Címerhatározó/Joannovics címer
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Joannovics családok címerével foglalkozik.
dulleoi Joannovics[szerkesztés]
.jpg)
Joannovits Pál temesvári kereskedő 1801. szept. 25-én kelt címeres levél által nemesíttetett meg; s nemeslevele Krassó megyében 1802-ki ápril. 6-án hirdettetett ki. Címere vízszintesen kétfelé osztott pajzs, úgy hogy a pajzs tetejét egy harmadik háromszögű fehér osztály foglalja el,* melyben két kinyúló meztelen kar koronát tart. A jobboldali kék udvarban ezüsthorgony áll, a baloldali vörös mezőben arany eb ágaskodik. A pajzsfölötti sisak koronájából szintén ily arany eb nyúlik ki, első lábaival ezüsthorgonyt tartva, mely nyakába láncra van kötve. Foszladék jobbról ezüst-kék, balról ezüst-vörös. E család bírja Krassó megyében Dulleo helységet. Joannovits András 1845-ben Krassó megye házi főpénztárnoka.
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
poganyesti Joannovics[szerkesztés]
Krassó-Szörény vármegyéből származik. Illés neje Sekullich Milicza, gyermekei István, András, Vaszzil, Eufemia és Ekattarina 1834 nov. 6-án nyertek címeres nemeslevelet. András 1845-ben Brassó vármegye főpénztárosa volt. Fia Mihály (†1882) Temesvárott telepedett le. Fiai: Milán, Szilárd és Sándor.
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
szabadfalvi Joannovics[szerkesztés]
Döme temesvári kir. ítélőtáblai bíró 1907 dec. hó 18-án fiaival, Jenővel és Emillel együtt magyar nemességet nyert. Címer: kékben zöld halmon egy aranykötésű és vágású „Corpus Juris” fekete felírású könyv, rajta egy szemközt álló, természetes színű barna bagoly. A pajzs felső jobb sarkában egy hatágú arany csillag, a balban pedig növekedő ezüst félhold. Sisakdísz: vörös nyelvét öltő, baljában két serpenyős arany mérleget, jobbjában aranymarkolatú egyenes kardot tartó, jobbra fordult arany oroszlán növekvően. Takarók: vörös-arany, kékezüst.
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
szentandrási Joannovics[szerkesztés]
A család a XVIII. század második felében Montenegróból származott be és Temes vármegyében telepedett le. Tagjai közül számosan magas papi méltóságokat viseltek a gör.-kel. szerb egyházban. György, temesvári főesperes, nagy föld- és pénzalapítványokat tett az egyház javára, saját költségén építtette a mehalai szerb templomot, melyben a főoltár alatt van eltemetve. Fia, Szilárd, az országos főpénztár első főpénztárosa (†1860). Ennek fia, Emil, 1861-ben Temes vármegyei esküdt, majd szolgabíró. †1870-ben. Ennek fia, Sándor, Temes vármegye főszolgabirája, főjegyzője, alispánja, utóbb Temes vármegye és Temesvár szab. kir. város főispánja, ki 1888-ban nőül vette Tiszabeői Hellebronth János Heves megyei nagybirtokos, 1848-iki honvéd huszárszázados leányát: Laurát. Gyermekeik: Judith, Kakati Bakos Géza dr. pestmegyei birtokos, tb. főszolgabíró, tart. huszárhadnagy neje; Emil tb. szolgabíró és Eszter. Címer: kékben hármas zöld halmon veres nyelvét kiöltő arany oroszlán, mindkét első lábában a pajzs jobboldala felé lobogó kétcsücskű ezüst zászlót tartva. Sisakdísz: a pajzsbeli ezüst zászlót tartó oroszlán növekvően. Takaró: mindkét oldalon kék-arany. A pajzs alatt elhúzódó kék szalagon lapidaris aranybetűkkel írva: „nec dextra, nec sinistra, sed semper praecede”.
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Lásd még: