Címerhatározó/Hódmezővásárhely címere
Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként Hómezővásárhely címerével foglalkozik.
Á VÁROS PECSÉTJEI 1617.
A kancelláriában Magyarország térképét is kifüggesztették, de a földesúri család címerét mellőzték. Az árvagyám, kapitány, szekérmester és a cselédek szobáiban általán véve egy-egy asztal, fali fogas, almáriom, egy szék vagy fenyő pad volt található, itt-ott 1—2 nyoszolya is. Minden szegényes és a nyomoruságig egyszerű. A vállalati árak alacsonysága azt sejteti, hogy Nesser tervét a kivitelnél megcsonkították, a minthogy az építés után csakhamar mutatkozott is a szükség, hogy a helyiségek számát szaporítani kellene. Nem valószínű, hogy a városnak már a török világ elölt külön pecsétje és címere lett volna, mert az időben az ilyen községeknek úgyszólva semmi önállóságuk sem volt s a községek földesuraik nemesi címerét használták akkor is, mikor a maguk ügyeikben intézkedtek, ép' úgy, mint a megyék az alispánokét és a szolgabirákét. A város legrégibb pecsétje, mely fennmaradt, 1617. dec. 3-ról való, arra a panaszlevélre nyomva, melyben a vásárhelyiek a pozsonyi kamra »nagyságos urak előtt a csanádi püspök és Bercsényi Imre által rajtok ejtett sérelmeket sorolják fel.11 [Gyárfás, Jászkunok tört. I. 64. II. 257.] Körirata, mint a mellékelt rajz mutatja, ez : HOD : VÁSÁRHELY PESTEM: PETÖR. A pajzson szép, tiszta metszésben első helyen csillag, aztán fogyó hold sarlója látható, olyan jelvények, melyeket a régi Cumánia s a későbbi Nagy-Kunság,12 [Szalay—Baróthy, Magyarorsz. tört. II. 257.] az Árpádok, Hunyadi Mátyás13 [Siebmacher gyűjteményében (Wappenbuch d. Ung.] s későbbi korban is igen sok család címerében fel lehetett találni.14 [A gr. Károlyi nemzetség bpesti Urában.]
ÉS 1665-BŐL. A CÍMER JELVÉNYEI.
Az után 1665-ig nem találkozunk városunk pecsétjével. Ekkor fordul az elő a bírák azon levelén, melyet Wesselényi nádorhoz a végbeliek garázdálkodása tárgyaban intéztek a következő hibás körirattal: »HOD.VASARHELI . PETSETI : PETÖR« A pajzson a csillag és holdsarló alatt most már páncélos kart látunk, mely három szál liliomot tart.i Az ostyába nyomott s Adels.) több mint száz ilyea címer vau (köztök a Balassa, Nagy-váthi, Gersei, Pethő [hold], Szentgyörgyi családok stb.)15 [Ex alatt írták Károlyi Sándornak a bírák egyebek közt 1720. jun. 30-diki levelöket is (a gr. Károlyi nemzetség bpesti Urában).] A vásárhelyiek eredeti levele az Orsz. lt., Wesselényi család levéltárában.
AZ 1680. ÉS 1702-DIKI PECSÉTEK
Meglehetősen ép pecsét szélessége 3 cm. Az újonnan beigtatott jelvények akkori földesuraink címereinek egyikében sem találhatók fel, bár egyéb nemzetségekében (Boronkay, Újhelyi, Szerdahelyi, Ajtay, Hasságy, Kende, Kovács, Dani, Szénási, stb) csillaggal, holdsarlóval, vagy ezek nélkül elég sűrűn fordul elő A harmadik pecsétet, mely a török világból fennmaradt, szintén az Országos levéltár őrizte meg az 1680-dik évből. Vörös viaszba van nyomva, de annyira összetöredezve és lelapítva, hogy rajta többé semmi jelvény és írás sem vehető ki.
Az újra telepítés után 1702. őszéről találkozunk az első pecséttel, azon levélre nyomva ostyába, melyben a bírák tiltakoznak a Német lovagrend itteni földesurasága ellen.16 [Palúgyaynál, Magyarorsz. legtij. leírása. IV. 505. (melyet Sós János kézirati műve is átvett. V. lt.)] Körirata: HüD MEZŐ VÁSÁRHELLYI PECSÉTH. Itt már a pajzs felső részében elől áll a fogyó hold-sarló, aztán pedig a nap képe.
AZ EGYHÁZMEGYE ÉS AZ Ó-TORONY PECSÉTEL
Alattok a balról jobbra hajló páncélos kar már nem liliomot, hanem három nyilat tart. Jobbról-balról a pajzs görbe szélén egy-egy darab foszlány, mely tollat vagy valami növény levelet is ábrázolhat, ámbár egyszerű árnyékolás is lehet/Metszése és szerke-tájon alakult békésiref. egyházmegye 1701-ben készült pecsétéhez, melyet Szalontai István akkori esperes metszetett. E címertől az 1714-ben felépült torony homlokzatán lévő városi címer abban különbözik, hogy utóbbik pajzsában a nap előtte áll a holdnak, még pedig a telő holdnak. Ama 28 mm. széles pecsét több évtizeden át használatban volt,17 [Századok, 1875. 63. (egy 1705-iki levél.)] de mellette egy kisebb, 26 milliméter széles, is volt alkalmazásban : HODMEZŐ VASARHELLYI PÉCSET : körirattal, melynél a tojásdad alakú pajzson, úgy mint a tornyon, már a nap kerül eleibe a holdsarlónak, a kar azonban a három nyíllal nem jobbra görbül, mint az előbbin, hanem balra.
_pecs%C3%A9tje.jpg)
A békési (most vásárhelyi lelkész)
A város címere az Ó-lornyon, 1713.
Ezt használták a bírák már az 1712-iki dézma-váltsági egyezség-levélen, de a XIX. század folyamán is a legfontosabb okiratok alatt. Ez volt az u. n. vas pecsét, mivelhogy a vékony rézlemezen metszett didié, egy egészen vasból készült pecsétnyomó van alá forrasztva, melynek felső vége a miatt le van lapítva és kunkorodva.
A TÖBBI PÉCSETEK.
Ezeken kívül ugyanez időszakról még három más pecséttel találkozunk. Egyike (3 cm. széles) H.M.VASARHELYI. PÉCSET. 1823. körirattal, rajta a nap (első helyen) és a telő hold, alattuk pedig a 3 nyilas páncélos kar bal felé görbülve; másika H.M.VÁSÁRHELYI.PÉCSET felirattal tojásdad alakú (22—26. cm. széles), egyebek közt egy 1799-diki korcsmabérleti szerződésen látható; a harmadik a legkisebbik (20—21 cm széles), mely már egy 1788-diki oklevélen, nemkülönben a plebánossal kötött 1805-diki szerződmény alatt is látható. Körirata : H.M.VASARHELYI * PECSET * A két utóbbi címerében minden azon módon van mint az elhelyezve, 1823-dikin.
Ez öt utolsó pecséten a címerbeli jelvényeknél és azok elhelyezésénél ingadozás már nem tapasztalható. E pecsétnyomók közül ez idő szerint már csak egy, a 148. sz. alatt ábrázolt vas pecsét, található meg a város levéltárában. Az 1702-diki elrendezéssel találkozunk az utolsó pecsétnyomónál, melynek szabálytalan alakú pajzsát ez a felirat köriül H.M.VASARHELYI. PETSET , — korra amazt valamivel megelőzi.
A mi a pecsétbeli rajzok jelentését illeti, erről hosszú elméleti fejtegetéseket és okoskodásokat lehetne írni, melyeket mellőzni kívánunk. Csupán Szőnyi Béniámin ide vonatkozó versét idézzük :
- »Egy kézben három nyíl, nap s félhold címerünk,
- Melyik király adta, nincs róla levelünk.
- Elég, hogy a felől ez is erős jelünk,
- Hogy királyhoz hív volt.
Ezen kívül Csók Mózes város jegyzője magyarázatát adjuk, mely így szól: »A nap és hold, mint a természetben rendes tenyésztetők, a lakosok rendes foglalatosságát, a szántást-vetést, gabonatermesztést, jószágtenyésztést, a kézbeni nyilak pedig a lakosoknak haza s király mellett áldozatra készségöket jelentik.«18 [B. Nyáry, Heraldika 83.] Meg kell azonban mégis említenünk, hogy a régi keresztyének nap alatt a Krisztust, hold alatt pedig az egyházat értették, hogy magyar őseink előtt az égitestek szentek voltak s a régiek az eskü és az átok szövegében Istenen kívül a napra, holdra, csillagokra is hitet tettek, mikor valamit fogadtak,18 [B. Nyáry, Heraldika 83.] hogy a mohácsi vészt követő századok alatt a nap a császár, a hold a török uralmát is jelentette, s hogy a nap és hold Erdély, a székelyek, Krassó-, Torontálmegyék és a Hajdu kerület címereiben,19 [Honiger, Aulae Turc. Descriptio, Basel 1577.] a török csapatok20 [Mika, Weisz Mihály 136. (szines képek.)] és landsknechtek zászlain,21 [Siebmachernél ilyet hamarjában 16-ot számláltam meg.] a Rákóczi és sok más nemesi család címerében,22 [A Podhorányiak címere Siebmachernél, 323. Lief.] és mint láttuk, a békési ref. egyházmegye pecsétében is helyet talált, utóbbikban azzal az eltéréssel, hogy a páncélos kar nyilak helyett könyvet tart.
ÉS EREDETE.
Teljesen egyezik címerünk a nyitramegyei ősi Podhorányi családéval, a mennyiben a nap, a hold és a három nyilat tartó kar ebben is előfordul, azzal a különbséggel, hogy itt a kar három ágú koronára könyököl s nyíllal maga is át van lőve.24 E családnak azonban semmi köze sem volt a városhoz, ha csak a Pottornyay családdal nem azonosítjuk, mely utóbbi régi földesurainkkal, a Szentiványaikkal, egy közös törzsből származott. Egyébként minthogy azok a jelvények egészen közönségesek voltak, a legkülönbözőbb nemű társaságok és egyének által használtattak s ezek választásánál és elhelyezésénél nálunk még a kimagya-rázhatatlan véletlennek is juthatott szerep : le kell mondanunk arról, hogy azoknak nagyobb jelentőséget, határozott értelmet és valami különös fontosságot tulajdonítsunk s inkább azt kell feltennünk, hogy azok használatára és változtatására a külső esetleges körülményeknek volt fő befolyásuk. Vagyis eleink attól fogva, hogy földesuraink őket elhagyták, azzal a szabadsággal éltek, a mellyel ma is minden ember élhet, hogy megalkották vagy megválasztották és megválogatták a címer jelvényeit saját tetszésök szerint a nélkül, hogy erre nézve bárkitől engedélyt vagy levelet kértek volna. Királyi levélre vagy adományozásra különösen nem gondolhatunk, mert a király címert csupán nemeseknek, vagy megnemesített jobbágyoknak ajándékozhatott.
A RÉGI PECSÉTNYOMÓK ELENYÉSZÉSE ÉS HASZNÁLATA.
A városházi leltárak az 1803. és 1811-diki tisztújításkor említik a kassza-házban lévő pecsétnyomókat, vasból pecsét, hamis pecsét és az új rézpecsét nevűeket, 1—1 darab. Az 1814. és 1817. novemberi leltározások a vas pecsétet hiányzónak tüntetik fel. A későbbi leltározások pedig a kassza-házban az új réz pecsétet nem említik, hanem csak az ezüstös város pecsétjét és a hamis réz pecsétet, a másik réz pecsétet pedig a külső írószoba vagy kancellária szerelvényei közt sorolják fel.23 [A leltárak 3. b. cs. 16. sz. Esküdtbírói inventariu-mok 1823—1849. ilyen nevek alatt: Nagy vasnyelü pecsét 2 drb, kis pecsét 1 drb, hamis kis pecsét 1 drb (mely utóbbiakat a kisbirák használták). A borbíró a maga pecsétnyomóját 1716-ban szerzetté 51 kr.-ért. (Rvi. A. 3. 17.) A nagy tűzvész után, 1831. óta, pedig már 2 hamis pecsét volt használatban.] A pecsétnyomók egyébként használatkor vándoroltak egyik hivatali szobából a másikba. A pecséteket pedig nemcsak a levelezésnél s okiratok készítésénél, hanem a lakosok megidézésénél is használták az elöljárók, akképen, hogy a jelentkező ügyfél a bíráktól pecsétet vitt annak a másik félnek "megidézése végett, kivel valami ügye s baja volt. A pecsét láttára mindenki tartozott a városházán megjelenni, vagyis »a város pecsétjét megbecsülni«. Az ez ellen vétőket rendszerint 12 pálcával rótták meg.
- Irodalom:
Szeremlei Samu: Hódmezővásárhely története. V. KÖTET, A KÖZMIVELŐDÉS TÖRTÉNETE 1526-1848. MÁSODIK RÉSZ. Hódmezővásárhely, 1913. (reprint: Tótkomlós, 2001.)[2]
- Külső hivatkozások:
Lásd még: