Címerhatározó/Bognárcéhek címere

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a különféle települések bognárcéheinek címerével foglalkozik.


A faipar legjellegzetesebb céhes szakmái аz asztalosok, a kerékgyártók (bognárok) és a kádárok (pintérek) mesterségei voltak. Az esztergályosok finomabb faipari munkát végeztek. Az esztergályos mesterség speciális Veszprém megyei ága volt a híres csutorásipar. Az ácsok szakmája, akik helyenként a molnárokkal állottak közös céhszervezetben, már átnyúlik az építőipari szakmába, a kőműves, kőfaragó és tetőfedő szakmába. Az agyagipart a fazekasok képviselték. (207.)

Nagybákay Péter: Veszprémi és Veszprém megyei céhpecsétnyomók. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (1963.) 185-219.

[1] [2]


Csákvári kovácsok, lakatosok és bognárok egyesült céhe[szerkesztés]

A csákvári kovácsok, lakatosok és bognárok egyesült céhének zászlaja (XIX. század)

A csákvári kovácsok, lakatosok és bognárok egyesült céhének pecsétje (1817) .jpg

A csákvári kovácsok, lakatosok és bognárok egyesült céhének pecsétje (1817)

  • Irodalom:

A céh címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[3]


Győrszigeti kádár-, bognár- és kovácsmesterek[szerkesztés]

Győrszigeti kádár-, bognár- és kovácsmesterek pecsétje 19. sz.png

A győrszigeti kádár-, bognár- és kovácsmesterek pecsétje, 19. sz., Xántus János Múzeum, Győr

Leírás

A tipárium sárgarézből készült, nyele élein vágott négyzetes hasáb, alul gyűrűzéssel illeszkedik a pecséttalphoz, melynek sík lapjára a pecsétképet vésték. Az ovális lapon a rovátkolt keret alatt német nyelvű pecsétszöveg nevezi meg a szakmai társulást: „INSI(e)G(el). DER. BINDER. WAGNER. SCHMIDT. IN. SIGERT”. A belső pecsétmezőben koronával és fűzérdísszel ékesített két ovális pajzsban a kádárok szokott hordós címere szerepel körzővel, abroncsverővel, valamint a bognárok jellegzetes címere a kocsikerék fölé helyezett faragóbárddal. A társult kovácsmesterek címere ,,sisakdíszként”, a koronába állított, csőrében patkót tartó struccmadár alakjában jelenik meg. A vegyes céhnek csupán 1814-es céhlevele ismert, de a múzeum birtokában van 1808. évi ládájuk (lásd 100.) is, a pecsét címerképéhez nagyon hasonló mesterségjelvényekkel díszítve. (XJM céh. 53.13.31)

[4]

  • Irodalom:

A céh címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:


Herendi egyesült kovács-, bognár-, pintér-, csutorás-, kapcás- és festőcéh[szerkesztés]

Herendi egyesült kovács-, bognár-, pintér-, csutorás-, kapcás- és festőcéh 1847.png

A herendi egyesült kovács-, bognár-, pintér-, csutorás-, kapcás- és festőcéh pecsétnyomója 1847-ből

A herendi mesteremberek 1847. évi céhpecsétje a kisebb falvakban értelemszerűen kialakult egyesített, úgynevezett vegyes céhekre jellemzően hat, teljesen különböző iparágat képvisel. A hét mezőre osztott címerpajzsban a kovács, bognár, pintér, csutorás (asztalos), kapcás (csizmadia?) és kelmefestő ipar jelvényei láthatók (253. kép). (209. lap)

Nagybákay Péter: Veszprémi és Veszprém megyei céhpecsétnyomók. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (1963.) 185-219.

[5] [6]

  • Irodalom:

A céh címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:


Pannonhalmi bognár céh[szerkesztés]

Pannonhalmi bognár céh pecsétnyomója 1, 1775.jpg Pannonhalmi bognár céh pecsétnyomója 2, 1775.jpg Pannonhalmi bognár céh pecsétnyomója 3, 1775.jpg

A pannonhalmi bognár céh pecsétnyomója 1775

  • Irodalom:

A céh címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:


Szentkirályszabadjai bognár ipartestület[szerkesztés]

Szentkirályszabadjai bognár ipartestület pecsétnyomója 1873.png

A szentkirályszabadjai bognár ipartestület pecsétnyomója 1873-ból

A bognárok pecsétjei közül a szentkiralyszabadjaiak nagyobbik pecsétjének csak a lenyomatát ismerjük. Benne bognárbárd alatt 8 küllős kerék és egyenes kétnyelű vonókés. Második, 1873-ből származó pecsétjük már a bognár ipartestületé: két ágaskodó oroszlán által tartott korona alatt kerék, az alatt pedig bognárbárd (242. kép). (207. lap)

Nagybákay Péter: Veszprémi és Veszprém megyei céhpecsétnyomók. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (1963.) 185-219.

[7] [8]

  • Irodalom:

A céh címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:


Veszprémi bognár céh[szerkesztés]

A veszprémi bognárok pecsétjének is csak a lenyomata maradt fenn. Az 1713-as évszámot viselő magyar köriratú pecséten kerékagyfúró(?), két kerék és vonószék(?) ábrái alatt félkör alakú hajlított bognár vonókés és egy hatalmas bognárbárd rajzolatát lehet kivenni. (207. lap)

Nagybákay Péter: Veszprémi és Veszprém megyei céhpecsétnyomók. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 1. (1963.) 185-219.

[9] [10]

  • Irodalom:

A céh címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:


A. R. bognármester[szerkesztés]

A. R. bognármester pecsétje 18. sz..png

A. R. bognármester pecsétje, 18. sz., Xántus János Múzeum, Győr

Leírás

Apró nyomólapja ovális. Szára a hagyományos félholdalakból nyúló, keskenyedő forma, végén háromkaréjos zárással. Ez utóbbi a példányból letörött. A nyomólap a hagyományos kerék fölé helyezett bárddal ábrázolt bognárcímert tartalmazza. A keretező pálmaágak csúcsánál a tulajdonos monogramjának vésete, az „A. R.” látható, melynek azonosítása még részletesebb kutatást igényel.

[11]

  • Irodalom:

A céh címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

Rövidítések

Lásd még: