Címerhatározó/Dunaszerdahely címere

Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként Dunaszerdahely címerével foglalkozik.

Dunaszerdahely régi címere

A régi címer legújabb leírását Novák József tette közzé: “Ezüst pajzson, zöld mezőben, kék ruhába öltöztetett szt. Péter.” A fenti címerleírás ellenben a mezőváros pecsétjén látható címeralakról készült, melyet a 2. ábrán mutattunk be. Altenburger pecsétgyűjteményében szereplő, az 1. ábrán bemutatott címeren viszont szt. Péter kék ruhája felett vörös köpenyt is visel. Heraldikai szempontból ez a címer városi címernek nem felel meg. A mezőváros 19. század elejéről származó pecsétjén (2. ábra) szereplő szent Péter alak kétségben hagy minket afelől, hogy valódi címeralakról, avagy csupán csak egyszerű pecsétszimbólumról van szó. A korabeli hazai heraldikai felfogás ugyanis csak a címerpajzson szereplő szimbólumot ismerte el valóságos címernek. Márpedig szent Péter eredeti szerdahelyi iratokon sehol sem fordul elő pajzson. Bizonyos merészséggel tehát kétségbe is vonhatnánk a régi szerdahelyi címer valódi címer mivoltát is.* 2. ábra Ennek alapján a szent Pétert ábrázoló címert a múlt század heraldikai buzgalmából fakadó alkotások közé sorolhatnánk. Végleges álláspontot csak a pecsétek és címerek kapcsolatának tudományos tisztázása után foglalhatunk el. Ez a kétség a régi címer heraldikai tartalmi helyességére természetesen nem vonatkozik.

(*Megjegyzés: Kiegészítve Püspöki Nagy Péter történész sorait, a legújabb kutatások arra mutatnak, hogy a pecsétkép a földesúr, ez esetben az Egyházgyellei Kerület szimbólumából vezethető le. A gellei kiváltságos kerület szimbóluma ugyanis a helyi kora középkori gótikus templom védőszentjét, szent Pétert ábrázolja. Tehát Dunaszerdahely pecsétképével földesurára mutat, illetve annak atribútumát vette át, hiszen a gellei kiváltságos kerület települése volt. In: Novák Veronika: A mátyusföldi települések történelmi pecsétjeiről)

A régi Magyarország helységneveinek és város- illetve községcímereinek felülvizsgálására az 1898-as törvény alapján megalakult az Országos Községi Törzskönyvbizottság (OKTB). Ez a bizottság 1902-ig rendezte a községneveket, és újból osztályozta a városokat. Ez a bizottság véglegesen egyesítette Szerdahellyel Nemesszeg, Újfalu, és Előtejed részben önálló községeket. Az új egyesítés folytán létrehozott községnek 1899 október 9-én a Dunaszerdahely nevet adta. Ugyanez a belügyminiszteri bizottság 1902 és 1910 közt feldolgozta a magyarországi helységek pecsét és címerkérdését is. A miniszteri rendelet értelmében minden községnek ennél a bizottságnál kellett megrendelni az új hiteles pecsétnyomót.3. ábra Ekkor minden község szabadon dönthetett, hogy címeres pecsétet kér-e, avagy csak feliratosat. Dunaszerdahely ekkor feliratos pecsétet rendelt. A pecsét az 1910-es évszámmal készült, amely évben az OKTB Dunaszerdahely rendelését jóváhagyta (3. ábra).Dunaszerdahely régi címerének ügyét – mivel egyrészt a heraldikai szabályok értelmében nem felel meg a városi címer fogalmának, másrészt a város e címer használatáról – bizonyára helytelen kivitelezésének felismerése miatt – lemondott, lezártnak tekintjük.

Mivel Dunaszerdahely ismét város lett és a város egyik lényeges társadalmi szükségessége és ékessége a címer, indokolt volt egy új, immár történeti és heraldikai szemszögből kifogástalan címer.

Az új címer

Ritka város van olyan szerencsés helyzetben, hogy címerét a beszélő címerek sorából válassza. Dunaszerdahely ezek közé a szerencsések közé tartozik, mert az általuk javasolt címer a városnak nemcsak a nevét, hanem történetének múltját és jelenét a heraldika legszigorúbb szabályainak betartása mellett tökéletesen kifejezi. A címer heraldikai szakleírása ez: “hasított pajzson a jobb mező ötször kék-arannyal osztott, a bal vörös mezőben a szerda nap arany jelével (a Mercurius jegy)”.

Az új címer szimbolikája

Az új címerjavaslat a heraldika nyelvén egyaránt kifejezi a város nevét, történeti múltját és jelenét.A címer a város nevét így fejezi ki: “Arany búzatáblák közt folyó, kék Duna mentén fekvő, Szerdahely városa.” – A címer jobb mezejében látható kék sávok a kék Duna illetve a Duna heraldikai szimbólumai. A gabonatermékeknek a heraldikában alkalmazott általános színe az arany. – Az arany sávokkal éppen a nagyméretű mezőgazdasági termelésre utalunk. Az osztások révén keletkezett hat sáv azokra a történelmi községekre utal, melyek összekapcsolása révén jött létre a mai Dunaszerdahely város. Ugyanis Dunaszerdahely 1960-ban történt városi rangra való emelésekor – az 1899-ben Dunaszerdahely néven egybecsatolt négy községgel még további kettőt – Sikabonyt (Malé Blahovo) és Ollétejedet (Mliečany) is egyesítették.A vörös pajzsmező a címer bal oldali mezejében a címertulajdonos városi jellegére utal. A piros szín a heraldikában csak a szigorú értelemben vett városok címerében használható. A vörös címermezőben látható jel a szerda nap elfogadott nemzetközi jele. Ezt a jelet már az ókorban kezdték alkalmazni. A jel tulajdonképpen Merkuriusz római isten jeléből alakult át szerda jelévé. A rómaiak ugyanis a hét egyes napjait isteneikről nevezték el. A szerdai nap istene a kereskedelem és a vásártartók védőszelleme a Merkúr lett. A szerda napot nemcsak az ókorban, hanem a reneszancia és a humanizmus korában is Merkur napnak nevezték, éppen abban az időben, amikor Szerdahely mezőváros lett. A jelet a csillagászatban még ma is használják. Szerdahely első kiváltsága éppen a szerdanapi vásártartás joga volt. A szerdai nap jegye pedig éppen a vásárosok és kereskedők mitológiai védőszellemének egyben a szerdai nap istenének a jegyéből alakult ki. Egyúttal tehát azt a tényt is jelzi, amelyből a város a nevét merítette: a szerdanapi vásárt. Dunaszerdahely mindenkor nevezetes vásárhely volt.

A város zászlója

Dunaszerdahely város zászlójának színeit a város címerének színei határozzák meg. A városi zászlón tehát a címerszíneknek a címeren alkalmazott elrendezés alapján a következő sorrendben kell szerepelni: kék – arany – vörös.4. ábra

Dunaszerdahely zászlójának hiteles alakja ez: A zászló gonfakon alakú, vagyis a zászló magassága a hosszának a fele. A jobboldali (rúd melletti) mező első harmada a zászló teljes magasságában kék színű. A zászlómező további két harmada, fölül arany alul vörös, a hossztengely irányában osztott. A zászló színes rajzát lásd az 4. ábrán.

A város zászlaját ünnepi alkalmakkor; államünnepek, városi ünnepélyek és nagyobb kulturális rendezvények idején használjuk.

A város címerének ábrája a Címerhatározóban még nem szerepel.