Címerhatározó/Doboz címere

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként Doboz címerével foglalkozik.


Doboz pecsétje 1713-ból

Doboz nagyközség

(Békés megye)

Koronás pajzs, melyben halványkék mezőben nyeles baltát tartó páncélos kar látható.

Doboz a magyarok első településeinek egyike, ősi magyar falu. Régi kézírások emlékeiben a vármegye községei és városai közül Doboz nevével találkozunk legelőször. Doboz nevének eredete a szláv "dub, dubova, dubovy" = tölgy, tölgyesből vezethető le.

A magyarság már a honfoglaláskor, vagy közvetlenül a honfoglalás után lakta ezt a területet. 1075-ből van első írásos emlékünk, melyben I. Géza király a garamszentbenedeki monostor alapító oklevele alapján engedélyezi, hogy a monostor 3 háznép szolgája sertéseit együtt legeltethesse a király tulajdonát képező sertésekkel a dobozi erdőkben. A Körösök völgyében hatalmas lápos, nádas, mocsaras területek nagy százalékát a vadvizek birtokolták. Lakható részek csak a hátasabb területek voltak, melyeket tölgyerdők borítottak. Doboz első lakóinak léte ezekhez a mocsaras, vizes és erdős területekhez kötődik.

A címerben látható kék szín a tájra jellemző vizeket szimbolizálja.

A királyi korona, mely a címeren látható, a királyi birtokkal hozható összefüggésbe, mivel a dobozi tölgyerdőkben hatalmas királyi kondákat, nagyszámú sertést őriztek, legeltettek.

1138-ban II. Béla király 9 dobozi szolgát, 70 emsét - kocát - és 60 méhkast is ajándékozott Dobozról a dömösi egyháznak.

A település lakói, mivel Doboz királyi sertéshizlaló volt, bizonyos kiváltságokat is élveztek. Dobozon székelt egy Gejza nevű szentszéki ügyvivő, aki a lakosság ügyes-bajos dolgait intézte.

II. András király zavaros időszakában Doboz megszűnt királyi sertéshizlaló hely lenni. Vagy maga a mindig pénzszűkében lévő király idegenítette el, vagy az országos közzavarban elfoglalták a Huszt, Pázmán és Aba családok.

1403-1566-ig a török hódoltság kezdetéig Doboz és az erdőségek a gyulai uradalomhoz tartoztak.

1560 körül Doboz lakosai - 18 egész és 18 fél telkes jobbágy, kb. 280 lakossal - a gyulai vár számára faszenet voltak kötelesek égetni. A faszén nem csak a kovácsok igényét elégítette ki, hanem a várőrség fegyverzetéhez szükséges puskapor alapanyagául is szolgált. A doboziak most már szoros kapcsolatba kerültek Gyulával. Sokan a várban szolgáltak mint virrasztók, mások az uradalmi erdőkben teljesítettek erdőőri szolgálatot.

A címerben látható baltát tartó páncélos kar ezekkel a tevékenységekkel van összefüggésben.

Az ország három részre szakadása után a település különös helyzetbe került. Több ízben és több éven keresztül előfordult, hogy a falunak a Fekete-Körös jobb partján lévő része Erdélyhez, a bal partján lévő rész a török hódoltsághoz tartozott. A török kiűzése után 1685-től Doboz elnéptelenedett s az 1698-as összeíráskor is csak 20 ház romjai találhatók Dobozon. Újratelepítése 1713-ban kezdődött, főleg szlovákokkal, de 1715-ben már 30 magyar jobbágy- és 8 zsellércsalád lakja Dobozt. 1720-ban a Harruckern-dominium tartozéka 1798-ig. Ekkor zálog útján özv. Siskovics Józsefnétől Dobozt s a hozzá tartozó pusztákat, Gerlát és Dobozmegyert megszerzi Gróf Wenckheim Józsefné.

Ezt követő évtizedekben a Wenckheim család a település legnagyobb földbirtokosa. Az 1848-as jobbágyfelszabadítás után a község 1/4 része a falu népéé, 3/4 része a Wenckheim család kezében maradt. A település középpontjában a gyulai Czigler Antal építette fel a család vadászkastélyát.

A kastély mellett Ybl Miklós tervei alapján 1854-ben romantikus stílusban istálló és kocsiszín épült.

A kastélyhoz tartozó - ma már természetvédelmi területté nyilvánított - kastélyparkban 1902-ben a bécsi Nikolaus Schidek neoromán stílusban építette fel a család kriptáját és a Szent Kereszt kápolnát, mely a környék dísze: a köznyelv szerint "ékszerdoboz".

Idegenforgalmi látványosság a településen az 1794-1798-ban épült barokk stílusú református templom, valamint az 1863-ban épült romantikus stílusú háromszintes, silótornyos magtárépület, mely Ybl Miklós kiemelkedő alkotása. [1]

  • Irodalom:

MARJANUCZ LÁSZLÓ: Doboz. Száz magyar falu könyvesháza. Budapest é. n. Megjelent a magyar állam millenniumára. Elektronikus megjelenítés: NKÖEOK Szerkesztőség - 2007

[2]

A település címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[3]

[4]

[5]

Rövidítések

Lásd még: