Címerhatározó/Dunavecse címere

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként Dunavecse címerével foglalkozik.


A falu pecsétje az 1728-as összeíráson: fő motívuma a Földváry-család címerében is megtalálható szőlőfürt
A nagyközség címere
A település zászlaja
A dalárda zászlaja
A tűzoltóegyesület egykori tagsági igazolványa

Dunavecse címere.jpg

A lélekszám növekedése, a jobbágyok anyagi gyarapodása, gazdagodása, bővülő társadalmi rétegződése, a település szolgáltatásainak fejlődése, szellemi erősödése megnyitotta Vecse számára a mezővárosi ranghoz vezető utat. Mária Terézia királynő adományaként 1761-ben faluból évi négy vásár tartására jogosult mezővárossá lett a település. Az új mezővárosnak már Dunavecse a hivatalos neve: a század első felében bukkant föl először a megkülönböztető jelző a régi név elé illesztve. Néhány évtizedig tartó kettősség után a hivatalos használatban állandósult a Dunavecse név, a helyi és a környékbeli nép nyelvén viszont továbbra is csak Vecse maradt a szokásos elnevezés. Az erre az alkalomra készített városi pecsét körirata is a teljes nevet tartalmazza, bár rövidítve: D. VECSE M. VÁROSSA PECSÉTI 1761. A pecsét közepén a címer fő eleme, mint az előző, 1728-as falupecsété is, a szőlőfürt, ami a Földváryak címerében is szerepelt.[1]

Dunavecse város

(Bács-Kiskun megye)

A címerben harmonikusan ötvöződnek a város történelmére utaló motívumok a jelenkori szimbólumokkal.

A címer alapját az 1735-ből származó pecsétlenyomat és az 1900-ból fennmaradt pecsétnyomó képezi.

A címerpajzs jól elválaszottan két mezőre oszlik. A felső mező nagyobb és kék színű, az alsó ezüstszínű, sávozott. A két mező hosszanti tengelyére szimmetrikusan helyezkedik el egy ovális fehér címer rész, melynek méretelosztása megegyezik a mezők nagyságának aráníával, vagyis nagyobb része a kék mezőben van.

A címerpajzs kék színű (égre utaló) mezejében található az etüst színű hold és arany színű nap szimbólum, melyek emberi arcvonásokkal vannak felruházva. Ugyanezen mezőben helyezkedik el szimmetrikusan két aranyló szőlőfürt és a római korra utaló sánc motívum.

Az alsó ezüst mező a Dunát jelképezi, mely az itt élő emberek megélhetését biztosította valamikor és ma is fontos szerepet tölt be a település életében.

Az ovális felső pajzsrészben található a mezőgazdaságból való megélhetésre utaló búzakalász csokor és két ezüst csillag.

A pajzs tetején könyökben behajlított páncélos jobb kar látható, ökölbe szorított kézzel. Ez a fegyvertelen kéz azt jelképezi, hogy a település nem kíván harcolni, de ha kell megvan az ereje megvédeni magát.

A címerpajzs felső felét zöld színű lombmotívum öleli körbe, míg alul nemzetiszínű szalag zárja egységbe a címert. [2]

A település címerének ábrája a Címerhatározóban még nem szerepel.

  • Irodalom:

BALOGH MIHÁLY: Dunavecse. Száz magyar falu könyvesháza. Budapest é. n. Megjelent a magyar állam millenniumára. Elektronikus megjelenítés: NKÖEOK Szerkesztőség - 2007

[3]

Külső hivatkozások:

[4]

[5]

[6]

Rövidítések

Lásd még: