Címerhatározó/Batthyány címer

Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként a Batthyány (olv. Battyányi) család címerével foglalkozik.

---

németújvári Batthyány

A Batthyány grófi család címere

Batthyány Boldizsár és Benedek 1500. december 12-én Budán II. Ulászlótól kapott címert.

DL 107.672

Ősrégi család, melynek ősi fészke a Zala vármegyei Kővágóőrs volt. Első ismert őse Miska ispán (1207-1227). Ennek fiai: Örsi Renold ispán (1258-1274.) és Örsi Pál (†1272 előtt). Ennek leányát Örsi Mátyás (1274-1299), Veszprém vármegye szolgabírája vette el. Utódait Kővágóőrsieknek nevezték. Fia Mihály sz. 1299; ennek fia Miklós mester 1339-1380, aki Batthyány János leányát, Katát, vette nőül. E házasságból származott Kis György (1392), 1401-ben esztergomi várnagy, a Batthyány család őse. A család fényének alapját Ferencz (1497-1566), Vas vármegye főispánja, főpohárnok és horvát bán vetette meg. Utódai közül: Ferencz, aranysarkantyús vitéz, valamint fiai György és Gáspár, 1628-ban bárói, Ádám 1630 augusztus 26-án grófi rangot nyert. A család a XVIII. század végén szerzett birtokokat a mai Torontál vármegye területén. József és testvérei 1781 aug. 1-én a kincstártól megvásárolták az óbébi uradalmat, a melyhez Óbéb, Valkány és Oroszlámos községek, továbbá Keresztúr és Kocsovat-puszták tartoztak. Az új birtokosok közül főleg Ignácz, erdélyi püspök (sz. 1742, †1798), tett sokat az uradalom jövedelmeinek fejlesztésére. A XIX. század első felében Ujhely, Verbovicza, Kissziget, Magyarkeresztúr, Kisbéb, Majdán és Podlokány pusztákat bírta. Valkányt 1849-ig Lajos, Magyarország első felelős miniszterelnöke, bírta. Halála után (1849 október 6) a család itteni birtokait báró Sina Simon vette meg. Oroszlámost József (sz. 1770, †1851), cs. kir. kamarás fia József (sz. 1836, †1897), Moson majd Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főispánja, örökölte, kinek halála után fiára, László cs. és kir. kamarásra (szül. 1870) szállott.

• Irodalom:

A család címerének ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

• Külső hivatkozások:

A Magyar Országos Levéltár címereslevelei. Szerk.: Kollega Tarsoly István–Nyulásziné Straub Éva. CD-ROM. Budapest, 2000.[1]

• 
  Batthyány Ferenc (megh. 1566) vörösmárvány sírköve, Németújvár
• 
  Batthyány Ferencz. A németujvári templomban lévő siremlékéről. Az ezredéves országos kiállitás történelmi főcsoportja részére készitett gipszmásolatról rajzolta Mühlbeck Károly
• 
  Batthyány Boldizsár (megh. 1590) fehérmárvány sírköve, Németújvár
• 
  A németújvári ferences templom és kolostor nyugati kapuja
• 
  gróf Batthyány Stratman Lajos halotti címere, 1765
• 
  Batthyány János halotti címere, 1865
• 
  Batthyány Fülöp halotti címere, 1870
• 
  Batthyány Lajos nádor halotti cmere, 1765
• 
  Batthyány családfa
• 
  A Batthyány csaálád őse, Kővágó Örsi György a családfa gyökerénél
• 
  Batthyány címer
• 
  A Batthyányiak Németújvári ága
• 
  Sírkő
• 
  Sárkányrendi jelvény 1429 (aranyozott ezüst)
• 
  Lovagalakos kályhacsempe, 1454-1457
• 
  Sárkányos csempe
• 
  Hercegi címer
• 
  Hercegi címeres levél
• 
  Batthyány Károly dukátja 1765
• 
  Batthyány Károly tallérja 1764
• 
  Batthyány Károly féltallérja 1764
• 
  Batthyány Károly tallérja 1768
• 
  Batthyány Károly féltallérja 1770
• 
  Batthyány-Strattmann Lajos tallérja 1788
• 
  Batthyány II. Lajos féltallérja, 1788
• 
  Batthyány-Strattmann Lajos féltallérja 1789
• 
  Batthyány-Strattmann Lajos 20 krajcárosa 1790

Rövidítések

---

Lásd még:

• címerhatározó