Címerhatározó/Hunyor címer

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Hunyor családok címerével foglalkozik.


Hunyor 1625[szerkesztés]

Hunyor. Ez a család első izben 1625-ben kapott nemességet Bethlen Gábortól Hunyor Tamásban és fiaiban. Két évvel később II. Ferdinánd ad czimerlevelet ugyancsak Hunyor Tamásnak és fiainak. Harmadizben Hunyor András kap I. Lipóttól czimert és nemességet. A család Korláton és Vizsolyban volt birtokos.

Czímere: kék mezőben zöld alapon egészen veresbe öltözött férfi, hosszuszáru arany csizmában, prémes vörös kucsmában, arany övvel, emelt jobbjában szőllőfürtöt tartva, balját csipőjére téve. Sisakdísz: három buzakalász. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst.[1]

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:


Hunyor 1698[szerkesztés]

Zemplén vármegyéből származik és idővel Abaúj és Szatmár vármegyékben is elterjedt. H. András 1698-ban kapott czímeres nemeslevelet I. Lipóttól, melyet Abaújban: Gönczön 1699-ben hirdettek ki. Tagjai közül János a múlt század elején Zemplén vármegyei főszolgabíró. - II. János (megh. 1845.) főszolgabíró. - Sándor volt törvényszéki bíró, jelenleg ny. törvényszéki elnök Budapesten. - Ödön szatmári törvényszéki bíró. - Béla, az egri főkáptalan főszámvevője. - László, kir. aljárásbíró Nemesócsán. - Sándor, királyhelmeczi ügyvéd.[2]

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

Rövidítések

Lásd még:

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs