Címerhatározó/Görgey címer

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Görgey család címerével foglalkozik.


görgői és toporczi Görgey[szerkesztés]

Görgői és topporczi Görgey cimer.jpgGorgey-cimer dka.png

Görgey-család. Szepes vármegye radikális nemes családjai közé tartozik. Ősének azon Arnoldot tartja, akinek fia, Jordán, 1240 körül IV. Bélától a mai Toporc helyén telepítés céljából erdőterületet kapott. Talán az erdőirtást jelképezi a családnak cimerében a fát gyökerestől kitépő ember. Jordánnak fia, Illés, 1278. IV. Lászlótól - évenkinti 1 arany forint fizetésére kötelezve - adományul nyerte Görgőt. Ezen adományok után viseli a család a gőrgői és toporci előnevet.

A család a Berzeviczekkel és Máriássyakkal együtt Szepes vármegye történetében kiváló szerepet játszott. Sok tagját említik okmányaink a «comes» jelzővel. Wagner Arnoldot Szepes vármegye főispánjai közt említi 1240 körül. 1241. G. Jordán, a szepesi szászok comese, a betörő tatárok elől a Szepesség lakóit a maig «Lapis refugii»-nak nevezett sziklás fensikra gyüjtötte össze. A fensikot megerősítve és vitézül megvédelmezve, megmentette népét az elpusztulástól. 1270. egy Arnold, mint a szepesi szászok comese szerepel. Ugyanezen méltóságot viselte 1312. és azután több éven át István, aki Róbert Károly oldalánál fivéreivel, Arnolddal és a rozgonyi csatában elesett Jordánnal, a szepesi szászok élén vitézül harcolt Csák Máté ellen. Érdemeik elismeréséül Róbert Károly 1312. a családot megerősítette összes birtokaiban és fölmentette a görgői aranyadó alól. Ezen adománylevél 32 falut és pusztát sorol fel. Szepes vármegye alispánjai közt a családnak több tagja szerepel: a XV. sz.-ban Benedek; a XVI-ban Lőrinc, Kristóf, László; a XVII. sz.-ban Vilmos, Ezékiel, János, Boldizsár; a XVIII. sz.-ban Ferenc, Lőrincz, Zsigmond, Ezékiel; a XIX. sz.-ban Arnold az utolsó alkotmányos másodalispán. Az országgyüléseken is több izben képviselték a G.-ek Szepes vármegyét mint követek. Igy az 1572-iki koronázó gyülésen Kristóf, ugyanő 1574-ben, 1582. László, 1583. és 1609. Kristóf. Ujabban még mások is. A Görgeyek korán csatlakoztak a reformációhoz és a családnak legtöbb tagja ma is ág. ev. vallásu, de egyesek a kat. egyházi pályán is szerepeltek. Az egyik Márton a mult században szepesi kanonok volt, a másik Márton előbb pozsonyi, 1777-től esztergomi kanonok; 1807 aug. 1. pécsi püspökké neveztetett ki, de mielőtt méltóságát elfoglalta volna, aug. 23. Budán meghalt. G. Jób a XVII. sz.-ban Bethlen Gábornénak, Brandenburgi Katalinnak udvarmestere volt. Történelmi alakok még: G. János, Thököly Imrének, később II. Rákóczi Ferencnek hive. A családi levéltár őrzi Sobieszky János lengyel királynak hozzá intézett sajátkezü levelét. G. Imre Zrinyi Ilonának volt embere. A család általában mindig a nemzeti mozgalmakkal tartott, innen magyarázható a nemzetség vagyoni hanyatlása. A toporci ev. templom u.n. «articularis». Ilyen volt a görgői is, de ez most róm. kat. Az 1848-49-iki szabadságharcban G. Artur, Ármin, István testvérek és unokatestvérük, Kornél szerepeltek. Jelenleg Szepes vármegyében a családnak két tagja, Jordán és Gusztáv viselnek főszolgabirói hivatalt. Magyarország legujabb tiszti cim- és névtára a családnak több tagját tünteti föl közhivatalokat viselőkül.

(Pallas nagy lexikona)[1]

1278-ban szász jog szerint birtokos a Szepességen, majd 1600-ban országos nemesség.

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[2]


görgői Görgey[szerkesztés]

Első ismert őse Miklós, 1625 máj. 20-án nyert címeres nemeslevelet II. Ferdinánd királytól; melyet István és György 1746 febr. 15-én hirdettettek ki Zemplén vármegyében. János (szül. 1819, †1898) a XIX. század közepén Németremetére költözött. Fia Gyula (szül 1848). Németremetén volt birtokos. 1896-1901-ben lippai orsz. képviselő volt.

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

Rövidítések

Lásd még: