Címerhatározó/Bars megye címere

Ch

Hat. kulcsok

EGY (I.)

OSZ (I.)

Mutató

Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként Bars megye címerével foglalkozik.

Bars vármegye első címeres levelét I. Ferdinánd király (1527-1564) adományozta 1552. február 12-én, a pozsonyi országgyűlés után, amelyen olyan határozatot fogadtak el, hogy minden vármegye köteles saját címert használni.

1667-ben I. Lipót király (1657-1705) a címert fekete sas sisakdísszel bővítette.

1846-ban V. Ferdinánd király (1835-1848) a vármegye kérésére visszahelyezte a sisakot a sisakdísz alá és új címeres levelet adott ki, ahol a pajzsbeli koronát a pajzsra helyezték, a leegyszerűsített templomok és a sas jobbra néz.

A három címeres levél eredetije a nyitrai levéltárban (Štátny archív v Nitre) található.

A hullámos harántpólya a Garam folyót, a karddal átszúrt korona talán a pallosjogot jelképezi. A realisztikus módon megjelenített templomok közül a felső talán az óbarsi, az alsók közül egyik a körmöcbányai vagy a garamszentbenedeki, a másik pedig az újbányai templomot szimbolizálhatja. Az X betű Krisztus keresztjét jelentheti.

A címer értelmezésének legrégebbi kísérlete 1734-ból való, Szegedi János (1699-1770) történeti művéből. A hullámos harántpólyában ő is a vármegyét kettészelő Garam folyót látta, a felső templomot Óbarssal, az alsó kettőt az újbarsi templomokkal azonosította. Bél Mátyás 1742-ben (Notitia) a templomokban kolostorokat látott, melyek közül csak a garamszentbenedekiben volt biztos, a másik kettőről úgy vélte, hogy azok Ó-, illetve Újbarson létezhettek. Bél véleményét 1762-ben Lehoczky András is átvette.

Irodalom:

Külső hivatkozások:

Rövidítések

Lásd még:

Címerhatározó

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
A │ B │ C │ Cs │ D │ E │ F │ G │ Gy │ H │ I │ J │ K │ L │ Ly │ M │ N │ Ny │ O │ Ö │ P │ Q | R │ S │ Sz │ T │ Ty │ U │ Ü │ V │ W │ X │ Y │ Z │ Zs