Címerhatározó/Désházy címer

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Désházy család címerével foglalkozik.


A menyői kapu Désházy-címere.png
A menyői keresztelőmedence Désházy címere.png
A menyői templom vörösmárvány kapuja, 1514. Désházy István címerével, aki Bakócz Tamás érsek idején az esztergomi vár gubernátora volt.

Petri Mór:

Désházi

Deésházi Mihály fia, Péter és Illés fia, Jakab, ama szomszédok közül valók, a kik mint tanúk 1388-ban bizonyítják, hogy négy birtok (Mutos, Szélszeg, Goroszló és Turbucza) Aranyos várához tartozik.*[* Wl.]

1441 ápr. 25-dikén Mátyás fiai: Máté, Sebestyén, Ferencz, Jakab és Tamás eltiltják Deésháza birtokuk elfoglalásától vagy annak birtokba vételétől Ezefi Pált, Gergelyt, Miklóst, Istvánt és Domokost.*[* Dl. Km. Prot. AB. min. pag. 65. nr. 1. áthúzva.]

Ügyvédeknek vallják 1446 aug. 14-dikén Ferencz, Sebestyén meg Moni Imre kölcsönösen egymást, továbbá: Moni Jánost, Menyői Benedek fiát, Gáspárt, Sarmasági Andrást, Szilágyszegi Mihályt, Ramocsaházi Györgyöt, Mádai Tamást és Borsi Miklóst,*[* U. o. C. min. pag. 20. nr. 1.] Sebestyént 1448 jul. 16-dikán Menyői Bálintné Árva Katalin,*[* U. o. pag. 39. nr. 3.] László fia Demeter, Miklós fia Máté, Jakab fiai: Sebestyén, Ferrencz augusztus 1-dikén egymást s ezeket: Moni János, Sarmasági András, Kereztwuri Márton, Madrai Tamás, Ramachaházi György, Wyheli Demeter, Lelei Nagy Bálint, Sándorházi László,*[* U. o. pag. 38. nr. 2. áthúzgálva.] Borsyi Miklós, Sebestyént ugyanekkor ezek: Keresztúri Márton, Keresztúri Veres Mihály, Keresztúri Nagy Antal, Keresztúri Tamás, Keresztúri Bartha Pál, Keresztúri Mihály meg Keresztúri Kelemen és István.*[* U: o. pag. 38. nr. 3.] Mátyást 1449 augusztus 14-dikén Szentkirály Imréné, Szentkirályi Erzsébetet és Szentkirályi Demeterné Szentkirályi Katalin,*[* Dl. Km. Prot. AB. min. pag. 59. nr. 2.] {356.} Jakab fiai: Sebestyén és Ferencz, továbbá Miklós fia Máté aug. 18-dikán egymást,*[* U. o. pag. 60. nr. 4.] Sebestyént és Pált 1450 julius 25-dikén Kisdobai Szabó István meg Kisdobai Nagy István, György és Tamás,*[* U. o. pag. 112. nr. 5.] jul. 26-dikán Ferenczet, Sebestyént és Mátét Szentkirályi Imre és neje, Szentkirályi Moldvai Erzsébet, Szentkirályi Demeter és neje, Szentkirályi Katalin, Szentkirályi András és Kisdobai Antalné Sándorházi Agata,*[* U. o. pag. 114. nr. 2.] ekkor Jakab fiai: Sebestyén és Ferencz és e Ferencz neje, Menyői Bartha leánya, Potencziána,*[* U. o. pag. 114. nr. 1.] meg Miklós fia, Máté is,*[* U. o.] 1459 okt. 4-dikén Péter hasonlóképen ügyvédeket vallanak.*[* Dl. 36,392. Km. Prot. E. min. p. 61. nr. 2.]

A Désháziak földesurak: Menyő, Kis-Doba, Deésháza és Szilágyszeg helységekben. 1453, 1471, 1484.*[* Csánki, I. k. 570. l.]

1453 jun. 11-dikén a nádor meghagyja a kolozsmonostori konventnek, hogy Miklós fiát, Mátét és Kisdobai László fiát, Albertet iktassa be Szilágyszeg birtok felébe, a mely azelőtt a Gedőé volt és a mely őket öröklés jogán illeti meg.*[* Dl. 27,890.] Deczember 13-dikán Miklós fiát, Mátét be is iktatják az őt örökség útján megillető középszolnoki Szilágy-Szegbe.*[* Dl. 27,893.]

Ágoston fia, Gál és ennek fia, György azok között vannak, a kik 1459 jun. 27(?)-dikén zálogba vették Menyői Domokostól tíz arany forinton Deésháza birtokot,*[* Dl. 36,392. Km. Prot. E. min. p. 54. nr. 1.] okt. 4-dikén Kelemen, mint Kusalyi Jakcsi György és rokonai, felperesek megbizottja, eltiltja Kusalyi Jakcsi Erzsébetet attól, hogy birtokait Bélteki Drágfi Miklós és neje meg fiai részére vallja.*[* U. o. p. 61. nr. 1.]

1461 okt. 28-dikán Mátét ügyvédjöknek vallják Vérvölgyi István meg Soklos Lőrincz és Gergely.*[* U. o. p. 140. nr. 1.]

Kelemen (C. dezhazy de Menyew) 1462-ben kiküldöttül van jelölve Újnémethy Albert birtokba iktatásához.*[* Szgy.]

Ügyvédeknek vallják 1469 aug. 26-dikán Deshazy Pál és {357.} Kelemen, utóbbi neje Dorottya, Deésházi István, Szilágyszegi János és leánya Zsófia, Menyői Gebard Demeter meg Sándorházi Bertalan kölcsönösen egymást, továbbá: Sándorházi Tolvaj Miklóst, Lelei Kaplyan Miklóst, Lelei Mayos Mártont, Selendi Antalt, Dobai Csízér Gált, Szakácsi Istvánt, Ákosi Antalt, Péterfalvi Suppán Gergelyt, Szirmai Tónit és(?) Mátyást, Csatóházi Csató Gergelyt, Újnémeti Albertet meg Szilágyszegi Mihályt.*[*Dl. 36,393. Km. Prot. F. min. p. 134. nr. 1.] 1470 aug. 22(?)-dikén Deeshazai Mátyásné Dorottya, Szilágyszegi Hodosi Lászlóné Zsófia, özvegy Vakai Ozsvátné Erzsébet, Szilágyszegi Márton és Szilágyszegi Hodosi Mihály szintén egymást, ezenkívül másokat is.*[* Dl. 36,394. Km. Prot. G. p. 38. nr. 2.]

Dershazy Márton továbbá Deshazai István és Balázs, ez utóbbi fia, Benedek azok között voltak, a kikkel 1471 április 18-dikán Kis-Doba birtok részeire, bizonyos gyümölcsösre és az ezekre vonatkozó okiratokra nézve kiegyeztek Székely Mihály és Tamás, Kisdobai Kozma Dénes fia Lukács, Kisdobai Kozma Egyed és fiai: Miklós, László és Bálint, Szabó István fia Pál, Somogy János és Lőrincz, Nagy Tamás és Antal, Nagy (Magnus) Miklós, Boda Márton és Gergely, Kakas Máté fiai: Pál és Mihály, Orgoan István, Tamás, János és (János fia(?) Demeter, Ivánfi Gergely, Nagy (Magnus) Bálint fiai: Sándor, Gergely, András és Péter, Szabó Kelemen, Simon Ferencz és György, Máté fia Gergely, Veres János, Nagy (Magnus) Balázs, Bán Mátyás, Nagy (Magnus) Demeter és mások (kivéve a «nevezett» Sándor fiát Mihályt, Csízér Gált és Adorján Gergelyt).*[* Dl. 36,393. Km. Prot. F. min. p. 82. nr. 2.]

Menyői Deésházy Antal azok között van, kiknek javára 1484-ben vizsgálat folyik 1. Menyői Pál fia Demeter és ennek fia János, Vérvölgyi Mihály gyermekei: László, Benedek, Ilona meg Menyői Tolvaj Lőrincz ellen egy menyői birtokrész elfoglalása miatt; 2. Menyői Ispán Péter özvegye, Dorottya {358.} ellen, mert nem akart visszaadni egy menyői és moni birtokrészt.*[* Lelesz, B. 225. f. anni 1484. nr. 25.]

1490-ben nemes (Dershazi) Kelemen és Szilágyszegi Pál tiltakoznak Geréb László, erdélyi püspök ellen Csög részbirtok elfoglalása miatt.*[* U. o. Prot. 2. fol. 32. an. 1490.]

Királyi emberül jelölte ki II. Ulászló Istvánt, valamint Balázst és Kelement is 1492 jun. 12-dikén, mikor perújítást engedélyezett a Szilágyszegért és Hadadházáért a Bideskútiak és Szilágyszegi Pál közt folyó perben,*[* Dl. 36,398. Km. Prot. M. min. p. 85. nr. 2.] csak Istvánt deczember 9-dikén, mikor meghagyta, hogy iktassák be Bőnyei Tamást Oláh-Nádasd birtokba.*[* U. o. p. 123. nr. 1.]

A kolozsmonostori konventnek 1500 ápr.11-dikén kelt örökvalló levele szerint özv. Deésházi Antalné sámsoni (középszolnoki) birtokát ezeknek az asszonyoknak adja el: Wayay Bozzási Benedekné N. Veronika, Sámsoni Báldony Ambrusné N. Katalin, Zeechi Budaházy Jánosné N. Katalin.*[* U. o. p. 24. nr. 1.] Leszármazása ez:

Désházi családfa1.jpg

{358.} † Sámsoni Gergely; Anna; Erzsébet 1500 – Menyei † Désházy Antal.

Désházi Literatus Antal (A. L. de Deshaza, sic!) 1510-ben előterjesztést tesz Perényi Imre, nádor és kir. helytartó előtt Haraklányi László özvegye, Erzsébet úrnő érdekében egy negyven forintos követelés ügyében Szécsi Kristóf (Chr. De Zeÿch) ellen.*[* Szgy.]

1510 julius 14-dikén István, diósgyőri várnagy megvesz Sámsoni Pétertől három sámsoni jobbágytelket.*[* Dl. 36,405. Km. Prot. Michael p. 315. nr. 1.]

1512-ben Mihály középszolnoki alispán.*[* Szgy. és Gencsi-lt. nr. 66.]

Mihály fiait, Istvánt és Pétert, Haraklányi Miklós az esztergomi káptalan előtt 1512-ben testvéreiül fogadja és kijelenti, {359.} hogy magtalan elhalása esetén a Közép-Szolnok vármegyében fekvő Vártelek, Haraklány, Hidvég, Bodótelek alias Pósatelek (praedium) nevű birtokait és Szécsben levő részjószágait reájuk hagyja. Miklós amazok nővérét, Borbálát eljegyezte volt.

1513 máj. 30-dikán Ulászló király meghagyja a kolozsmonostori konventnek, hogy adja ki Istvánnak, az esztergomi érseki javak igazgatójának Csög birtok záloglevelét, a mely birtok az erdélyi püspökségnél van zálog czímén,*[* Tört. Tár, 1897. évf. 746. lap.] nemes Mihály és István tiltakoznak az erdélyi püspök ellen a középszolnoki Csög részbirtok lefoglalása miatt.*[* Lelesz, Prot. 2. fol. 162. an. 1513.]

Antal deák a Kaplyon-család lelei és pusztabaksai (praedium) birtokait 1514-ig zálogban bírta. Ekkor vallja vissza tőle Lelei Kaplyon Dénes (későbbi igazítás szerint János).*[* Szgy.]

Menyői Mihály 1514-ben halt meg.*[* Bunyitay: Szilágym. Középk. Műeml. 33. l.]

A Bernát és a Péter háza között volt Menyőben ama nemesi telek, a mely a Kis-Dobai Szabók, a Kis-Dobai Egyed István és a Nagy-Dobai István és György közös birtoka 1519-ben.

A menyői evang. reform. templom kapuja, keresztkutja, szentségháza s talán az oltára is Menyői Deésházi Istvántól származik, a ki – a mint a kapuzatról, a nagyváradi múzeumba került keresztkútról leolvashatjuk – jajczai várnagy volt, azután esztergomi várnagy, 1515-ben pedig váradi prépost.*[* U. o. 33–35. lap.] 1519-ben az esztergomi érsekség jövedelmeinek kezelője;*[* Lelesz, Act. an. 1519, nr. 7. Egregiusnak van mondva.] őt és testvérét, Pétert (egr.) beiktatták a középszolnoki Menyő részbirtokokba.*[* U. o. Stat. D. 98.]

A kolozsmonostori konventnek ez évi márcz. 30-dikán kelt bizonyságlevele szerint István káplánja: Dénes, wayai presbyter a csögi birtok vételárát özv. Markos Miklósnénak {360.} kifizette, a ki azt Istvánnak és Péternek eladja.*[* Dl. 36,402. Magno pag. 12. nr. 1. és pag. 129. nr. 1] 1520 febr. 23-dikán Péter zálogba veszi Dobokai Miklós romlotti, kékesi és nyárlói birtokait.*[* U. o.Magno, p. 168. nr. 1.] 1526-ban Péter (egr.) férje Kászoni Jakcsi Magdolnának.* Péter apja volt Kis (Parvus) Lajosnak. (1534.)*[* Orsz. lt. Km. conv. lad. 27. K. nr. 24.]

1543-ban László nagymoni jobbágyait egy kapu után adóztatták meg.*[* Dical.]

Menyői Deshazy Péter elfoglalt egy menyői puszta jobbágytelket é a Menyői tó nevű halastónak egy részét, a miért 1546-ban megintik Menyői Fodor Balázs és Bálint.*[* Lelesz, act. an. 1546. fasc. 1. nr. 23.]

Menyői Deshazy Lajos zálogban bírja Kusalyi Jakcsi Mihály Kusaly és Erked részbirtokait, a melyeknek visszabocsátása ügyében 1544-ben Jakcsi megidézteti Deésházit.*[* U. o. Act. an. 1544. nr. 20.] 1545-ben Lajost (egr.) és más menyői nemeseket azért inti meg Menyői Ramocsa Imre, mert hatalmaskodtak ennek menyői birtokán.*[* U. o. Act. an. 1545. nr. 12.]

1547-ben Hadadon Kiskarácsony után való vasárnap kelt oklevelével Menyei Désházy Lajos elismeri, hogy a 300 forintot 8 forint híján, «a melyben a kwassalybeli rész Desházy Istvánnál s Desházy Péternél, az ő atyjánál lekötve volt», Arthanhazÿ Bornemyzza Boldizsártól fölvette s a részjószágot ennek s az ő fiának, Kwassaly Jakchÿ Mihálynak, mint a kit vér szerint illet a jószág, «megeresztette». «Ez levelet – irja – thÿztha menedekül attham. És ennek felette ez dolognak nagiob bijzonsagara ez iowendeo Gÿertÿa Zentelo Bodogh Azzonÿ napiara, kaptalanban való vallaslevelet hozok. Hogha mellÿet en be nem tellÿesithetnek az napra, es ez megh mondot vallas levelet megh nem hoznam menedeklw, ezen lewelnek ereÿwel harom zaz forinton maragiak; Es vgian ezen lewelnek ereÿewel varmegie Espannÿa, Zolga Birowal {361.} egietenben mindenwt megh itelhesse, es igazat tehessen rola.»*[* Wl. Désházy Lajos saját keze s pecsétje.]

Ugyanez évben Lajos meginti Őrmezői Móré Jánost, a ki jogtalanságot követett el előbbinek kusalyi jobbágyain és kárt okozott nekik.*[* Lelesz, act. an. 1547. fasc. 2. nr. 30.] Lajosnak dabjoni jobbágyai azok között voltak, kiket kihallgattak az 1548-ban Mutos és Cseh birtokok határvonalának megállapítása végett tartott tanúvallatásnál.*[* U. o. Metalium C. Kraszn. nr. 5.] Az ő dabjoni jobbágyai 5. az ököritóiak 2, a deésháziak 1, a nagymoniak 3 kapu után fizettek adót.*[* Dical.] Deésházinak e 3 kapuszámnyi nagymoni jobbágyaiból 1554 Haraklányi Miklós 1, Dobai Lázár pedig 2 kaput bír.*[* U. o.]

Menyewi Deshazy István és Péter zálogba vették Keresztúri Lőrincz presbíter menyői birtokrészét. 1549-ben e birtokrészt vissza akarja váltani Sikolya Péter, mire a konvent Ferdinánd király parancsára megidézi Désházi Lajost, a fenti Péter fiát, kire ama józság fentiekről szállott.*[* Orsz. lt. Km. conv. lad. 27. S. nr. 55.] Ekkor Deshazy László menyői jobbágyait 2 kapuszámnyi adóval rótták meg.*[* Dical.] Máté, menyői egytelkes nemes 25 dénárnyi,*[* U. o.] Ferencz menyői 2/3(?) telkes nemes 17 dénárnyi adót fizetett.*[* U. o.] Ferencz nemes (De Menyő) 1550-ben mint szomszédos birtokos, a mikor a néhai Désházi Kelmen középszolnoki birtokrészét osztják fel örökösei között, jelen van Désházán.*[* Szgy.]

1549-ben István Menyő, Deésháza és Ököritó birtokaitól eltiltják Deésházi Lajost, Móré Mártont meg Haraklányi Istvánt és Lászlót Dobai Székely Miklós és Menyői Bereczk Boldizsár, kiket ama birtokok rokonság révén illetnek meg.*[* Orsz. lt. Km. conv. lad. 27. S. nr. 56.]

A kolozsmonostori konvent Ferdinánd királynak jelentést tesz egy parancsára, mely ebben az évben kelt és mely szerint megjelent eltőte Myhalhazai Hetheny János a) Márton nevében, ki Hadadi Móré János és Katalin fia, utóbbi {362.} Mihály lánya, Menyewi Deshazy Kelemen unokája, b) Borbála nevében, ki Haraklyani Miklós felesége, fenti Mihály lánya és fenti Deshazi Kelemen unokája, a kolozsmonostori konvent levelével és előadta, hogy Lajos, Péter fia, fenti Deshazy Kelemen unokája kezén levő, a fenti néhai Deshazy Kelemen birtokában volt Menyő, Nagymon, Ököritó, Csög, Kusaly, Orbó, Erked, Désháza középszolnokvármegyei birtokokat, melyek őket a női- és férfiág jussán megilletik, vissza akarják csatolni. Ez ellen felszólt alperesek érdekében Helmetzi deák (literatus) Márton és előadta, hogy az alperesek birtokában van e birtokokra vonatkozólag elég okirat, mely a jogos tulajdonról tanúskodik. A király megbízza a konventet, hogy tartson e tárgyban vizsgálatot.*[* Orsz. lt. Km. conv. lad. 27. M. nr. 24.]

A kolozsmonostori konvent 1550-ben intézkedik ez ügyben. A királyi megbizottal, Menyői Dobai Pál nemessel külföldi megbizottjaként Fráter György papot és konventi tagok, a kik a határ feljárásában összehívták a szomszédokat, azután a birtokokat Móré Márton és a Haraklányi Miklós felesége, Borbála, felperesek meg Désházi Lajos(?), alperes között felosztották. A Désházy Lajos(?) menyői nemesi kuriája mellett, a hol lakott is az alperes, a nemes Beretzk Boldizsár házán kívül, a melyben a Tamási János özvegye lakott fiával, Tamási Sebestyénnel, felmérték a Kováts Tamás házhelyét is. A jobbágyokat és az elhagyott jobbágyteleket is felosztották sorshúzásal. A felperesek részére jutott Deésházán: Gyurkó Kelemen, Nagy Demeter egy elhagyott jobbágytelkkel együtt, mely Báldoni Ferencz elhagyott jobbágytelke mellett az említett Boldizsár telke végében feküdt; Tolvaj N. a Tolvaj Márton elhagyott telkén; a Tamási Péter háza az új lakójával, Tolvaj Mihálylyal együtt és egy elhagyott jobbágytelek a Hadadi Bálint özvegyének a háza mellett. Az alperesek Szabó Albert, Oláh István, Tisztej András, Leőrintz György {363.} és egy elhagyott «Kováts pusztája» nevű hely. A Tamás Péter háza mellett Ispán Péter özvegyének a jobbágytelkét, a melyen a Tolvaj László özvegye lakott unokáival, az idősebb Tholvaj Sebestyénnel s az ifjabb Tholvaj Bálinttal, úgy osztották meg a lakókkal együtt, hogy az alperes kapta a Tholvaj László özvegyét Bálint nevű unokájával és a telek alsó, a Dobai Lázár elhagyott jobbágytelke mellett eső részét; a felső részt, a mely a Nagy Mátyás háza felől esett. Tholvaj Sebestyénnel együtt a felperesek kapták sors útján. A dabjoni birtokrész határának megállapításánál az összehívott szomszédos nemesek előbb négy értelmesebb dabjoni embert hívtak elő, a kik a földet megbecsűlték: Rogoz Pétert, Sipos Lőrinczet, Sipos Istvánt és Thath Tódort. Az alperesnek jutottak: Rogoz Péter, Sipos András, Rogoz Filep, ifj. Sipos István, Sándor, Simon, ifj. Rogoz Péter, Martha János, Sipos János a Tamás fia, Goszthe Péter, Goszthe György, Rogoz János, Luk János, Tath András, Martha Mihály, Berendi Tamás, Rogoz István, Gyurkó Tamás, Dants Fatul, Molduvas János, a György fia, Botha György, Molduvas Péter, Sánta János, Gyurkó György, Kis Péter, a Goszthe Éliás özvegye az Esthók János özvegye, a plébános anyja, Margit, Catharina Sándor és a Rogoz György elhagyott jobbágytelke. A felpereseknek: a Rogoz György elhagyott jobbágytelke. A felpereseknek Sipos Lőrincz, Hertze Balázs, Sipos Karácson, Sipos Simon, Esthok Mihály, Veres Lukács, Gorond Péter, Gorond Tódor, Veres Gergely, Sipos Lőrincz, fia János, Lőrincz, That Tódor, Krétson János, Sipos Péter, Hertze Lázár, Pap György, Bresbiter János, Rogoz Trif, Száv György, Thokmános György, a Molduvás Péter fia János, Botha Mihály, Gurkó Lukács, Pap Mátyás, a Rogoz Simeon fia Péter, Sánta Simon, a Thath János özvegye, a Meret Jámos özvegye, a Rogoz Inát özvegye és Botha Margit. A deésházi birtokrészen úgy egyeztek meg, hogy a három jobbágy közül az felperes választott egy jobbágyot hozzáadták Eéles Mátyást N.-Monból, a felkeresek kaptak {364.} két jobbágyot: egy István nevűt és Veres Mátyást. Az alperesnek át kell még adniok néhai Espán Péter jobbágytelkét a menyői birtokon, a melyben a Tholvaj László özvegye lakott. A nagymoni négy jobbágyon sors útján úgy osztoztak meg: a felperesnek jutott Nagy Simon és Nagy Ágoston; az alperesnek Nagy Mihály és Gábor. A Keresztúron levő birtokrészből a felpereseknek jutott Bálint János, jobbágy, a művelhető föld egyik felével. Az alperesnek Nagy Lázár s e mellett mindazok, a mik a nemes Dobzay János birtokai valának. Ököritón a felpereseknek jutottak: Azo György, Zahari Koszta, Thóth János, Kis Koszta, Lázár Tivadar és Gurzó Lukács. Az alperesnek: Tóth Lázár, Kisthÿ János, Lukács Vadár, Kis Tivadar, Márkus Vantza, Gurzó György és a Tóth Lukács özvegye. A néhai Ződ(?) Péter elhagyott házát a mellette levő réttel sors útján úgy osztották fel, hogy kelet felé eső felső részét az alperes kapta, a másik felét meghagyták. Orbó községben két egyenlő részre osztva a jobbágyokat, a felperesek sorshúzás útján kapták a következőket: Kún Jánost, id. Kis Tamást, Hergen Pétert, Zahari Pestát a fiával együtt. Az alperesnek jutottak: Luka György, Kis András Posta(?), Kún Gallus, Kún Tamás, Kún János, ifj. Posta János és az idősb az apjának, Posta Simeonnak a házával, a kik a Kávási Ferencz (de Sámson) birtokában voltak. Csögön a felperesnek jutott: Molnár Péter és a Molnár István háza az új lakójával, Bogdán Györgygyel. Az alperesnek Molnár Gallus és Molnár András.*[* Szgy.]

A Menyewi Deshazy Péter fiával, Lajossal való cseréje alapján is megilleti Keresztúri Dobszai Jánost ama keresztúri birtokrészt, a melybe 1551-ben be is iktatják.*[* Orsz. lt. Km. conv. lad. 26. D. nr .26.] 1552-ben Haraklányi Miklósné Deshazi Borbála és fiai: László, István János és Ferencz meg Hadadi Móré János és Péter nevében Rátoni Tamás eltiltja néhai Menyői Deésházi István és Péter {365.} Keresztúr birtokának elidegenítésétől, a mely birtok a fenti Borbálát és társait illeti, Keresztúri Dobszai Jánost.*[* Orsz. lt. Km. conv. lad. 27. lt. nr. 3.]

1592 jul. 2-dikán János meg Borbély Gáspár és György százötven forintot adnak kölcsön Szilágyszegi Pálnak és fiának, Mihálynak, a kik emez összeg fejében lekötik a menyői jószágukat.*[* U. o. Km. vasc. 8. nr. 53. 27. fiók.]

A menyői Deésházi-család állítólag oláh eredetű.*[* Szj.]

A Deésháziak czímerét a menyői evang. reform. egyházban több helyt felfedezzük. A mint Bunyitai körülírja: «A paizs főalakja egy bajusz- és szakáltalan, de gazdag körhajú vitéz, testhez álló, egy sor csattos dolmányban, a mint hármas halomból kiemelkedik; jobbjában görbe magyar karddal védi magát egy kopja ellen, mely fejének irányúl s melynek zászlaján rák látható; baljában pedig egy kettős kereszttel diszített paizszsal védekezik egy másik kopja ellen, mely szívét keresi, a melynek zászlaja félholdas».*[* Bunyitay Vincze: Szilágym. Középk. Műeml. 36. l.]

Családfájok töredékei:

Désházi családfa2.jpg

A) Szolnokmegyei Deés; Damján 1343; Péter 1343; Erzsébet; A–nus – Gergely – György; László 1343; István 1343; Pál 1343 (Anyja Deésnek egyik leánya lehetett.); b) Deésházi Márton; c) Deésházi Éliás; Péter; László; Erzsébet; Jakab 1378; Demeter 1378; Balázs 1378; Benedek 1378 (Deésházi Menyő); Margit 1378; Deésházi Menyői László 1406-ban tábori proclamator, 1415–1424.; d) Désházi Kelemen de Menyő; Mihály; Péter; Katalin; Borbála; Lajos 1550 – Hadadi Móré János, – Móré Márton 1550 – Haraklányi Miklós, 1550[1]

  • Irodalom:

Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája. V-VI. Bp., 1903-1904. V. kötet, Birtokosok, családok története. (A-K)[2] VI. (L-Z) [3][4]

Halmos Balázs: A gótika hatásai a reneszánsz magyarországi elterjedésének első évtizedeiben. Építészettörténet, (2001) III. évf. 1. szám[5]

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.


Külső hivatkozások:


Rövidítések


Lásd még:

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs