Címerhatározó/Besenyő címer

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Besenyő családok címerével foglalkozik.


ezdegei Besenyő[szerkesztés]

Ezdegei Bessenyő Pál, szlavóniai bán pecsétje, 1404
Ezdegei Bessenyő Pál, szlavóniai bán pecsétje, 1404
Ezdegei Bessenyő Pál, szlavóniai bán pecsétje, 1424
Bessenyő címer a tornai kehelyről (1409-1435)

Ezdegei Bessenyő Pál, szlavóniai bán pecsétje, 1402.png

A Tornay-család kihaltával kerül Tornavármegyébe. (L. a Berencsi családot.) Besenyő Imrével, ki Torna várát s az uradalmat impetrálja; családja kihal s része a Berencsiek birtokába megy át.[1]

+++++

A bán fia, Ezdegei Bessenyő Miklós, 1435-ben meghalt. Apja csak egy-két évvel élte túl. Halálának időpontja talán 1436? Halálukkal a család ezen ága kihalt. A tornai birtok – amint azt az előbb írtuk – előbb a királyra, majd huzavonák után ismét a korábbi társtulajdonosra Berencsi Bessenyő Istvánra szállt, aki ekkor már Tornay István!

...

Korábban utaltunk rá, hogy az Ezdegei Bessenyő család a szomszédos bánya- és kohóterületekkel kapcsolatban állt.

...

Jó harminc esztendővel Ezdegei Bessenyő Pál bán halála után a család - ”Tornay” Bessenyő István féle ága – tovább viaskodik a valamikori birtokok részeiért.

...

A család ezen ága tehát meglehetősen és egyértelműen gazdag volt. A kiterjedt birtokok, az oklevelekben leírt események, perek, mind ezt bizonyítják. Ezdegei Bessenyő Pál a korának egyik gazdag főura, országos címek, hivatalok birtokosa, a Sárkány rend lovagja, bárója, volt bán, amely címet élete végéig felemlegetik. Zsigmond királyhoz a bán haláláig hű maradt. Mindezek azt jelentették számára, hogy a király még azokban az esetekben is pártolta, amikor nagyon súlyos és bizonyítottan vétkes dolgokat követett el. Zsigmond mindössze egy évvel élte túl a bánt. Valószínűsíthető azonban, hogy az Ezdegei Bessenyő vagyon nagy része a királyra „háramlott” vissza, a család „magva szakadása” okán.

...

1331. „A fehérvári káptalan előtt Bessenyő Miklós királyi ügyész, Borjád birtokot, harmincz márkáért, Kéri Lőrincz fiaitól és Péli Bekétől kiváltja.

1334-ben a kajdacsi nemes besenyők nemzetségéből származó, Bessenyő Bertalan pap tűnik fel a forrásokban.

...

1347-ből való utalás szerint „az összes besenyők" ispánja a Liptó megyében élő Zsadányi Besenyő János fia: Gergely, a besenyők főbírája (1346-52)

Ugyanez évben a király a fejér megyei ősi birtokairól elszármazott Zsadányi Bessenyő Gergelyt, az összes besenyők ispánját és rokonait kivette az ország, de különösen Liptó vármegye rendes bíráinak joghatása alól.

...

1350-ben Zsadányi Bessenyő János Nagy Lajos király al-lovászmestere volt, s mint ilyen részt vett a nápolyi hadjáratban. A beneventói harcban nagyon kitűnt. Egymaga három német zsoldost vágott le, noha a harmadik őt fején súlyosan megsebesítette.

1352-ből való a hír: Nagy Lajos király megszünteti a besenyő ispánságot. A besenyők utolsó ispánja (főbírája) Zsadányi Bessenyő János fia: Gergely (Zsadányi Bessenyő Gergely). A fejér megyei nemes besenyőket felveszi az országos nemesek sorába.

1353. november 26-án Zsadányi Bessenyő János, egy Zólyom vármegyei vadászaton, megmenti a király életét, leteríti és megöli a királyt már földre teperő és a lábán megsebesítő medvét. Élt még 1383-ban is. Ekkor Veszprém vármegyei főispán volt. Őt küldötte Mária királyné kormánybiztosként a dalmát városokba, hogy azokat megnyugtassa és hűségben megtartsa.

...

A tornai kehely és Ezdegei Bessenyő Pál

A kelyhet 1815-ben buzini gróf Keglevich János, a tornai uradalom akkori birtokosa ajándékozta a Nemzeti Múzeumnak és az első katalógus szerint „emberemlékezetet megelőző idő óta Torna városának parókiáján" őrizték.

...

A kehely készíttetője egyébként az ötvöstárgyon található címer alapján Özdögei Besenyő Pál horvát-szlavón bán volt, aki hivatalát a 15. század elején viselte. A kehely a Hazai Tudósítások-beli írás megjelenése után néhány évvel, 1815-ben buzini gróf Keglevich Jánosnak, a templom kegyurának ajándékaként a Nemzeti Múzeum gyűjteményébe került.

A tornai kehely egy különleges ötvösmunka, amely 1409-35 között készülhetett Budán, Ezdegei Besenyő Pál megbízásából. A kehely is igazán arisztokratához méltó kivitelezésű.

A kelyhen látható a különböző védőszentek mellett a Cillei Borbál királynőnek tulajdonított képmás is, amely Luxemburgi Zsigmond második feleségének, kevés korabeli ábrázolásainak egyike.

...

A kehely hatkaréjos talpa mezőinek egyikét Szent Borbála fél alakja alatt kerek talpú, álló címerpajzs tölti ki, sötét, zománcozott háttér előtt szembenéző, hosszú hajú, koronás fiatal nő mellképével. A múzeumnak 1815-ben adományozott kehely 1825-ben megjelent ismertetésekor a címerábra „királynékirálylány” ábrázolásában Zsigmond király második feleségének, Ciliéi Borbálának alakját vélték felismerni — kapcsolatot próbálva ezzel teremteni a címer és a fölötte ábrázolt, védőszentnek gondolt, Borbála között. A nőalakot jó száz évvel később Varjú Elemér a Forgách család címereként határozta meg. Erre alapot a család, hasonló, hármas halomból kinövő, szembenéző, koronás női mellképet ábrázoló címerpajzsa adhatott, amely például Forgách Gergelynek Ioannes Fiorentinus szignatúrájú, 1515-ös évszámú, egykor Felsőelefánton (Horné Lefantovce) őrzött sírkövén látható. A vélekedést Kolba Judit cáfolta meg azzal, hogy a Forgáchok ezt a címerváltozatot csak a 16. század elejétől használták, 15. századi címerük ettől eltért. Kolba végül nem vetette el „a pajzs alakú mező" Borbála királynéra utaló voltának feltevését, és megbízónak a királyt, esetleg a királynét tartotta.

A megoldás kulcsát maga az 1987-es, Zsigmond-kiállítás szolgáltatta. A diplomatikai részen, az Albert osztrák herceg és az országnagyok által 1424. május 25-én kiadott oklevél (Országos Levéltár, Dl. 39.284) pecséteinek kiállított másolatai között volt ugyanis egy, amely a kehely címerével egyezőt mutatott, ez pedig Özdögei Besenyő Pál volt szlavón bán gyűrűspecséte volt!

A bizonyítást tehát Dr Lővei Pál végezte el egyértelműen. A címer tehát Ezdegei Bessenyő Pálé!

...

Ezdegei Bessenyő Pál címere és pecsétei

Az előző fejezet okleveleinek ismertetésekor már néhány pecsét képét is megadtuk. A tornai kehely kapcsán aztán egyértelmű lett, hogy a címer is megkerült!

A címer egy ugyancsak általa használt, korábbi változatán, egy 1402-es lenyomatból ismert pecséten a koronás női mellkép bal haránt helyzetben található.

Az 1404. január 4-i oklevélen Ezdegei Pál dalmát – horvát - szlavón bán pecséte is szerepel. Zöld színű viasz, hozzávetőleg 18 mm átmérőjű, gyűrűs függőpecsét. Ábrája: címerpajzs, benne: koronás mellalak. Felirata: S PAULI BISSENI.

...

A tornai kelyhen látható címer, kerek talpú, álló címerpajzsban, sötét, zománcozott háttér előtt szembenéző, hosszú hajú, koronás fiatal nő mellképe. A korona jellegzetes háromágú. A fej két oldalán három – három hajfonat. A címer királynője a pajzsban normál, álló helyzetben van ábrázolva.

A legkorábbi pecsét az 1402-es évjáratú. Itt a pajzsban az alak bal haránt dől. A pecsét viszont a címerpajzsban levő nőalakra szimmetrikus, azaz e szerint a címerpajzs dől jobbra. A pecsét kerek szegélyén felirat nincs. A belső gyűrű a címerpajzsot veszi körül. A második gyűrű a pecsét külső pereme. A köztük levő részen felirat nincs, csak két oldalt, stilizált növényi szár (virág) helyezkedik el, az alakkal párhuzamosan, az üres helyet sugárirányú rovátkolás díszíti.

Az 1404-es pecsét már ettől annyiban tér el, hogy a pecsétet osztó gyűrűk közötti mezőben, körív mentén a felirat:

S PAULI BISSENI

Az 1420. július 2-i pecséten – bár erősen töredékes – a mellalak még dőlt. Az 1420. októberin viszont már – bár ez is csak egy maradék részlet – talán a mellalak dőlése megszűnt.

Az 1424-es pecsét viszont már egyértelmű, a királynői mellalak a pajzsban nem dől. Ez a pecsét is az előzőekhez hasonló méretű és kialakítású. A körgyűrű mezőben a felirat:

PAULUS BISSENUS DE EZDEGE

Összességében a címerben elhelyezett királynői koronás mellalak és a különféle korokból származó pecsétek ugyanezen alakjai igen jó egyezést mutatnak. A pecséteken látható koronás királynői mellalak is azt bizonyítja, hogy az ugyanilyen ábrázolású tornai kelyhen levő címer Ezdegei Bessenyő Pálé. 252-289

  • Irodalom:

Rónaföldi Zoltán: Múltba nézek… Adalékok Bánréve történetéhez. Ezdegei Bessenyő Pál bán. h. n. 2014. 283. [2]

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:


Besenyő[szerkesztés]

Besenyő. 1427-1430-ban birtokos Szt. Andráson, Himben, Devecserben. Kihalt.[3]

  • Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

Rövidítések

Lásd még:

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs