Címerhatározó/Brandenburg címere

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként az Brandenburg címerével foglalkozik.


Brandenburg Wappen.svg

Előfordul egyes magyar királyok címerében és címzésében.

A tartomány címerének ábrája a Címerhatározóban még nem szerepel.

A vörös őrgrófi sast (de: "Märkischer Adler") az Askanien uralkodócsalád jelképének tartják. Először I. Ottó, Brandenburg második őrgrófjának pecsétjén jelent meg 1170-ben. Apja, I. (Medve) Albert még keresztet viselt. I. Ottó, apja és fia II. Ottó a sas mellett egy veretekkel ellátott hadipajzsot is viselt, mely nagyon sok tagolást mutat és a szlávok elleni csatákban használták. Még nem világos, hogy I. Ottó miért vette fel a sas a címerébe. Theodor Ilgen és Hermann Krabbo, német heraldikusok szerint a sas az Askanien család heraldika előtti jelképe volt. A család a Harz-beli Osthangból származott, és mielőtt Albert elnyerte volna a brandenburgi őrgrófságot, Ballenstedt grófja volt. Ha elfogadjuk, hogy a hegyen álló sas a származási városra utal, ez lehett az Askanienek származási helyének jelképe is. A legközelebbi vár, Arnstein sast viselt a címerében. Használata a családban azonban I. Ottó előtt nem mutatható ki.

Anthony von Siegenfeld és Erich Gritzner ezzel szemben úgy vélte, hogy az őrgrófi sas, miként a későbbi porosz sas eredete is a német királyok és császárok plasztikus zászlóira megy vissza. A 12. századi német főnemesség gyakran használta a sast, mint hivatali jelképet. Nagyjából 1180-ig az őrgrófok (de: Markgrafen), palotagrófok (de: Pfalzgrafen), grófok (de:Grafen) és várgrófok (de: Burggrafen) is a bárók (de: Reichsfürsten) közé tartoztak. Ilyen minőségükben és a király helyetteseként a sast címerként viselték és a pecsétjükön is használták. Egyes családok, mint pl. a von Neuenahr grófok (Are-Hochstaden ág), a Szavijai grófok és a Sziléziai hercegek az eredeti színekkel (arany alapon fekete sas) együtt vették át a birodalmi sast és családi címerként használták. Mivel a 13. század elején a birodalom felbomlott, a tartományi fejedelmek minden államügyet maguk intéztek. Egyes fejedelmek megváltoztatták a sas színét, és az családi címerré vált. Mások kizáróklag a saját címerüket használták. eredetileg valószínűleg az Askanien család is a fekete birodalmi sast használta arany alapon. A brandenburgi ágban a sas fehér alapon vörös lett arany fegyverzettel, és IV. Ottó óta a szárnyain sárga lóhereszárakkal (veretekkel).

A vörös sas az Askanien család után átszállt Brandenburg, Wittelsbach, Luxemburgi és Hohenzollern uraira is, mint a tartomány jelképe. Idővel a tartományi és városi címerekben más címerképekkel is kiegészült, mint választófejedelmi süveg, választófejedelmi korona, liliomos jogar, kard. A mellére kispajzsot, vagy arany betűt helyeztek, de a lóherevégű veret el is maradhatott.

  • Irodalom:

Külső hivatkozások:

Rövidítések

Lásd még: