Címerhatározó/Csoma címer

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Csoma családok címerével foglalkozik.


ragyolczi Csoma[szerkesztés]

a ragyolczi Csoma család czimere, Siebmacher: Wappenbuch
ragyolczi Csoma címer




1544-ben Erdélyből származik. A XVI. században költözött át Zemplén vármegyébe. A legrégibb okirat Csoma Imrét és Mihályt "de Tholcsva" előnévvel emliti. Oklevelei Tokai Ferencz 1699. évi támadása alkalmával Tokajban megsemmisültek. 1757-ben Csoma Zsigmond nádori adományt kap a nógrádvármegyei Ragyolczra; ezóta a család a ragyolczi előnevet használja. A XVII. század végén két ágra oszlott a család; az ifjabb már kihalt; a régibbnek ivadékai Abauj-Tornában és Szabolcsban ma is birtokosok.

Czimere: Veres mezőben arany griff, jobbjában lefelé tartott, aranymarkolatu tört pallost (vagy tőrt) tartva. Sisakdísz: a griff növekvőleg, itt egy fölfeléálló egész pallost (vagy tőrt) tartva. Takaró vörös-arany.[1]

  • Irodalom:



gelenczei Csoma[szerkesztés]

A gelenczei Csoma család címere a Szent Imre templomban

Orbaiszéki család, melynek ismert tagjai: 1576. évi szeptember hó 10-én Marienburgban gelenczei Chomay Miklós, aki II. János választott magyar király háborúiban hűségesen résztvett, majd a Békés Gáspár elleni kerelőszentpáli csatában is kitüntette magát, Báthory Istvántól nemesi oklevelet kapott.

1577. évi szeptember hó 6-án a laternai táborban gelenczei Choma Miklós tizedes, aki Erdélyben, majd különösen Lanczkronenál és a lengyel tavaknál vívott csatákban szerzett érdemeket, Báthory Istvántól nemesi oklevelet, s egyúttal Gelenczén Mikola György és Czakó András szomszédságában lévő házára minden adó és egyéb közteher alóli mentességet kapott.



Czímer: 1576: Háromszögű pajzs kék mezejében koronás kígyó, kitátott szájában gyermekfejet tart. A kígyó négyszer görbül és balra néz. A pajzson zárt lovagsisak. A sisaktakaró vörös, kék, ezüst.

Czímer: 1577: Háromszögű pajzs kék mezejében koronás, szárnyas kígyó, kitátott szájában gyermekfejet tart. A kígyó kétszer görbül és balra néz. A pajzson zárt lovagsisak. A sisaktakaró vörös, kék, arany.


  • Irodalom:

Magyar Családtörténeti Szemle, 1943. nov. sz.: dr. vitéz ákosfalvi Szilágyi László: A székelyföldi Csoma családok és kőrösi Csoma Sándor származása.




abásfalvi Csoma[szerkesztés]

Az abásfalvi Csoma család nemesi oklevele, 1676. június 1. I. Apafi Mihály által kibocsátva
Az abásfalvi Csoma család címere, 1676




Udvarhelyszéki család, melynek ismert tagjai: 1614-ben Gergely gyalogrendű székely nemes. 1627-ben Mihály gyalogrendű székely nemes. 1635-ben Gergely és Péter gyalogrendű székely nemesek. 1676. évi július hó 3-án Radnóton Apafi Mihály erdélyi fejedelem sándorfalvi Barra Péternek s Mihály s István nevű fiainak, valamint abásfalvi Csoma Jánosnak s András, György és János nevű fiaiknak erdélyi nemesi oklevelet adományozott [...].

Ezt az oklevelet a benne megnevezett Csoma György fiának, Ferencnek és Csoma János fiának, Dánielnek kérelmére Udvarhelyszéknek Vargyason 1757. évi december hó 3-án tartott közgyűlésen, majd Erdélyországnak Szebenben 1761. évi szeptember hó 30-án tartott országgyűlésén kihirdették.

Az oklevél szövege:

Mi Apafi Mihály, Isten kegyelméből Erdély fejedelme hírül adjuk az alábbiakban, tudtára adva mindenkinek, akinek illik, hogy mi meghallgatva néhány hozzánk hű tanácsosunk különleges kérelmét, szem előtt tartva és felidézve az alábbiakban az abásfalvi Csoma Ferenc, György és János testvérek irántunk tanúsított hűségét és hűséges cselekedetét, amit ezek nekünk és a mi erdélyi Fejedelemségünknek minden körülmények között megtettek és véghezvittek, és mi egyáltalán nem kételkedünk, hogy megteszik és véghezviszik állhatatos hűséggel ezután is, ezért Csoma Ferencet, Györgyöt és Jánost, valamint mostani fiait és azokat, akik Isten akaratából ezután születnek, kisnemesi körülményeikből és sorsukból, amelybe beleszülettek és benne éltek mostanig, kegyelemmel elhatároztuk, hogy kivegyük és erdélyi Fejedelemségünk valódi, tagadhatatlan nemeseinek sorába emeljük. Nemesi jelvényük égszínkék színű lovagi pajzs legyen, mezejében arany korona helyezve, amelyből emberi kéz emelkedik a magasba csupasz kardot tartva, a pajzs fölött zárt lovagi sisak legyen, amit királyi korona fed, a sisak tetejéről színes pántlikák induljanak körbe a pajzs szélei felé, ahogy ez kitűnik levelünk fejlécén világosan ábrázolva egy hozzáértő festő keze által. Fejedelmi akaratunk szerint Csoma Ferencnek, Györgynek és Jánosnak, mostani fiainak, valamint azoknak, akik Isten akaratából férfi és női ágon ezután születnek, kegyelmesen megengedjük, hogy viseljék és bemutassák a fent leírt nemesi jelvényt mindenütt, ahogy az ősi nemesi szokás diktálja, a lovagjátékok, párbajok és nemesi versenyek alkalmával, alkalmazzák pecsétjükön, zászlóikon, vászonneműiken, házaik homlokzatán, sátraik oldalán, gyűrűiken, síremlékeiken, minden használati tárgyukon, hogy érdemes és becsületes nemességi címük elismerve legyen minden rendű és rangú ember által, hogy örökre odaszámolva, befogadva és betartva legyenek erdélyi Fejedelemségünk valódi, tagadhatatlan nemeseinek sorába, hogy részük legyen és örvendjenek mindannak az irgalomnak, tiszteletnek, előjognak, mentségeknek, könnyítéseknek, szabadságoknak és védelemnek, amit az erdélyi Fejedelemségünk valódi, tagadhatatlan nemesei élveznek. – Ezért ennek a dolognak örökkévaló érvényességéért és fennmaradásáért elhatároztuk, hogy jelen levelet kibocsátjuk és megerősítjük fejedelmi pecsétünkkel Csoma Ferencnek, Györgynek és Jánosnak, mostani gyermekeiknek és azoknak, aki ezután születnek, férfi és női ágon utódaik lesznek. Íratott várunkban, Gyulafehérváron az Úr 1676. esztendeje június havának első napján. Apafi Mihály Lugosi Ferenc titkár Az 1677-es esztendő április 9. napján, Keresztúr városában a nemesi országgyűlés idején, amelyen tiszteletét tette Kőrösi Bethlen Gergely főkapitány, királybíró, és ott voltak Udvarhely székely szék lófői, a nemesség prefektusának a nevében előterjesztve, hírül adva, ismertetve lett általam, Ajtay Mihály, Udvarhely székely szék jegyzője által, senkinek sem lévén ellenvéleménye.[1]


Czimere: Álló, kék pajzsban lebegő, könyökben meghajlított, jobbrafordult, páncélos jobbkar, markában felfelé kivont kardot tart, a pázsiton pedig török fej hever. A pajzson koronás zárt lovagsisak van. Két oldalt takarók.


  • Irodalom:

1. Magyar Családtörténeti Szemle, 1943. nov. sz.: dr. vitéz ákosfalvi Szilágyi László: A székelyföldi Csoma családok és kőrösi Csoma Sándor származása. 2. Örökségünk folyóirat V. Évfolyam (2011) 2. sz., Mihály János: Az abásfalvi Csoma család nemeslevele.

tasnádszarvadi Csoma[szerkesztés]

Címereslevelet Bethlen Gábortól kapott tasnádszarvadi Csoma Péter, feleségével, Lukács Erzsébettel és két fiával, Györggyel és Andrással együtt. Ellenjegyezte Bölöni Gáspár, titkár. Manumissio kiadója: mindszenti Gencsy István. Kelt: 1617.01.06, Nagyvárad. Kihirdetés: Közép-Szolnok vm. Ákos, 1617.10.23.

czimere: Scutum videlicet triangulare coelestini coloris, in cuius campo sive area brachium humanum humero resectum. Pugionem nudum capulotenus. Ac tres spicas frumenti maturatas comprimere et sursum vibrare conspicitur. Supra scutum galea militaris clausa est posita. Quam contegit diadema regium. Gemmis atque unionibus exornatum. Ex cono autem galeae taeniae sive lemnisci variorum colorum hinc inde defluentes. Utramque scuti partem pulcherrime ambiunt et exornant.

  • Forrás: MNL címereslevelei: HU MNL OL R 64: 1_09: 1:0916

tasnád-závodgyai Csoma[szerkesztés]

Wappen: In B. ein geharn. geb. Arm welcher in d. Faust drei g. Weizenähren und einen mit d. Spitze nach abwärts gesenkten Dolch sammt g. Parirstange hält. Kleinod: Keines verliehen. – Decken: rs – bs. Adels- u. Wappenbrief v. Gabriel Bethlen, Fst v. Siebenbürgen, d. d. Gr. Wardein, 6. Jänner 1617 (kundg.: Stadt Akos, I. J.) für Peter Chyoma de Tasnád-Zárvodgya, für seine Ehefrau Elisabet Lukács u. für d. Söhne Georg u. Andreas. (Beschreibung nach d. Orig., Bereger Ctts Arch.)

Tasnád-závodgyai Csoma címer










Forrás: Siebmacher: Wappenbuch, Der Adel von Ungarn (Supplementband)

újhelyi Csoma[szerkesztés]

újhelyi Csoma család címere












Wappen: In R. aus gr. Dreiberge wachsend ein b. gekl Mann mit g. Gürtel und Pelzmütze mit r. Sacke, in d. erhobenen Rechten drei g. Weizenähren, in d. gleichfalls erhobenen Linken eine beklätterte b. Traubenfrucht haltend. – Kleinod: Der Mann des Schildes, hier in d. Rechten einen Krummsäbel mit g. Parirstange, in d. Linken einen gefl. Pfeil pfalweise haltend. – Decken: bg. – rs. Adels- u. Wappenbrief v. König Ferdinand II., d. d. 1576 (kundg.: Zempliner Ctt, 1577) für Bartholomäus Csoma v. Ujhely. Aus d. Zempliner Ctte stammundes, wie es scheint, erloschenes Adelsgeschlecht. (Nach d. Orig.). [2]

Czimere:



  • Irodalom:

Rövidítések

Lásd még:

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs

  1. http://epa.oszk.hu/01200/01214/00018/pdf/EPA01214_oroksegunk_2011-2_020-021.pdf
  2. https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Siebmacher-siebmacher-wappenbuch-1/der-adel-von-ungarn-supplementband-magyarorszag-kiegeszites-8D0E/csoma-ii-v-ujhely-94A5/