Címerhatározó/Felcsút címere
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként Felcsút címerével foglalkozik.
Felcsút község
(Fejér megye)
Két oldalán és a tetején homorított pajzs rámába foglalt kék mezőben, zöld halmon középen álló nemzetiszín szalaggal átkötött búzakéve, bal oldalán a búzakévével azonos nagyságú kasza, jobb oldalán a búzakévével azonos nagyságú gereblye.
FELCSÚT
A település Fejér megye északkeleti részén, a Vértes lábánál fekszik. Belterülete a Váli-vízfolyás mentén terül el. A falu neve előbb Felcsuh, majd FelSewehwt, illetve Felsew Chwuth, a későbbi századokban Fel Csút, Felső Csút alakban fordult elő. A község nevének írásmódja 1903-ban Felcsút alakban módosult.
Székesfehérvár 1543. évi eleste után Felcsút is török uralom alá került. Még a török hódoltság időszakában, 1638-ban a pápai pálos kolostor jelentette be birtokigényét a falura. Buda (1686) majd Székesfehérvár (1688) ostroma és visszafoglalása a töröktől, jelentős terhet rótt a lakosságra. Felcsút elnéptelenedett. Tíz esztendő multával a források pusztának mondják a települést, melynek még alig vannak lakosai. A Felcsútra visszatérni akaró nemesek a pálos rezidencia erős ellenállásba ütköztek. Több esztendőn áttartó perlekedés után a nádor elismerte a nemesek oklevéllel igazolt követeléseit. Felcsút közbirtokos nemesi falu lett. A XIX. század közepén szerkesztett leírás szerint : „ Felcsút magyar falu Fejér vármegyében, Alcsúthoz fél órányira. 580 katolikus, 513 református, 160 zsidó lakja, katolikus anya-, és református fiók-szentegyházakkal. Határa sárga és fekete homok, mely minden gabona nemet jól terem. Van szőlőhegye és erdeje is. Bírják Pázmándy Dienes , a Rosty, a Pető és több családok” A Felcsútot Bicskével összekötő vasútvonal, melynek megépítését a mezőgazdaságban érdekelt birtokos nemesek is támogatták, lehetővé tette a piacra – elsősorban a Budapestre – szánt termények szállítását. A figyelmet azzal hívta fel magára, hogy József Károly főherceg az állomás épületének első emeletén rendeztette be a család reprezentatív szalonját, itt várták a főhercegi család vasúton érkező magas rangú vendégeit, akik hintón, majd később gépkocsin folytatták útjukat az alcsúti kastélyig.
Az egykor fényes állomásépület mára, csak árnyéka önmagának.
Felcsút Község híres embere Letenyei Lajos (Felcsút, 1822. febr. 6. – Felcsút, 1868. szept. 27.): mezőgazdász, gazdasági író. A pesti Mérnöki Intézetben mérnöknek készült, de 1842-ben átment a keszthelyi Georgikonba. Itt 1843-ban végzett és gr. Batthyány Kázmér somogy- baranyai uradalmának juhászatában nyert alkalmazást. 1844-ben a gróf három társával tanulmányútra küldte, a hohenheimi ak.-n tanult tovább. Különösen a füvészet érdekelte. Hazatérése után gazdatiszt lett. 1853-ban visszavonult Felcsútra, családi birtokára. A szaklapokban számos cikke jelent meg. Összes munkáinak kiadását Gyürky Antal kezdte meg, de csak egy füzet jelent meg belőle (életrajzzal, Pest, 1865). – F. m. Szőlészeti tájrajz…tanulságos észrevételekkel a mai szőlőipar fejlesztéséül (Pest, 1859); Magyarországi kártékony állatok és ártalmas növények (Pest, 1865).
Falu önállósodása és vezetése
A falut 1977-ben Alcsútdobozhoz csatolták, de az 1990 őszén megtartott önkormányzati választások idején Felcsút ismét visszakapta az önállóságát. Az akkor még falu, megválasztott polgármestere Noll Zoltán volt, aki egészen 2002-es őszi választásokig irányította a közben községgé fejlődött Felcsút életét. 1990-ben megépült a vezetékes ivóvíz hálózat, ebben az évben korszerűsítették a telefon hálózatot, 1991-ben megtörtén a község gázellátása, majd 1997-ben szennyvízcsatorna kiépítése, valamint 2002-ben az önkormányzat hivatalának felújítása.
A 2002-es választásokon Noll Zoltánt, Varga György váltotta a polgármesteri székben. Az elkövetkezendő években tervezzük a község úthálózatának korszerűsítését, valamint az óvoda épületének bővítését, illetve a Kultúrház felújítását. [1]
- Irodalom:
A falu címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Lásd még: