Címerhatározó/Bazilita szerzetesek címere

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként Nagy Szent Bazil Rendjének címerével címerével foglalkozik.


Bazilit1bazilita címer.PNG

A szentek életét a közeli vagy távolabbi utókor igyekszik a legteljesebben feltárni és megőrizni példaként a hívek lelki épülésére. A hiteles életrajzi adatokon túl a jámbor áhítat gyakran veszi körül alakjukat kedves legendákkal is, épületes, de hitelesen nem bizonyított események elbeszélésével.

Így van ez Szent Bazil esetében is. “Ezek között a híres legendák között igen közismert és gyakran idézett a «tűzoszlop», amelyet feltételezések szerint Szíriai Szent Efrém egy elragadtatásában látott, amint az égi magasságba emelkedik, és Isten hangját hallotta, amint kijelenti: «Ilyen Nagy Bazil!» Egy nyolcadik századi névtelen szerző – akit Pszeudo-Amphilokhiosz néven ismerünk – említi Szent Bazil-életrajzában, hogy Szent Efrém, amikor Edesszában tartózkodott és Cezáreába indult Bazilt meglátogatni, egyik látomásában tűzoszlopot látott. Amint Szent Efrém ezt a lángoló oszlopot szemlélte, amelynek lángja az égi magasságokig nőtt, hangot hallott, amely ezt kiálltotta: «Ilyen Nagy Bazil!», amely Szent Bazilnak Isten iránti nagy szeretetét jelzi; amint a látomásban a tűzoszlop, úgy égett Isten iránti szeretettől Bazil szíve.”(ROMAN, M. Jerome, OSBM: The Flaming Pillar of Cappadocian Caesarea. Roma, 1963. 193-194. o.)

A történetírók és életrajzkutatók nem találtak ugyan adatokra, amelyek a történelmi hitelesség szintjére emelték volna ezt a látomást, “mégis a «tűzoszlop» legendájának szép lelkiségi jelentése van, amelyet a bazilita szerzetesek családja világszerte elfogadott és becsben tart. Mint Nagy Szent Bazil Rendjének címerét és pecsétjét gyakran ábrázolják, amint a földet jelző gömbön nyugszik; az egekig érnek lángjai; az egeket az IXC (Jézus Krisztus a Megváltó) betűket magábafoglaló napkorong jelzi; és az Élet és Igazság Napját jelenti, amely Nagy Szent Bazil fiainak és leányainak a tökéletesség felé vezető útját megvilágítja.

Lelkiségi jelentésében a tűzoszlop, amelynek lángjai elérik az eget, a szerzetességben Istennek szentelt lelkek szeretetének intenzitását jelenti és hogy munkájuk és áldozataik Isten szeretetéért vannak.” (Uo. 196. o.)

Az embléma két oldalán két zöld ág van. A jobboldali tölgyfaág a bátorság, erősség és kitartás erényét jelképezi; a baloldali olajfaág pedig Krisztus békéjét, a tudás és bölcsesség szeretetét, valamint a győzelmet és örök dicsőséget, amelyre önfeláldozó életükért a lelkek vágyakoznak.

A Szent Bazil nevét viselő szerzetesközösségek azonban nem a Szent Efrémnek tulajdonított látomás alapján alkalmazzák címerként a tűzoszlopot, amellyel alapítójukat és lelkiatyjukat jelképezik, hanem annak a kitüntetésnek a jogán, amellyel Édesanyánk, a Katolikus Egyház kitüntette fiát. Méltán adományozta neki a “Nagy” jelzőt és avatta egyházdoktorrá. Életszentségéért, hősies erényeiért és a korabeli eretnekségek elleni kitartó küzdelméért mi is tisztelhetjük őt úgy, mint az Egyház nemes és csodálatos Oszlopát. [1]

  • Irodalom:

A rend címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

[2]

Rövidítések

Lásd még: