Címerhatározó/Hadik címer

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Hadik család címerével foglalkozik.


futaki Hadik[szerkesztés]

Futaki Hadik.JPG

Futaki Hadik Mihály 1720. november 6., Bécs III. Károly nemesség megerősítése és címer általa: felesége Franciska, fia András

P 307 Hadik-Barkóczy cs. lt. IV/3

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[1]

Hadik gróf[szerkesztés]

Hadik András grófi diplomája 1763. május 20, Bécs
Hadik András grófi címerének díszkötése

Hadik András.JPG Hadik András grófi címere 1763.png

Hadik András 1763. május 20., Bécs Mária Terézia grófi rang és címer általa: felesége Lichnovszky Mária Franciska Borbála, gyermekei János, József, Károly András, Mária Karolina Friderika, Mária Anna, Mária Franciska, Mária Jozefa, Mária Antónia

P 307 Hadik - Barkóczy lt. I/25

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

1763. május 20-án Bécsben kelt oklevelében Mária Terézia Hadik Andrásnak és általa gyermekeinek is magyar grófi címet adományozott. A grófi rang elnyerésével a család a főnemesek közé emelkedett.

A Turóc vármegyéből származó Hadik családról a XVI. századtól vannak forrásaink. A kisnemes családokra jellemző módon a Hadik család fiúgyermekei közül is sokan választották a papi, illetve katonai hivatást. A család 1733. évi nemességvizsgálata során több tanú arról számolt be, hogy Hadik Mihály „ugyan Nyitrai véghelybeli katonáknak zászlótartójok volt, és Baáb nevű helységnél ugyan török által elveszett, annak pedig testvére, Hadik István volt, az is nyitrai véghelyben katonáskodott és hasonlóképpen nyitrai török kapu előtt, ugyan török által elveszett.”

A Hadik család alapítója, Hadik Mihály maga is katona volt, s a Nádasdy ezred kapitányaként katonai érdemeire és hűségére való tekintettel 1720-ban III. Károly magyar király adománylevelében régi nemességét megerősítve részére és általa feleségének, Hardy Franciskának és fiának, Andrásnak címert adományozott. A címereslevél kihirdetésére 1722-ben Zala vármegyében került sort, ahol feltehetőleg kisebb birtoka volt a családnak. A fent említett Hadik Mihály és Hardy Franciska házasságából Júlia és Franciska leánygyermekek után 1710-ben született fiuk, akinek az András nevet adták.

Pontos születési helye nem ismert, Esztergomot, illetve Kőszeget teszik szülővárosává. Ez utóbbit látszik erősíteni az a tény, hogy iskoláit Kőszegen a jezsuita gimnáziumban végezte, amit a papi pályára készülve a kassai jezsuita szemináriumban folytatott. Hogy 1730-ban katonának állt és nem a lelki, szellemi elfoglaltsággal járó hivatást választotta, nagy szerepe lehetett atyja rábeszélésének, aki vérbeli katonaként észrevette a benne szunnyadó hadi virtust, és nem szívesen látta volna egyetlen fiát papi öltözékben. Jó volt az atyai megérzés, ezt igazolják fia későbbi dicső haditettei. Hadik Mihály az 1732-ben kelt testamentumában így ír és rendelkezik: „Hadik András fiamnak már anticipáltam, hogy zászlótartóságra segítettem egy helyre és más helyekre. Az pej ló és lovakra való szerszámok, az egész fegyverem legyen a fiamé”.

A fényes karrier első állomása a Ghillányi-huszárezred, majd ezt követte a Dessewffy-ezred, amellyel a lengyel örökösödési háború Rajna-menti hadműveleteiben vett részt. Itt szerzett érdemeire való tekintettel 1734-ben kapitánnyá léptették elő. Az osztrák-török háború több csatájában is kitüntette magát. 1741-től már mint a Beleznay huszárezred tisztje harcolt az osztrák-örökösödési (1740-1748) háborúban, amely III. Károly halála után a Habsburgok nőági trónutódlása miatt folyt. Gyorsan haladt a ranglétrán, 1744-ben már ezredes, 1747-ben pedig tábornok. 1752-ben lett a pályáját elindító Ghillányi huszárezred tulajdonosa.

A Mária Terézia és II. Frigyes porosz király között Szilézia birtoklásáért folytatott hétéves háborúban (1756-1763) is tevékenyen részt vett. Különösen a kolini ütközet során tűnt ki, bravúros haditaktikája, csapataival végrehajtott huszárcsínyei, melyek közül Berlin 1757. évi megsarcoltatása a leghíresebb, újabb sikereket és elismerést hoztak számára. Az uralkodónő a kolini győzelem emlékére alapított Mária Terézia-rend nagykeresztjével jutalmazta meg.

Békeidőben a haderőreform és hadsereg korszerűsítésének kérdései foglalkoztatták. A győzelem biztos zálogának tartotta a hadtáp biztosítását, a hírszerzés és felderítés megszervezését. A hadijog és hadviselés írott és íratlan szabályait úriemberként betartotta, és beosztottjaival is betartatta.

Családi élete is példás volt. 1742-ben lépett frigyre a lengyel származású Lichnovsky Mária Franciska grófnővel. Házasságukból hat leány és három fiú született. 1763. május 20-án Bécsben kelt oklevelében Mária Terézia Hadik Andrásnak és általa fiai, János József, Károly András, valamint leányai Mária Karolina Friderika, Mária Anna, Mária, Franciska, Mária Jozefa és Mária Antónia részére magyar grófi címet adományozott. A grófi rang elnyerésével a család a magyarországi főnemesek közé emelkedett.

A bordó bársony kötésű, 24 beírt pergamen lapból álló, latin nyelvű grófi diploma a magyar oklevélkiadás gyakorlatát követi ugyan, címerének megjelenítése azonban ennek a korszaknak igazi remekművévé teszi. Maga a grófi címer egy négyelt pajzs szívpajzzsal, ebben az ősi címer látható, amelyben fekete mezőben, jobb mellső mancsában kivont kardot, szájában levágott törökfejet hajánál fogva tartó, arany koronán ágaskodó oroszlán látszik; az első vörös mezőben alulról kinőtt, egymással összefonódott, és két oldalra hajlott két zöldellő szőlőtő, amelyekről egy-egy arany gerezd csüng alá; a második kék mezőben faragott kövekből rakott fehér vártorony, nyitott kapuval, tetején oromzattal; a harmadik kék mezőben könyöklő páncélos kar zöld babérágat tart; a negyedik arany mezőben vörössel koronázott és fegyverzett fekete kétfejű sas. A pajzsot grófi korona fedi, amelyen négy nyitott rostélyú sisak áll koronával díszítve; sisakdíszek: az első páncélos kar babérággal, a második kiterjesztett szárnyú, kétfejű fekete sas, a harmadik szőlőtőke, a negyedik fehér vártorony; takaró: kék-ezüst. A pajzsot kétfelől két arany oroszlán tartja. A címerpaláston a magyar, cseh és dalmát címerek foglalnak helyet. A barokk stílusjegyeit magán viselő oklevél címerfestője mintegy a térben kívánta elhelyezni alkotását. A padlózatra helyezett tárgyak, zászlók, dobok, ágyú, ágyúgolyó, katonai pajzs és sisak a címerszerző foglalkozását sejteti, a központi helyre festett Mária Terézia–rendi kitüntetéssel pedig hangsúlyozni kívánja a tulajdonos büszkeségét.

Az oklevélkiadási gyakorlatnak megfelelően az első oldalak a kiváltságot adományozó uralkodó nevét, az uralma alá tartozó tartományokat tartalmazzák különösen díszes keretbe foglalva, arany színű festékkel írva. Majd ezt követi az adományozott személy megnevezése és érdemeinek felsorolása, amely, tekintve Hadik András pályafutását és katonai sikereit, kissé hosszúra nyúlt. A többi megadományozott személy nevének felsorolásával és a részletes címerleírással folytatódik az oklevél, amely a kiadásra vonatkozó információkkal, a méltóságsorral, aláírásokkal fejeződik be. A diploma hitelességét Mária Terézia aranyozott fémtokba foglalt nagyobb titkos pecsétje tanúsítja.

Természetesen a grófi cím megszerzésével nem fejeződött be karrierje és nem ért véget az elismerések sorozata. Volt Buda kormányzója, Erdély katonai parancsnoka, az Udvari Haditanács elnöke, Bács vármegye főispánja, 79 évesen a török ellen harcoló csapatok főparancsnoka. Megkapta a futaki uradalmat, a futaki előnevet és a birodalmi grófi rangot. Tevékeny és hosszú életét 1790. március 12-én fejezte be Bécsben . A családi sírboltban, Futakon temették el.

Az eredeti oklevél a Hadik család iratanyagában P 307 1. doboz I/21. jelzet alatt található

A fotókat Czikkelyné Nagy Erika készítette.

(Künstlerné Virág Éva: Hadik András grófi diplomája [2])

Hadik-Barkóczy[szerkesztés]

A H. család Túrócz, a B. család pedig Zala vármegyéből származik. B. János, (szül. 1807, megh. 1872) kir. főudvari mester, v. b. t. t., kinek fiúsított leánya, Ilona grófnő, Hadik Béla ellentengernagy neje lett. Az ettől alapított hitbizomány haszonélvezőjének ő felsége megengedte, hogy a Hadik-Barkóczy kettős nevet viselhesse. A család Szatmár vármegyében Jánk vidékén birtokos. Bővebb ismertetését a Zemplén vármegyét tárgyaló kötetben közöltük.[3]

Külső hivatkozások:

[4]

Rövidítések

Lásd még: