Címerhatározó/Kádárcéhek címere

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a kádárcéhek, pintércéhek címerével foglalkozik.


A faipar legjellegzetesebb céhes szakmái аz asztalosok, a kerékgyártók (bognárok) és a kádárok (pintérek) mesterségei voltak. Az esztergályosok finomabb faipari munkát végeztek. Az esztergályos mesterség speciális Veszprém megyei ága volt a híres csutorásipar. Az ácsok szakmája, akik helyenként a molnárokkal állottak közös céhszervezetben, már átnyúlik az építőipari szakmába, a kőműves, kőfaragó és tetőfedő szakmába. Az agyagipart a fazekasok képviselték. (207.)

Nagybákay Péter: Veszprémi és Veszprém megyei céhpecsétnyomók. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (1963.) 185-219.

[1] [2]


Esztergomi kádárcéh[szerkesztés]

Esztergomi kádárcéh 1717.png

Az esztergomi kádárcégh pecsétnyomója, 1717

  • Irodalom:

A céh címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:


Győri kádárcéh[szerkesztés]

Győri kádárcéh pecsétje 1765.png

A győri kádárcéh pecsétje, 1765, Xántus János Múzeum, Győr

Leírás

Gyűrűzött, karcsú vasnyélre forrasztott, ovális sárgaréz nyomólappal rendelkezik, és köriratában megjelöli a bélyegző jellegét (Klein Siegel). A nagy tipáriumnak csak viaszlenyomata ismert, az a céhalakulással egyidős, 1645-ös vésetű dúcról készült. (XJM HD. 72.29.1.) A kis pecsétlőt 1765-ben készítették. A nyomólapon ovális ívben futó német nyelvű körirat keretezi a kerek talpú pajzsra helyezett címerképet. A kiemelt címerábra két oldalán abroncsverők, a hordó fölött íves körző is szerepel. Felirata: „KLEIN SI(e)GEL DES E(rsamen): BINDER H(andwerks): IN RAAB 1765”.

[3]

Győri kádárcéh zászlója 1793.png

A győri kádárcéh zászlója, 1793, Xántus János Múzeum, Győr

Leírás

A kádárok piros damasztzászlaját a visszafogott díszítés jellemzi. A levéldíszekkel tagolt keretű ovális zászlóképen kívül csak a fecskefarok csúcsaiba írt néhány mesternév arany gót betűi dekorálják a felületet. A oldalon: fölül bal oldalon: „Johann Meidl”; alsó sarkában: „Johann Gottlib Rack”; B oldalon: fölül jobb oldalon: „Simon Höninger / Als Zechmeister”. A B oldali zászlókép jobb alsó sarkában található az évszám: „1793”. A zászlóképek alakjai emlékeztetnek az 1782-es molnár és patkolókovács céhzászló figuráira (lásd 150. és 151.). Az A oldali zászlóképen látható a céhpatrónus, Szent Orbán pápa előírásos pápai öltözetben és felszereléssel (tiara, hármas keresztes pásztorbot). A fehér szakállú védőszent képét a mellette ábrázolt, hatalmas szőlőfürtöt tartó barokk angyalfigura azonosítja és jelenetté gazdagítja. Az ikonográfiai minták általános használata következtében — vagy a festő azonossága miatt — erős hasonlóságot mutat az említett zászlóképpel (lásd 150.), de felfedezhető rokonság a Kleedorfer által jelzett nádorvárosi polgárház mennyezetképének télallegóriáján szereplő szakállas aggastyánnal is. (Stengl 1932, 232–233.) A B oldali zászlóképen a felhők közt trónoló Madonna a jellegzetes ikonográfiai beállításában látható, karjában a gyermek Jézus tipikus barokk puttóra emlékeztet, és a molnárok céhzászlójának monstranciája mellett ábrázolt angyalokra hasonlít.

[4]

A győri kádárcéh tányérja 1702.png

A győri kádárcéh tányérja, 1702, Xántus János Múzeum, Győr

Leírás

Fehér ónmázas habán kerámiatányér. Szélén sárga szalagdísszel átkötött, két zöld ág között színes kádárjelvények (alul hordó, felül nyitott szárú íves körző, középen keresztben abroncsfeszítő és kádárbárd), mellette két oldalt a „G / T” monogram, alatta az „1702”-es évszám jelenik meg.

[5]

Győri kádárlegények társládája 1645.png

A győri kádárlegények társládája, 1645, Xántus János Múzeum, Győr

Leírás

A ládára jellemző a koncentrikus előlapszerkesztés, valamint az előlap közepén és az oldallapokon levő tört oldalú keretbetét. Az előlap címerpajzsán a mesterség szerszámait a következő rendben ábrázolták: középen szétnyitott körző, szárai között hordóval, balra abroncsfeszítő, jobbra kádárbárd, alul bunkó. A címer mellett pedig a négy sarokban a készítés évének számjegyei: „1 6 / 4 5”. A láda esztergályozott — a lábazathoz illő apró — lábakon áll. Ennek ellenére rejtekhely kiképzése feltételezhető. A lábazat oldalában levő reteszes zár nyitása után a ládatest felső része a lábazaton eltolható, miáltal a lábazatban levő rekesz hozzáférhető lesz. Zárszerkezete a fedél belső lapján foglal helyet; oldalt nyitott, háromkaréjos lemezzel fedett reteszes mechanizmus. A fogantyúk az oldallapokon elhelyezett, oválisán hajlított, középen megvastagodó taggal díszített vasak, alaplemezük csúcsán álló négyzetbe foglalható csillagszerű idomok. 1966-ban Tóth Jenő győri asztalos újította fel, eközben a „festéket eltávolította, javította és fényezte”. (XJM Helytörténeti leltárkönyv, 53.1.1.–56.65.13.)

[6]

  • Irodalom:

A céh címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:


Győrszigeti kádár-, bognár- és kovácsmesterek[szerkesztés]

Győrszigeti kádár-, bognár- és kovácsmesterek pecsétje 19. sz.png

A győrszigeti kádár-, bognár- és kovácsmesterek pecsétje, 19. sz., Xántus János Múzeum, Győr

Leírás

A tipárium sárgarézből készült, nyele élein vágott négyzetes hasáb, alul gyűrűzéssel illeszkedik a pecséttalphoz, melynek sík lapjára a pecsétképet vésték. Az ovális lapon a rovátkolt keret alatt német nyelvű pecsétszöveg nevezi meg a szakmai társulást: „INSI(e)G(el). DER. BINDER. WAGNER. SCHMIDT. IN. SIGERT”. A belső pecsétmezőben koronával és fűzérdísszel ékesített két ovális pajzsban a kádárok szokott hordós címere szerepel körzővel, abroncsverővel, valamint a bognárok jellegzetes címere a kocsikerék fölé helyezett faragóbárddal. A társult kovácsmesterek címere ,,sisakdíszként”, a koronába állított, csőrében patkót tartó struccmadár alakjában jelenik meg. A vegyes céhnek csupán 1814-es céhlevele ismert, de a múzeum birtokában van 1808. évi ládájuk (lásd 100.) is, a pecsét címerképéhez nagyon hasonló mesterségjelvényekkel díszítve. (XJM céh. 53.13.31)

[7]

  • Irodalom:

A céh címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:


Herendi egyesült kovács-, bognár-, pintér-, csutorás-, kapcás- és festőcéh[szerkesztés]

Herendi egyesült kovács-, bognár-, pintér-, csutorás-, kapcás- és festőcéh 1847.png

A herendi egyesült kovács-, bognár-, pintér-, csutorás-, kapcás- és festőcéh pecsétnyomója 1847-ből

A herendi mesteremberek 1847. évi céhpecsétje a kisebb falvakban értelemszerűen kialakult egyesített, úgynevezett vegyes céhekre jellemzően hat, teljesen különböző iparágat képvisel. A hét mezőre osztott címerpajzsban a kovács, bognár, pintér, csutorás (asztalos), kapcás (csizmadia?) és kelmefestő ipar jelvényei láthatók (253. kép). (209. lap)

Nagybákay Péter: Veszprémi és Veszprém megyei céhpecsétnyomók. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (1963.) 185-219.

[8] [9]

  • Irodalom:

A céh címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:


Pécsi kádárcéh[szerkesztés]

Pécsi kádárcéh 1714.jpg

A pécsi kádárcéh pecsétje 1714 A kádárcéh pecsétjének alakja kör, anyaga viasz, színe vörös, átmérője 3,1 cm. A körirat német nyelvű, a betűk összemosódtak, a pecsét széle sok helyütt letöredezett, ezért csak néhány szó olvasható. A pecsétmezőben tojásdad alakú pajzs helyezkedik el, oldaláról barokkos virágszerű díszítések futnak. A pajzsban a kádárokra jellemző termék és három munkaeszköz látható, mégpedig hordó, fölötte íves fakörző, balról kádár fabunkó, jobbról kádárszekerce. A pajzson kívül, a pecsétkép jobb felső és bal alsó oldalán egy-egy szőlőfürt jelenik meg. Pajzs tetején egy szent, fején papi süveggel, alakján palásttal, bal kezében jogarral, jobb kezében virággal. Valószínű Szent István, aki itt nemcsak a vallásosságot, hanem az uralkodót is jelképezi. A pecsétkép bal oldalán az 1714-es keletkezési évszám olvasható.

Dr. Erdődy Gyula: NÉHÁNY PÉCSI CÉHPECSÉT A 18. SZÁZADBAN. II. rész. In: Baranya História.

Sorozatszerkesztő Dr. Erdődy Gyula

[10]

  • Irodalom:

A céh címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:


Veszprémi kádárcéh[szerkesztés]

Veszprémi kádárcéh pecsétnyomója 1767.png

A veszprémi kádárcéh pecsétnyomója 1767-ből

A veszprémi pintércéh rézpecsétnyomóján két oroszlán által tartott koronás címerpajzsban hordó fölött állítható, íves fakörző látható, jobbról kádár-fabunkó, balról kádárszekerce(?). Az évszám nehezen kivehető, valószínűleg 1767 (243. kép). (207. lap)

Nagybákay Péter: Veszprémi és Veszprém megyei céhpecsétnyomók. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (1963.) 185-219.

[11] [12]

  • Irodalom:

A céh címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:


F. M. kádármester[szerkesztés]

F. M. kádármester pecsétje 19. sz..png

F. M. kádármester pecsétje, 19. sz., Xántus János Múzeum, Győr

Leírás

Nyolcszög alapú hasáb szárra erősített, réz nyomólap. A kádárok hordós jelvényét ábrázolja a pecsétkép, melynek abroncsait a címertartó oroszlánok döngölik. A hordó fölött nyitott szárú íves körző, oldalt a tulajdonos monogramja: „F. M.”. A monogram feloldása még kutatásokat igényel.

[13]

  • Irodalom:

A céh címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

Rövidítések

Lásd még: