Címerhatározó/Berzence címere
Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként Berzence település (Somogy megye) címerével foglalkozik.
Berzence nagyközség
(Somogy megye)
Címere kékkel és vörössel hasított álló, csücsköstalpú pajzs jobb kék mezejében ezüst, jobbharánt pólya, baloldali vörös mezejében zöld talajon álló, zöldtetős ezüst barokk kápolna, toronycsúcsán arany kereszttel. A pajzs felett rovátkolt falkorona, öt, lőrésekkel ellátott oromzatos bástyával.
Berzence első írásos említésével 1228-ban találkozunk. A település első ismert birtokosa a Pécz nemzetség, akiket a Szent Erzsébeti Forster család és Berzencei Bornemissza János követ.
Berzence a XV. században virágzó középkori település, 42 birtoktartozékkal, búcsútartási, vásártartási, vámszedési joggal, várkastéllyal, templommal és hordozható oltárengedéllyel.
Berzence vára a török korban stratégiailag fontos erődítmény. A hódoltság idején a török járási székhellyé fejleszti, élénk a kereskedelme, dzsámival, minarettel, fürdővel is rendelkezik. A török kiűzése után a Kerecsényi Szalai család Berzencét horvát telepesekkel népesíti be. A fejlődés jele, hogy Berzence 1702-ben már mezőváros.
A XVIII. században Berzence állatvásáraival kapcsolódik az ország vérkeringésébe. Új birtokosai Madarász László és Szentgyörgyi Horváth László, kitől a Niczky család szerzi meg a birtokot. A század második felében két új templom épül, a településen működik a posta fogadó és az elemi iskola is.
A XIX. század első felében Berzencét a Tolnai Festetics család szerzi meg és birtokolja 1945-ig. Berzence uradalmi mintagazdaság, európai hírű vadaskerttel, kastéllyal. A reformkorban új iskola épül, s önálló iparos céh működik a mezővárosban. A szabadságharc idején a nemzetőrök száma 181, a honvédeké 19 fő.
Berzence 1857-től 1870-ig járási székhely óvodával, iskolákkal, vasútvonallal, zárdával, távírda állomással, gyógyszertárral, cserkéregtörő gyárral.
Az 1900-as évek elején alakul meg a Hitelszövetkezet és a Hangya Szövetkezet, valamint a berzencei Faárú és Botgyár.
A két világháború között erőteljes a népességnövekedés. A II. világháború után Berzence fejlődését visszaveti a határsávbeliség. Az 50-es évek tragédiái Berzencét sem kerülik el.
A 60-as évektől napjainkig a falu társadalmi és gazdasági fejlődését reprezentálja a rendezett falukép, a varroda, az iskola, a horvát-magyar közúti határátkelőhely, a vezetékes víz és gázellátás, valamint az új Művelődési Ház.
E-mail: berzence@somogy.hu [1]
- Irodalom:
A falu címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.
Külső hivatkozások:
Lásd még: