Címerhatározó/Ibrány címere

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként Ibrány város címerével foglalkozik.


Ibrany.jpg

Ibrány város

(Szabolcs-Szatmár-Bereg megye)

Ibrány város a Szabolcs megyei Rétköz nyugati részén.

Címere álló, csücsköstalpú pajzs kék mezejében jobbról aranyló gabonakéve lebeg, balról arany jászkeszeg (Leuciscus idus) hátuszonyával balra úszik felfelé.

A pajzs felső élén fekete bélésű ezüst csőrsisak fordul enyhén jobbra, a sisakdísz részben takarásban lévő, jobbra néző és jobb felé ugró arany szarvas.

A foszlányok: vörös és arany.

Ibrány hagyományos jelképeihez erősen ragaszkodó helység, amennyiben ti. címerképe az 1695-ből adatolt, első ismert pecsétjének ábráira vezethető vissza. Az akkori pecsét jobb oldalán ugyan hatlevelű, leveleivel egy buzogányt közrefogó sástő szerepelt, amelyet később váltott fel egy hozzá hasonló gabonakéve. Ez a változtatás - akár tudatos volt, akár elnézésen alapult is - mindenképpen indokolt volt, hiszen már a 16. századi lajstromokban, összeírásokban szereplő lakosok főképp búzát és árpát termeltek.

És ott szerepelt a pecséten a felfelé úszó hal is fémjelezve, hogy a Rétközben, a Tisza mellékén évezred óta fontos kiegészítő foglalkozás volt a halászat, a 19. században pedig már több "gyalmos társaság" működött Ibrányban 30-40 halászt foglalkoztatva. Az 1908-ban vésett új pecsét már egészében a mai címer pajzsát mintázza.

A címerpajzsra helyezett csőrsisak jellegében kifejezi egyrészt, hogy Ibrány a középkorban már népes, (1322-től biztosan) egyházas hely volt (ma használatos plébániatemplomát 1910-ben emelték), másrészt a helybéli nemes birtokosoknak állít emléket (a 16. században hét nemescsalád is élt itt), harmadrészt a település nemes lelkű hőseinek emlékét - a végvári vitézekét, hajdúkét, 1848/49. félszáznál több nemzetőréét, a két nagy világégés hősi halottaiét és áldozataiét - idézi.

A sisakdíszként megjelenő (részben takarásban lévő), jobbra szökellő aranyszarvas az Árpád-kori Pécz nemzetségből kivált, nemes Ibrány-család címeréből átemelt motívum, amely egyben a település nevére is utal.

A helység elnevezése hazánkban a 11-12. században dívó magyar névadási gyakorlat szerint történt, puszta személynévi eredetű: az Ibrahim név szabályosan rövidült és módosult alakja. Ez a személynév, a biblikus Ábrahám név iszlamizált változata, akkoriban hazánkban igen gyakori lehetett, ugyanis nagyon sok, etnikailag nehezen meghatározható (magrebi, kvarezmi, besenyő, volgai bolgár stb.) mohamedán élt itt az idő tájt. Kálmán király (1095-1116) külön intézkedett kemény törvényekkel beolvasztásuk érdekében. A 12. század közepén néhány évig (1150-1153) itt élő mohamedán hittudós, Abu Hámid al-Ándaluzi al-Gárnati arról tudósít, hogy saját vezéreik (emírek) alatt élnek és péntekenként közel tízezer helyen prédikálnak nekik. Gazdasági erejüket és befolyásukat a királyi udvarnál az mutatja, külön törvényt kellett a keresztény előkelőknek az Aranybulla kiadásakor kérni, hogy ne közülük kerüljenek ki a pénzváltó és sókamarák ispánjai, és vámosok se lehessenek. Valószínűsíthető tehát, hogy Ibrány ekkoriban (11-12. század) egy izmaelita férfiúról, aki talán pénzverő vagy kamarabérlő volt, nyerte nevét, s megőrizte azt közel egy évezreden át.

A foszlányok aranya hangsúlyozza, hogy az itt tulajdont szerzett és hosszú időn át birtokló családok szinte kivétel nélkül a királyért küzdve Károly Róbert uralma idején (1308-1342) emelkedtek fel, lakosai is mindig törvénytisztelő emberek voltak, ugyanakkor vöröse arra céloz, hogy az itt élőket mindig is jellemezte egyfajta forradalmi lendület, amely igazságérzetükből, hazaszeretetükből, tisztes önbecsülésükből táplálkozott.

Bizonyos, hogy Ibrány polgárai jelképeikben felidézett múltjukból erőt merítenek boldogabb jövőjük közös építéséhez. [1]

  • Irodalom:

A város címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[2]

Rövidítések

Lásd még: