Címerhatározó/Jung címer

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Jung családok címerével foglalkozik.


Jung Albert verdejegye 1476-85.png [Jung Albert verdejegye Hunyadi Mátyás aranypénzén, 1476-85]

"Az n–címerpajzsban három kagyló verdejegyű UG K15-4 változat Jung Albert nagybányai verete, amelyet a korábbi kutatás 1485 körülre, az újabb 1476–1485 közé keltez.25 [25: Soós Ferenc: A magyar fémpénzek feliratai és címerei. Bp., 2014.2 (Első kiadás: 1998.) 48.]

A Jung család selmecbányai eredetű volt, egyes (budai) tagjait Edlasperger, illetve Juncker, besztercebányai tagjait viszont Schwemgrättel néven is említik a korabeli források. A Jung család tagjai évtizedeken keresztül üzemeltették a besztercebányai rézbányák jelentős részét. Jung Albert édesapja, Jung Péter körmöci, majd budai kamaraispán volt. Jung Albert tevékenysége több pénzverdében is nyomon követhető: írott források csak nagybányai kamaraispánként említik, mesterjegye (családi címere) azonban nemcsak nagybányai vereteken, hanem nagyszebeni aranyforintokon is szerepel. Folyamatos nagybányai működését nemcsak a verdejegyek igazolják, hanem egy másik adat is: 1482-ben a király parancsára a nagybányai cementezőműben 100 aranyforintot fizettek ki neki a nagybányai kastély épületeire. 1491-ben a besztercebányai Kolman-féle bányaművek örökösödési ügye kapcsán tűnik fel ismét Jung Albert neve. Kolman János halála után ugyanis annak özvegye, Margit, fivére, Jung Albert javára végrendelkezett. Az özvegy halálát követően Jung Albert nemcsak az özvegyére, hanem a Kolman-hagyaték többi részére is igényt támasztott, és erőszakkal birtokba is vette azokat. Rövid birtoklása során teljesen elhanyagolta a művelést, és gyorsan értékesítette a meglévő készleteket és a felszerelést. Beatrix királyné közbenjárására visszahelyezték a bányák birtokába Kolman János másik két örökösét, Jung Jakabot (Kolman Jánosné első házasságából származó fiát) és Tylman Miklóst, akik az erőszakos birtokfoglalás előtt irányították az egykor jól jövedelmező vállalatot. A csődhelyzetből a Thurzóktól fölvett tetemes összegű kölcsönökkel igyekeztek menekülni (vélhetőleg Jung Albert egyes besztercebányai polgárok felé fennálló 3000 aranyforintnyi tartozása is a vállalatot terhelte), végül pedig önként lemondtak a bányaművelésről. Jung Albert és Jung Jakab a vállalathoz fűződő jogigényüket Szatmári Ferencre ruházták, akinek testvérétől, György királyi titkártól azt Thurzó János vette meg mintegy 1900 aranyforintért.26 A változat korabeli magyarországi leletekben is felbukkan, így Lepavina, Mohács és Rigyác leleteiben is. [26: Jung Albert működéséhez (további irodalommal): Gyöngyössy M.: Pénzgazdálkodás és monetáris politika a késő középkori Magyarországon. (Doktori mestermunkák.) Bp., 2003. 261–264. Okleveles említései: Horváth T. A.–Huszár L.: Kamaragrófok a középkorban. Numizmatikai Közlöny, 54–55 (1955–1956). 30.; Soós F.: A középkori Magyarország gazdasági- és pénzügyigazgatási tisztségviselői. Numizmatikai Közlöny, 112–113 (2013–2014) 103.] (...)

Jung Albert verdejegye 1468-69.png [Jung Albert verdejegye Hunyadi Mátyás aranypénzén, 1468-69]

A h–címerpajzsban három kagyló verdejegyű UG K5-6 változat a már említett Jung Albert nagyszebeni verete, amelyet a korábbi kutatás 1468–1470 közé, az újabb 1468–1469-re keltez. Ilyen verdejegyű aranyforint a zágrábi leletben is volt." (Gyöngyössy Turul 2016/2. 46-47.)

  • Irodalom:

Gyöngyössy Márton: 'Egy kora újkori katalán éremlelet középkori magyar aranyforintjai nyomában Numizmatikai, prozopográfiai, genealógiai és gazdaságtörténeti elemzés. Turul, 2016/2. 46-47. [41-55.]

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

Rövidítések

Lásd még:

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs