Címerhatározó/Csávoly címere

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Csávoly család címerével foglalkozik.


Csávoly pecsétje.jpg

HUN Csávoly COA.jpg

Csávoly rövid története

A kezdetek

A régészek egy 3-4 ezer éves település maradványait tárták fel, s ez tűnik a legkorábban lakott helynek is. Későbbről a szarmata és a hun korból már cserepek és veremlakások is kimutathatók, illetve a római korra utal az Ördögároknak nevezett földsánc. Az első -már magyarok által lakott- település az Árpád-korból a Bara tó mellett jött létre, ezt bizonyítják a XI. sz-i temető maradványai is. Az oklevelek 1220-ban említik először, 1323-ban "Chayol" néven a Töttös családhoz került. A legközelebbi híradás (1375-öt nem számítva, amikor is Bátmonostori Töttös László lesz e terület birtokosa) 1514-ből való. Ekkor Pogány Benedek és a parasztok kezére került Bács-Bodrog vármegye, de ezt a rövid, átmeneti uralmat súlyos megtorlás követte. A következő nagy megrázkódtatás a falu életében 1526 volt, ugyanis a török pusztítás hatására a falu elnéptelenedett. 1580-ban a török adólajstromok ugyan 22 házat említenek a faluval kapcsolatban, ez valószínű annak köszönhető, hogy nagyobb számban települtek a faluba szerbek és bunyevácok. Az 1687-ig tartó időszakból nincs hiteles forrásunk.

A török pusztítás után

Az 1687-es évből is csak az a feljegyzés maradt ránk, miszerint a Vidákovics és Markovics irányításával a török kiűzésében részt vállaló bunyevácok az udvari haditanácstól azt kérvényezték, hogy letelepedhessenek a Baja-Szeged térségben. 1726-ban Czobor Márk -Bács megye főispánja- hűségéért megkapja Baját és környékét. Csávolyt ekkor csak mint lakatlan pusztát említik. De nem sokáig birtokolhatta Czobor a területet, mert 1730-ban a kalocsai érsek a Czoborral való pereskedés során elnyerte azt, de a gróf tiszttartói az érsek ellen fordultak. 1734-ben bunyevác telepeseknek engedték át a települést, s ebben az évben készült a falu pecsétje is. A falu lakossága folyamatosan szaporodott, 1736-ban már 511 szláv lakosa volt Csávolynak, 1782-ben pedig Soroksárról és környékéről 424 német házaspár települt be. (Az innen átköltöző svábok nagy valószínűség szerint Ausztria területéről érkeztek Soroksárra , s innen költöztek délre a Duna mentén.) Ezt követően konszolidálódtak a falu demográfiai viszonyai, s ennek eredményeképp 1783-ban felépült a római katolikus templom, 1803-ban pedig az iskola. A napóleoni háborúkban a csávolyiak is részt vettek, de a lakosságot igazán az 1831-32-es pestis tizedelte meg igazán (ekkor épült a temetői kápolna is).

Az ezt követő évtizedek történelmi fordulói után, a dualizmus korában Csávoly is fejlődésnek indult, 1874-ben új iskolát is építettek.

A XX. században

1900-ban postát, majd óvodát és gyógyszertárat létesítettek, 1904-től pedig már önálló községháza is működhetett. Az I. világháború idején 240 fiatal ment ki a frontra, s közülük 138 nem is térhetett vissza. Az 1918-as belgrádi konvenció értelmében a falu két részre tagolódott, ugyanis a szerb megszállási övezet a falu északi határában húzódott, ezért ha valaki meg akarta művelni a földjeit, akkor adott esetben ezt csak a határ (demarkációs vonal) átlépésével tehette meg. A tanácsköztársaság ily módon a falut nem érintette, s 1921. augusztus 20-án a szerbek is kivonultak Csávolyról. A Bethlen-konszolidáció a község életét is kedvezően befolyásolta: 1928-ban téglagyár létesült, az ezt követő évben villanyvilágítást vezettek be a faluban, s 1937-ben elkészült az iskola modernizált épülete is, Éber Sándor freskóidíszítik mind a mai napig.

A szélsőséges politikai mozgalmak itt is megjelentek, 1939-ben megalakult a Volksbund. A II. világháborúban a frontra több százan jutottak vagy önkéntes elhatározásból fakadóan (földet ígértek néhányuknak a frontszolgálat fejében) vagy kényszerből. A helyiek számára 1944.október 19-én véget a háború, bár fegyveres harcokat nem éltek meg, csak átvonuló katonákat láthattak és szállásolhattak el. A háborút követő időszaknak majdnem minden politikai változása jelentős mértékben befolyásolta a falu életét. 1947-ben a helyi svábokat a potsadami határozat értelmében kitelepítették, házaikba ( a szlovák-magyar lakosságcsere-egyezmény szerint) Naszvadból felvidéki magyarokat, illetve a szomszéd községekből érkező földnélküli parasztokat telepítettek. 1949-től sorra alakultak a termelőszövetkezetek, melyeket 1960-ban összevontak "Egyesülés MGTSZ" néven. Közben az 1956. október-november folyamán munkástanács működött a faluban, de tevékenysége jobbára kimerült a 15 pontos program kihirdetésében.

A 60-80-as években a község infrastruktúrája fokozatosan fejlődött, a villany-, vízellátáson túlmenően kiépült a gázvezeték-rendszer, illetve a 80-as évek végén a telefonhálózat is. Korszerű épülettel (a régi jelentős átépítésével) és a 70-es évek modern oktatási felszereléseivel büszkélkedhetett az iskola, mely Mándics Mihály iskolaigazgató hathatós irányításával a környék "mintaiskolájává" válhatott. Ekkor jött létre a történeti szempontból is igényes falumúzeum, mely méltóképp mutatja be a falu történetét, s az itt élők munkáról vallott nézeteit is.

A 90-es évek politikai változásai némileg felőrölték a lakosok aktivitását, s ugyan külsőségeiben továbbra is megőrizte Csávoly vonzerejét, de egyes környező - az új helyzethez jobban alkalmazkodni tudó - falvakhoz képest visszaszorulóban van. A kilencvenes évek végétől tapasztalható egyfajta javulás, némiképpen sikerült stabilizálni az önkormányzat gazdasági alapját. Ez a megélénkülő mezőgazdasági tevékenységnek, néhány kisebb vállalkozásnak, s a községben igazi nagyüzemmé váló "Mogyi" Kft-nek köszönhető. A faluban rejlő lehetőségeket a csávolyiak még korántsem használták ki. Reméljük, hogy az elkövetkezendőkben lesz bőven miről beszámolni ezen a formálódó Web-oldalon. [1]

Forrás: Mándics Mihály: Fejezetek Csávoly község krónikájából 1944-1964. Csávoly, kn 1969.

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

Rövidítések

Lásd még:

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs