Címerhatározó/Bár-Kalán nemzetség címere
|
|
|
|
|
Ez az oldal a Címerhatározó kulcsának részeként a Bár-Kalán nemzetség címerével foglalkozik.

Csoma:
BÓR-KALÁN.
A Bór-Kalán nemzetségből az Ellősy, Szentszalvátori, Báry és szeri Pósa családok származtak. Mindezek már kihaltak s noha — mint dr. Karácsonyi művében olvassuk — a szeri Pósa család fiágon 1471-ik évig élt, e családokról semmi pecsét vagy más czímeres emlék nem maradt, a mi ezen nevezetes, — a krónikások szerént

Scithiából származott — ősmagyar nemzetség czímerére útbaigazító lehetne.
De a csekély forrású magyar heraldikának minden cseppjei fel kell használnunk. Ha közvetlen adatunk nincs, a közvetett adatok alapján, ha kerülő utakon'is, minden kis,újjmutatást figyelembe kell vennünk, mert ha ily uton feltevésünk valónak bizonyul, az a tudomány nyeresége lesz, ha tévedünk, a téves feltevést mindenkor elvethetjük.
Közvetlen adatunk a Bór-Kalán nemzetség czímerére nincs, de van egy, mely ujabb kutatásoknak alapul szolgálhat.
II. Ulászló király 1497. évben gersei Petheő János részére, ki a királynénak s ennek halála után. gyermekeinek udvarmestere volt, fényesen kiállított armálist adományozott, melyben ennek ősi czímerét megbővítette.1) Az így megbővített czímer négyelt paizs. [1 Eredetije a gr. Sztáray levéltárban. Feltűnő, hogy ezen armalist " dr. Fraknói Vilmos (Századok, 1871. 581.), Szabó Károly (u. o. 679. 1.), b. Nyáry Albert (Heraldika alapvonalai 125.), dr. Szendrey János (Magyar viselet-képek 16. l.V négyen is ismertetik, a nélkül, hogy a czímert bármelyik is leírná. Facsimiléje a II. Ulászló-félének, a Szilágyi Sándor, Milleniumi történetben, a Miksától 1572. évben kiadott másolata a Történelmi Életrajzokban (1889. 153. 1.) jelent meg, mindkettő színjelzés ' nélkül. Forrásul egyedül a Wagner —Nagy Iván-féle fametszetet használ' hatjuk, mely hibás, elavult és hasonmásnak-nem tekinthető.]
Az első veres mezőben növekvő arany oroszlán'van.2) [2 Az 1572. évi czímerujító oklevélben az oroszlán koronás.]
A második.kék mezőben,ízöld alapon vadkacsa áll, előtte természetes nádszál.
A harmadik kék mezőn felfelé fordult ezüst holdsarló i van, szarvai végén egy-egy arany csillag.
A negyedik veres mező czímeralakja arany sárkány.
A genealógia nem ismeri alaposan a gersei Petheő család leszármazását, nem ismerjük az adományos Petheő János anyját, nagyanyáit, legközelebbi vérszerinti atyafiságát, de a czímer egyes mezői mutatják, hogy azok öntudatosan vannak összeállítva, nagyrészt ismert, előkelő családok czímereiből.
ĺgy a második mezőben azonnal felismerjük a Nádasd nemzetség közösen használt czímeralakját, mely egyúttal Petheő Jánosnak is régibb czímere volt; a harmadik mező teljesen egyezik: a Benyovszky család czímerevei, melyet Zsigmond királytól 1422. évben nyert adományba; a negyedik mező a Hermann nemzetség ősi czímer alakja.
Nehezebb a meghatározása az első, a fő mezőben lévő czímer-alaknak, a veres mezőben növekvő arany oroszlánnak. Festett czímeremlékeink az oklevél koráig ehhez hasonlót nem mutatnak fel. Fél oroszlán pecséteken is ritka, a Katyz nemzetségét kivéve, mely többnyire koronából növekvőn van metszve és vésve. A főhely a paizsban minden valószínűség szerint ha nem az anya, úgy a feleség czímerét illette meg, . s ez utóbbiét mindenesetre benn kell feltételeznünk a bővített czímerben.
A genealogia ismeri Petheő János feleségénék nevét s ez, a már fiágon kihalt, ősrégi szeri Pósafi család sarja: Zsófia volt. A harmadik mezőben levő Benyovszky czímer s a negyedik mezőben látható arany sárkány, a Hermann nemzetség czímere vele összeköttetésbe nem hozható, valamint a második mezőben lévő Petheő czímer sem, de annál valószínűbb, hogy az adományos felesége előkelő s már fiágon kihalt ősi családjának emlékét tisztelte meg azzal, hogy czímerét a kibővített czímerpaizs fő helyére alkalmazta.

Ezen feltevéssel ismerőssé lesz előttünk az eddig ismeretlen czímer, de egyúttal a Bór-Kalán nemzetség egyik ágazatának ősi czímere is. Hogy ezen feltevés helyes-e? Azt talán utólagos, eredményes kutatások fogják igazolni vagy elvetni, de az így nyert czímer: veres paizsban fél arany oroszlán, a czímeralak egyszerűsége s a színezés kifogástalansága teljesen megfelel azon kellékeknek, melyeket egy a heraldika őskorából eredő czímernél feltételezhetünk.
- Irodalom:
Csoma József: Magyar nemzetségi czímerek a XIV. század közepéig. MTA, Budapest. 1904. 49-51. [1]
- Külső hivatkozások:
Lásd még: