Címerhatározó/Farschy címer

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Farschy család címerével foglalkozik.


Farschy János emléktáblája a Sárosvármegyei Múzeumban

Myskovszky Bártfa középkori műemlékeiről szóló könyvében a szent Egyed-templom ismertetése kapcsán tíz XVI—XVII. századbeli epitáfiumot ismertetett. Ezek közül az egyetlen XVI.. századbeli czímeres epitáfium azóta elveszett. Mihaliknak viszont a templom mögötti lomtár töredékeiből 16 ily fajta emléket sikerült összeállítani s ezek nagy részén az emlékek restaurálása közben a képeket is sikerült a rájuk mázolt fekete festék alól kihámozni. A Myskovszkyénál így ismertetése ezekről tüzetesebb s ennek nyomán és az ott közölt képek felhasználásával mutatjuk be időrendben a templomnak ma a Sárosvármegyei Múzeumban kiállított XVII. századbeli halotti emléktábláit.2 [2 Mihalik József, A bártfai epitáfiumok. Múzeumi és Könyvtári Értesítő I. évi. 102—104. 1. ]

...

A legszebb ránk maradt bártfai epitáfium Farschy János biró emléktáblája 1616-ból. (1. kép.) Domborművű renaissance stílű fafaragványokkal gazdagon díszített keretének öt mezejében czímer és kép festett és nyomtatott feliratokkal váltakozik. A keret ormában a festett Farschy ' czímer két puttótól tartott pajzsa kék mezőben futó szarvast s ezt torkon ragadó oroszlánt ábrázol. A párkány alatti fríz hosszúkás lapjának felirata ez :

Ehrengedechniss oder Grambal des ehrsamen, namhafften auch wohlweisen Herrn Johanni Farschy, weiland gewesenen Richters und Vorgehers der ehrbaren Gemeinde allhier.

A kép keretének felső részén : A. D. 1616. Az olajfestmény a kálváriát ábrázolja, Krisztust a keresztfán Mária és szent János között a háttérben Jeruzsálem városában; elől balfelől Farschy, jobb felől felesége térdepel gondosan részletezett egykorú viseletben. A festmény mestere valószínűleg Grünwald János volt. A kép alatt az epitáfium főrészének deszkájára szegzett léczkeretben papirosra nyomtatott magasztaló versek olvashatók négy szerzőtől. A latin verseket Abrahamus Christiani bártfai lelkész, Martinus Wagner, amannak későbbi utóda s Leonhardus Wagner az iskola rectora irta, a görög vers szerzője Martinus Weigmann bártfai iskolamester (moderator) volt. A táblát kétfelől határoló pillérek talpának tojásdad alakú mezejét egykor alighanem a város czimere és Farschy családi jele díszítette, a mely a templom háta mögött régi kis gimnázium

«ANNO DOMINI 1612»

feliratos kövén a város czimerével együtt szerepel. A tábla aljához fűzött kagylós keret felirata végül ez :

Seelig sind die Todten die in Herren sterben von nun an. Ja der Geist spricht dass sie ruhen von ihrer arbeit, den ihre werk volgen ihne nach. Ap. 14. 13.

  • Irodalom:

Divald Kornél: A BÁRTFAI SZENT EGYED TEMPLOM. Archaeologiai Értesítő. 1918-1919. 65-92.[1]

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:


Rövidítések


Lásd még:


A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs