A székelykeresztúri II. ipartársulat pecsétnyomói, 1860

A MESTEREK II. IPARTÁRSULATA. Pecsétjüket a helyi Molnár István Múzeum őrzi. Mindkettő 1860-ban készült, ugyanazon mintára. A mester gyenge munkáinak kurzívval írt közös felirata: Sz.Kereszturi Ipartársulat.1860. A településen 1860-ban két ipartársulat alakult: a „Sz. Keresztúri Iső ipartársulat” a szabó, csizmadia, suszter, tímár, szűcs, takács, mészáros és szappanos iparosokat egyesítette, a „Sz. Keresztúri IIik ipartársulat” az asztalos, kerekes, ács, kovács, lakatos, gépész, kőműves, fazekas, nyerges és könyvkötő mesterek szervezete volt. Utóbbinak az első, 37 mm átmérőjű sárgaréz pecsétnyomójára asztalos szerszámok vannak vésve, gyalu, vinkli (derékszögű vonalzó) és cirkalom (körző). A szerszámok felett a székely címerből ismert hold- és naparc látható. A második, hasonló pecsétnyomójukon keresztbe tett fogó és kalapács két oldalán nyolcküllős kerék és lópatkó van elhelyezve. A társaság szabályzatának 77. §-a ezt írja „A társaság egy pecsétet tart ezen felirattal: „Székely Keresztúri II ik ipartársulat 1860”. A pecsétnyomó felirata eltér a szabályzatban leírttól. A két pecsétet csak a rájuk vésett szerszámok különböztetik meg.

Zepeczaner Jenő: SZÉKELYFÖLDI CÉHPECSÉTEK. Acta Siculica 2011, 409–424.

[9]

  • Irodalom:

A céh címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:


Veszprémi kőműves-, kőfaragó- és ácscéh[szerkesztés]

Veszprémi kőműves-, kőfaragó- és ácscéh pecsétnyomója 1767.png

A veszprémi kőműves-, kőfaragó- és ácscéh pecsétnyomója 1767-ből

Veszprémi kőműves-, kőfaragó- és ácscéh pecsétnyomója 1767 nagy.png

A veszprémi kőműves-, kőfaragó- és ácscéh nagyobbik pecsétnyomója 1767-ből

1767-ből származik a veszprémi kőművesek, kőfaragók és ácsok két német köriratú pecsétnyomója. A kisebbik pecsét három mezőre osztott barokkos címerpajzsára kőfaragó kalapács és véső, vakoló kanál és kőműveskalapács, keresztfejsze és ácstisztító fejsze van vésve. Majdnem ugyanilyen a nagyobbik is, azzal a különbséggel, hogy egy második kőfaragó vésővel, egy mérőléccel és egy ácsderékszöggel van kibővítve és fölötte két glóriás szent alakja emelkedik ki. Az egyik Szent József, az ácsok védőszentje, kezében körzővel és három virágszállal, a másik (talán Szent Kilián?) kezében zarándokbottal és háromszögletű mérőónnal (248. és 249. kép). (208. lap)

Nagybákay Péter: Veszprémi és Veszprém megyei céhpecsétnyomók. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (1963.) 185-219.

[10] [11]

  • Irodalom:

A céh címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:


Zirci ács- és kőművescéh[szerkesztés]

Zirci ács- és kőművescéh.png

A zirci ács- és kőművescéh pecsétnyomója Abb. 250. Petschaft der Zimmermann- und Maurerzunft von Zirc (212. lap)

Még részletesebben és szemléletesebben rögzíti az építőipari mesterségek szerszámait a zirci kőművesek, ácsok, kőfaragók és cserepezők négy mezőre osztott vas pecsétnyomója (250. kép) (208. lap)

Nagybákay Péter: Veszprémi és Veszprém megyei céhpecsétnyomók. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (1963.) 185-219.

[12] [13]

  • Irodalom:

A céh címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:


Rövidítések

Lásd még: