Címerhatározó/Ernuszt címer

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként az Ernuszt család címerével foglalkozik.


csáktornyai Ernuszt[szerkesztés]

Ernuszt Zsigmond címere.jpg
Ernuszt Zsigmond pécsi püspök címere

Csáktornyai Ernuszt család címere.jpg

Ernuszt Zsigmond pécsi püspök címere
Ernuszt Zsigmond pécsi püspök (1473-1505) címere a győri püspökvár vártornyán
Ernuszt Zsigmond pécsi püspök (1473-1505) és Nagylucsei Dóczy Orbán győri püspök (1481-1486) címere a győri püspökvár (1981-ben restaurált) vártornyán
Hunyadi Mátyás halotti pajzsa, 1490, Székesfehérvár. Fent Ernuszt Zsigmond pécsi püspök, középen Halics és Morvaország, alul Kálmáncsehi Domokos székesfehérvári prépost címerével.

Az „új stílus”, a reneszánsz, Európában Olaszország után, elsőként Magyarországon terjedt el, többnyire firenzei és dalmát mesterek tevékenysége révén, akik közvetlenül juttatták el az új stílust Magyarországra.
A magyarországi reneszánsz korai időszakához tartozik Dél-Dunántúl reneszánsz építészete is. Jelentős központja Pécs, ahol Ernuszt Zsigmond nagyszabású építkezéseket folytatott. Püspökségének ideje alatt újjáépítette a vár erődítményeit, a várfalakat, folytatta a székesegyház főhajójának boltozását. Építkezései még a késő gótika stílusjegyeit viselte. Ennek ellenére tevékenységének eredményeként ránk hagyta a Dél-Dunántúl első reneszánsz emlékét, a déli kaputornyon elhelyezett címeres domborművét, melyen az 1498-as évszám is szerepel.[1]

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

Rövidítések

Lásd még:

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs