Címerhatározó/Borossebes címere

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként Borossebes címerével foglalkozik.


Borossebes 1910.jpg

  • Irodalom:

A címer ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:


Rövidítések

Lásd még:

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs

Borossebes egykori címerei

A rajzolatok közül a pajzs bal oldalán lévő szőlőtőke jelentése egyértelmű, szőlő termesztésére, valamint bor készítésére utal, ami a város nevében is fellelhető. Egykor híres a szőlőültetvényeiről (bakator, muskotály). A bal oldali hegy a Pilis (271 m), míg az ellenkező oldalon, a távolban egy másik hegy látszik, tetején épülettel.

Feltételezhető, hogy a déznai Várhegyet és a várat ábrázolja a rajz. (Miután 1597-ben Báthory Zsigmond elfoglalta, Borossebes a déznai várhoz tartozott.) Akié Dézna volt, azé volt Borossebes is.

Borossebes helységből talajszintről nem látható a légvonalban körülbelül 10 kilométerre lévő déznai vár (389 m), mivel a Piliske (196 m) nevű, kopár dombocska takarja. Valószínűleg egy magasabb nézőpontból a címeren lévő tájkép tárulna elénk, de ezt nem volt még módom kipróbálni.

foto: showmystreet.com

Valószínűnek tartom, hogy a címer egykori tervezője is hasonló cipőben járt, csak a térkép segítségére hagyatkozhatott. A címerpajzs központi részén álló lombos fát első nekifutásra az un. „életfa” szimbolikával azonosítottam, melynek ábrázolása sok erdélyi népművészeti tárgy jellegzetes figurája, mint kerámián, mint a fafaragásokon. Időközben olyan információra akadtam, ami más alternatívát is szabadon hagy ebben az értelmezésben. Gr. Wenckheim Frigyes egykori Vadaskertjében a 19. sz. végén még fellelhető volt egy, hozzávetőlegesen 600 éves tölgy, melynek 12 m volt a kerülete és ezátal az átmérője 4 m volt. Talán az is elképzelhető, hogy ez az óriás-tölgy vonult be Sebes címertörténelmébe.

A fa magassága a címeren meghaladja a környező hegyek magasságát, rajzolata uralja a rendelkezésre álló tér jelentős részét, a kép fő motívumát alkotja. Függő kérdés még a fa tetején, fészkében ülő madár, bizonyára nem a szőlőtermést megdézsmáló seregélynek vagy rigónak állított a néhai címertervező maradandó emléket. A címer-színkód szerint csak a lombozat zöld színe van jelezve a ferde vonalkázással, más színre nincs utalás.

1853-ban Boros-Sebes mezővárosi ranggal bírt, ami a pecsétnyomó feliratából is kiolvasható. Ezen, az eddig általam megtalált legrégebbi címerváltozaton a Pilis hegy, rajta a lombos fa és a szőlőtőke (3 fürt és 2 levél), a címerpajzs függőleges tengelyében, központi helyen van. A rajzon a fa törzse erőteljesebb, szinte uralja a teret, a későbbi változatok madara itt még nem látható. Ezen a változaton a déznai Várhegy helyén egy kisebb, szintén lombos fa található.

Magyarország címertára. Második rész. A mezővárosok címerei és pecsétjei 4. tábla (1880.)

Ez a címerpajzs az elsőként bemutatott pecsétnyomó rajzának elődje lehet. Ezen az ábrázoláson határozottan látszik a déznai vár (rom) körvonala. Egy (napjainkban) a déznai várromról készült fotó alapján 100 %-os valószínűséggel ez a vár látható.

A címer tervezésekor a rajzoló támpontja lehetett egy, a várról Déznán készített rajz vagy metszet. Amint az első bekezdésben említettem, Borossebesről nem látható a déznai hegy nemcsak a tereptárgyak takarása és a távolság miatt, hanem a terep görbülete sem tenné lehetővé.

„A hagyomány szerint a borosjenői pasa részére a várban elzárt száz leány a puskaporos kamrát meggyújtva, a várat magukkal együtt a levegőbe repítették. Annyi tény, hogy 1693-ban Borosjenővel együtt Dézna is magyar kézre került, de akkor a vára már romhalmaz volt” (Révai Nagy Lexikona V. kötet). Ez a romos állapot napjainkig fennmaradt. A legutóbbi (1910) változat rajzolója eltér ettől a pontos várrajzolattól, ott már csak az épületek körvonalai böngészhetők ki egy kis fantáziával.

Kiss László