Címerhatározó/Botka címer
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Botka, Bottka családok címerével foglalkozik.
kis-lapási Botka
[szerkesztés].jpg)
A családra vonatkozó eddig ismert legrégibb okleveles adat a nyitrai káptalantól 1285. évi november 30-án kiállított eredeti osztálylevél, a mely szerint a család ősei az ugyanazon törzsből származó másik három család tagjaival a Szőlős nevű ősi birtokon megosztozkodnak, mely alkalommal a Botka család ősei a mai Nyitra vármegyei Felsőszőllős község határának éjszaki részét, a mai Mártonfalva község határos területét kapták osztályrészül. A család Mártonfalván telepedett le és B. István mártonfalvi lakosként kapta II. Mátyás királytól, 1612 november 26-án, a címeres nemeslevelet. A nemességszerző Istvánnal együtt neje, Szilágyi Katalin, gyermekei István, Dénes, Anna és Erzsébet, továbbá néhai testvérének, Andrásnak gyermekei, András, Bálint, János, Lukács és István is bennfoglaltatnak a nemeslevélben, melyet 1613-ban hirdettek ki Nyitra vármegyében. A nemességszerző István elsőszülött fiától, II. Istvántól, a család a következőleg származott le: fia III. István. Ennek fia I. János; kinek fiai voltak: II. János Nyitra vármegyében, az 1754-1774. évi nemesi összeírásokban, kislapási birtokosokként vannak felvéve. Erre nádori adományt nyervén, ettől kezdve a család a kislapási előnévvel élt. János testvére István, utódok nélkül halt el. II. János fiai: III. János, 1777-ben Csongrád városában telepszik le és nemességét Nyitra vármegye 1783 julius 8-án tartott közgyűlése alkalmával igazolta; továbbá Ádám, aki Péterrévére költözött és I. Mihály s Gáspár. Mihály 1768-ban az Ujházy-féle csapat kapitánya volt. III. János fia I. Imre (szül. 1779, †1833, Péterréve), nemességét 1805-ben hirdettette ki Bács-Bodrog vármegyében, Nyitra vármegye bizonyítványa alapján. Fia: Ferencz, nemességét 1834 január 8-án hirdettette ki Torontál vármegye közgyűlésén. Később Torontál vármegye főjegyzője volt. Imre, Torontál vármegye főorvosa, Nagybecskereken halt el. Mihály és János Péterrévén laktak s ott is haltak el magtalanul. Lajos (szül. 1829), Torontál vármegye főpénztárosa. Nemességét 1833-ban hirdettette ki Bácsbodrog vármegye közgyűlésén. Fia Béla (szül. 1861), országgyűlési képviselő, 1906-1910-ben Torontál vármegye főispánja. Fia II. Béla (szül. 1891, Bánlakon). Ferencz fia I. Géza (†1875-ben, Nagybecskereken), vármegyei I. aljegyző volt. Leánya, Sarolta, gróf Klebelsberg Kunó, közigazgatási bíróhoz ment nőül. Címer: jobbharánt fekete gerendával kék és vörös mezőre osztva, az utóbbiban hatágú aranycsillagot tartó aranyoroszlán. Sisakdísz: pajzsbeli oroszlán növekvően. Takarók: kékarany-veresezüst.
Botka. (Kovácsvágási és reszegei)
Szatmár-vármegyei nemes család. András Reszegén birtokrészt kap királyi adományban, 1465-ben. Ugyanazon évben Botka András Börvely községben részjószágra királyi adományt nyer. Botka Lajos 1830. évben szolgabíró. A család [Szatmár vármegyében] Nábrád községben birtokos.[1]
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
- Külső hivatkozások:
széplaki Botka
[szerkesztés]
A Széplaki, Szántói, Névedi Botka család előnevét a Zala megyei Szántóról, és a Vas megyei Széplakról vette. Vas megyei származásúak, eredetüket Szántói Botka mestertől számították, aki I. Lajos királyunk idején élt. Vármegyénkben [Somogyban] először Ferenc - zalai és somogyi alispán 1630-1647 - fiának, Ferencnek már voltak birtokai, majd a családnak a későbbiekben Ádándon, Bodrogon, Gesztin és Osztopánban is.
Címerük négyeit csücsköstalpú pajzs, melynek az első és negyedik kék mezejében, zöld talajon balra, illetve jobbra forduló, első lábaikkal hatágú arany csillagot tartó kétfarkú arany oroszlán, a második és a harmadik vörös mezőben zöld talajból kinövő terebélyes lombú fa áll. A rostélyos sisakon lévő koronából a pajzsbeli oroszlán jobbra fordulva nő ki. A takaró jobbról kék-arany, balról vörös-ezüst.[2]
- Irodalom:
Gőzsy Zoltán - Gőzsy Gáborné: A somogyi levéltár üvegablakai. Nemesi címerek a Somogy Megyei Levéltár üvegablakain. Kaposvár, 2000. 94-95.[3]
- Külső hivatkozások:
Botka 1659
[szerkesztés]Botka. I. Lipót Bécsben 1659. márczius 8-án nemesiti meg Botka Ferenczet, testvéreit, Pétert, Mihályt, Istvánt s ennek fiát, Andrást. A család most is él. Botka Ferencz 1870-ben a gönczi járás főszolgabirája volt. Lajos ugyanekkor útbiztos.[4]
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Botka másképpen Szíjgyártó
[szerkesztés]
Turóczy György 1659. november 30., Pozsony I. Lipót nemesség és címer általa: sógora Botka másképpen Szíjgyártó János
R 64
Botka. I. Lipót Bécsben 1659. márczius 8-án nemesiti meg Botka Ferenczet, testvéreit, Pétert, Mihályt, Istvánt s ennek fiát, Andrást. A család most is él. Botka Ferencz 1870-ben a gönczi járás főszolgabirája volt. Lajos ugyanekkor útbiztos.[5]
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Botka 1715
[szerkesztés]
"BOTKA JÓZSEF (JÓSEFF), nemes. Született 1783 körül. Ármány Erzsébet férje, földvári lakos. Meghalt Adán 1848. november 18-án, élt: 65 évet. EHaAK Ada: 1848. P-86/4.
Címer (1715): Kékben zöld dombon jobbra ágaskodó arany griff kardot tart. Sisakdísz: pajzsalak. Takarók: kék-arany, vörös-ezüst.
Baranyi István nyugalmazott anyakönyvvezető, Mohol"
- Irodalom:
A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Lásd még: