Címerhatározó/Csomortány címer

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Csomortány (olv. Csomortányi), Csomortani, Csomortányi családok címerével foglalkozik.

---

losonczi Csomortány

• 
  Petro Mohyla (1596-1647), kijevi metropolita, Csomortány Erzsébet és Ieremia Movilă, moldvai fejedelem (1595-1606) fia. 19. századi festmény
• 
  Petro Mohyla (1632)
• 
  Petro Mohyla címere.
• 
  Mohyla címer. Az első mezőben Moldva címere, a másodikban a Mohyla címer [1], a harmadikban valószínűleg Petro Mohyla saját hivatali címere, a negyedikben havasalföld címere (Tomka Szászky János térképén Valachia), az ötödikben az Ostoja címer egyik változata [2] vagy a Przegonia címer [3] lehet, a hatodik pedig a Nowina [4] címernek tűnik.
• 
  A Movileşti (Mohyla) család címere egy 1599-es dokumentumon.
• 
  A Craiovescu-házbeli Máté (1588-1654), havasalföldi vajda (1632–1654) címere. A sasos címer jellegzetesen magyar szerkesztést mutat: a sas csőrében a kereszt, feje fölött a korona, Máté vajda pecsétjében a mezőben látható csillagok.
• 
  Máté (1588-1654), havasalföldi vajda pecsétje

Csikszéki székely család, jelenleg is él és birtokol azon szék Csomortány nevü helységében. 1661-ben a tatár duláskor élt Csomortány István. Jelenleg él Csomortánban Ferencz s többen *. [*Benkő Kár. Csík, Gyergyó és Kászon 75. 76. l.] (Nagy Iván, III. 177.)

Losonczi Csomortány Erzsébet (1571–1617) volt Michał Korybut Wiśniowiecki, lengyel király (1669-1673) egyik dédanyja, Elisabeth Auguste Sofie von der Pfalz hercegnő (1693–1728) ükanyja, Elisabeth in Bayern (1784–1849) hercegnő jobbanyja, Napoléon Berthier, Neuchâtel és Wagram hercegének (1810–1887) öreganyja stb. További leszármazói: I. Miksa bajor király (1799-1805), I. Lajos bajor király, XV. Károly svéd király, III. Viktor Emánuel olasz király, I. György szász király, Habsburg–Lotaringiai József Árpád, IV. Károly magyar király, Habsburg Ottó, I. Ferenc József magyar király, I. Miksa mexikói császár, Habsburg–Lotaringiai Ferenc Ferdinánd főherceg, Wittelsbach Erzsébet magyar királyné, III. Lipót belga király, stb.

"A kolostor, amely a könyvet kiadta, az 1015-ben alapított kijevi Barlangkolostor volt, az ortodoxia egyik legjelentősebb kelet-európai központja. Itt működött a három korabeli ukrajnai nyomda egyike: a másik kettő a csernigovi Szentháromság-kolostoré és a lwówi Stavropigia társulaté volt. A kolostor tartotta fenn a régió legnagyobb egyetemét, a Kijevi-Mohyla Akadémiát, ahol a pravoszláv értelmiséget képezték Litvániától Lengyelországon és a román fejedelemségeken át Bulgáriáig és Szerbiáig.

Az egyetem nevét alapítójáról, Petro Mohyla kijevi metropolitáról és Barlangkolostor archimandritájáról kapta. Mohyla (1596-1646) a régi bojárcsaládból származó Ieremia Movilă moldvai fejedelem (1595-1606, a suceviţai ortodox kolostor újjáépítője) és a magyar Losonczi Csomortány Erzsébet fia volt. Apja a lengyel szövetség híve volt, anyja pedig jelentős szerepet játszott a moldvai katolicizmus megerősödésében. Az otthonról hozott széles kulturális látókör mellett Mohyla nyugati egyetemeken tanult, és kijevi metropolitaként is a nyugati műveltség és akadémiai rendszer, a skolasztikus teológia és a latin nyelv elterjesztésén és a lengyel kulturális kapcsolatok megőrzésén fáradozott az ortodox egyházban. Emellett jelentős ortodox teológus is volt, aki számos nézeteltérést tisztázott a konstantinápolyi, orosz és moldvai-havasalföldi ortodox egyházak között. Ma az ukrán, román és lengyel ortodox egyház egyaránt szentként tiszteli." (Veritas filia Dei.) wangfolyo.blogspot.sk/2010_08_01

• Irodalom:

A címer ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

---

Csomortányi 1722

Orosz:

A nemességet III. Károly 1722 nov. 27-én adta Cs. András és társai részére. A család Besenyszögön és Szentivánon lakott, itt voltak birtokosok 1754-5-ben Imre és János. 1784-ben Antal egri kanonok.

MCK:

Csomortáni. 169. T. 4. Cs. András Ferenc, István, Imre és Ferenc fia János 1722. XI. 27. Károly királytól nyertek c. n. l. - Dr. Áldásy 315. l. - Kempelen III. 155. l.

• Irodalom:

Orosz Ernő: HEVES VÁRMEGYE CSALÁDAI.

Alapi Gyula szerk.: Magyarország címeres könyve 1. kötet (A-C). Budapest, 1913.[5][6]

• Külső hivatkozások:

Rövidítések

Lásd még:

• Címerhatározó