Címerhatározó/Barmos címer

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Ez az oldal a címerhatározó kulcsának részeként a Barmos család címerével foglalkozik.


bihari Barmos[szerkesztés]

200px‎ Bihari Barmos címer, 1605.png

A nemességet Barmos István és testvére János kapta 1606-ban Bocskai Istvántól Bihar községbe, kiknek leszármazottai ma Hajdúbagoson élnek.

+++++++++++

Szálkai:

Bihari Barmos (Barmos de Byhar) János (I.) és István (I.) Bocskai Istvántól nyert nemességmegújító adománylevelet 1605. november 29-én Korponán, amelyet 1606-ban a váradi káptalannál Bihar vármegyében bemutattak,* [* MUO 77. Régi jelzet: 51/V.-1929. 12.; Boldisár Kálmán listájában is szerepel. Boldisár Kálmán: Bocskay hadi népe. Turul. 1907. 3. 121.] de bejegyezték az erdélyi Liber regiusba is.* [* EKK 25. k. 74.] A fejedelem egyúttal Barmos Bihar mezővárosban a „Wam ucza”-ban, Varga Gergely és Zeody Balázs szomszédságában lévő házát is mentesítette.* [* „in oppido nostro Bihar, in platea Wam utza vocata, vicinitatibusque domorum circumspectorum, Gregorii Varga ab una, ac Blasii Zeody partibus ab altera, in comitatu Bihoriensi existentes habitam.”]

Az eredeti pergamenre íródott oklevelet* [* 330x600/56/90x80 mm.] Bocskai István fejedelem és Péchy Simon titkár hitelesítette aláírásával. Függőpecsétje 1936-ban még fekete-fehér-kék selyemzsinóron teljesen ép állapotban megvolt, mára sajnos elveszett.* [* Reszegi Lajos: Bihar vármegye levéltárának eredeti címeres nemeslevelei. Magyar Családtörténeti Szemle. I. 1936. 5.]

Arany keretben damaszkolt sárgás mezejébe helyezve festették meg a címert: „Katonai pajzs égszínkék színben, melynek mezejében sodronypáncélos és vaskesztyűs emberi kar látható, amint kivont kardját a magasban rázza, és ugyanezen a kardon éppen lemetszett vértől csepegő törökfőt tart átdövfe. A pajzsra zárt katonai sisak van helyezve, amit ékkövekkel és gyöngyökkel szépen díszített királyi korona fed, melyből három strucctoll, fehér és vörös színben lefestve, sorba rendezve látható, a sisak tetejéről pedig takarók vagy foszlányok különböző színben, innen és onnan leomolva a pajzs mindkét oldalát nagyon szépen körülveszik és díszítik”.* [* „Scutum videlicet militare coelestini coloris in cuius campo brachium humanum lorica et chyrorga ferrea indutum evaginatum ensem sursum vibratum, atque in eodem caput Turcicum recenter amputatum sanguine distillantem transfixum tenere visitur. Supra scutum galea militaris clausa est posita, quam contegit diadema regium gemmis atque unionibus exornatum, ex quo tres strutionum pennae candidae et rubei colorum depictae in ordine collocata conspiciuntur, ex cono autem galeae laciniae sive lemnisci variorum colorum, hinc inde defluentes utrinque scuti pulcherrime ambiunt et exornant…”]

Egyszerű kompozíciójú, kvalitásos munka, Bocskai címerfestőjének keze munkáját ismerhetjük fel, amire a kissé tömzsi karforma, és a pajzs sajátos aranykerete utal.

Néhány évtized múlva, 1650. március 31-én Gyulafehérváron II. Rákóczi György megújította a család nemességét. Ekkor a címerszerző István (II.) Hajdúbagos alhadnagyi tisztségét viselte. Az oklevélben a nemességet kiterjesztik testvérére Jánosra (II.), feleségére Néző Annára, gyermekeikre Jánosra (III.), Andrásra (I.), Istvánra (III.), valamint Borbálára is. A későbbi nemességigazolások során készített leszármazási tábla szerint az utódok Derecskén és Hajdúbagoson éltek: János (III.) fiai János (IV.), Miklós és András (II.). Utóbbinak János (V.) és András (III.) nevű fiúgyermekei születtek, előbbi két fiával: Istvánnal (IV.) és Andrással (IV.) 1780-ban igazolta nemességét Bihar vármegye előtt.* [* HBML IV. A. 6/e. 1. cs. 12. k. 1–15.] Jánost (II.) 1631-ben a váradelőhegyi Kaszás-hegyen, a csatári út mellett lévő szőlőskert birtokosaként tünteti fel egy adománylevél, amelyből kiderül, hogy szomszédjában a váradi provizor, Bihari Baranyi János és Bacsó János debreceni esküdt... birtokos.* [* EKK 18. k. 88a. - Erdélyi királyi könyv] A 19. század elején Derecske mellett Nyírmihálydiban (Szabolcs), Bucsun (Bereg), Makón és Békésen éltek a leszármazottak.* [* Reszegi: i. m. I. 5.]

  • Irodalom:

A címer ábrája a címerhatározóban még nem szerepel.

Külső hivatkozások:

Rövidítések

A Címerhatározó alfabetikus tartalomjegyzéke
ABCCsDEFGGyHIJKLLyMNNyOÖPQ | RSSzTTyUÜVWXYZZs

Lásd még: